Délmagyarország, 1929. február (5. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-24 / 46. szám

1929 február 24. tart,m * rvivr^qz 10 3 Leltár utáni rendkívüli kedvezményes bevásárlási akció! Hétfólól kezdve február hó végéig az összes téli árukat rendkívül olcsón érusilom. 512 Használja ki ezt az olcsó vásárlási alkalmat. Lusztta Imre, Széchenyi tér 2. szám Papírgyár létesítéséről tárgyal a város két budapesti vállalattal Tízezer Eiold kukoricaföld száriermésének biztosítása a gyáralapitás feltétele (A Délmagyarország munkatársától.) Somogyi Szilveszter polgármester figyelmét a napokban felhívták arra bogv a budapesti Grünwald Testvérek és Schiffir-cég megs erezte egy amerikai gyárnak a szabadalmái, amely kukoricaszárból eellulozet áilit elő. E szabadalom birtokában a Grünwald és Schifíer-cég Magyarországon is be akar rendezkedni a facellulozet pótló papírgyártási nyersanyag előállítására és az ország több helyén érdeklődött az iránt, hogy megfelelő mennyiségű tengeri és cirokszár, amely ezidőszerint nagyrészt veszendőbe megy, vagy legföllebb tüzelésre használják, biztositható volna-e a létesítendő gyár számára. Ez-ügyben néhány nappal ezelőtt Szegeden járt .a budapesti vállalat megbízásából dr. Jankovich, aki érintkezésbe lépett a polgármesterrel és dr. Tonelli Sándor kamarai fótit ! árral. A tőrtént megbeszélések alapján a polgármester felkérte dr. Pálfy József tanács, nokot és dr. Tonelli Sándort, hogy személyesen menjenek fel Budapestre és lépjenek öszszekőttetésbe a Grünwald és Schiff er-céggel a megalapítandó gyárnál; Szegeden való létesítése érdekében. Pálfy és Tonelli tegnap voltak Budapesten, ahol személyesen tárgyaltak Schiffer Miksával, a cég főnökével. A beszerzett információ szerint 10.000 hold tengeri szárának a lekötése az a minimális mennyiség, amely a gyár felállítását biztosítja. Ha ez a mennyiség Szegeden ós környékén előteremthető, a Grünwald és Schiffer-cég a legnagyobb készséggel jön Szegedre, mert a város a vállalat céljainak, minthogy nagyon sok vizre van szüksége és ez a Tiszából könnyen megszerezhető, nagyon megfelel. A vállalatnál nyert információ szerint tulajdonképen három egymással kapcsolatos gyártási ág volna bevezetendő, első magának a ceilulozenak az előállítása, a második a celluloze gvártásához szükséges chromnak és nátronnak az előállítása, ami tulajdonképen egy kisebb vegyészeti gyár felállításának felel meg, a harmadik pedig a különböző melléktermékeknek, takarmányféléknek és trágyázásnál felhasználható anyagoknak a kitermelése. A város feladata volna tehát, hogv a vállalatot a szükséges mennyiséről egy parányi tengeri csigát neveztek el a conchyológusok. Van M i 11 o n i a is, valami mélytengeri bal, amely tud világitani magának az óceánok éjszakájában. AStanleyit nevet egy ritka ásvány viseli- A háború alatt Borneóban találtak valami nagy sáskafajt, amely még az őskorból maradhatott itt Minálunk veréb számba menne és adót kellene utána fizetni. Az a tudomány évkönyveiben Shakespeare iá-nak van elmatrikulálva. És ahogy idáig érek az angol füzet nézegetésében, a büszkeség pírja gyulád ki az arcomon, ahogy az én gyerekkoromban a március tizenöt szónokai szokták mondani s bizonyosan most is mondják még valamilyen szónokok, mert hála Istennek, ha semmink nem maradt is, a büszkeség pirjából nem engedünk. Igen is, büszke vágyok rá, hogy mi nem vagyunk olyan cudar népek, mint ez a rideg, pacal-lelkü angol. Csigabigákat, piócákat, szúnyogokat, legyeket nevez el a hőseiről! Nézzen meg minket, Árpád véreit! Mink a kocsmákat, a kávéházakat, a bodegákat nevezzük el a nagy embercinkről! Ez az igazi népszerűsítés! Mentül piszkosabb lebuj, annál ragyogóbb nevet a hegyibe! Hz az igazi demokráciái Ha országgyűlési képviselő volnék, meginditványoznám, hogy szedesse lajstromba a kormány a Rákócziról, Kossuthról, Petőfiről elnevezett csapszékeket és lebujokat s küldje el azt a kimutatást a British Muzeuainak. Hadd szégyeljc magát az ánglius 1 ségü tengeri és cirokszár lekötésében támogassa és a gyár létesítéséhez szükséges területet biztosítsa. A polgármester a szerzett információk alapján, melyekről dr. Pálfy József neki jelentést tett, érintkezésbe lépett a Pallavicini-féle uradalommal, hogy a birtokon termelt tengerinek a szárát lekösse. Közölte, hogy ugyanilyen irányban tárgyalni fog a püspöki uradalom jószágigazgatójával és megbizta Fodor Jenő tanácsnokot, hogy a kisebb gazdákkal a tárgyalásokat ugyanilyen irányban kezdje megA' Délmaggarország munkatársa kérdést intézett ebben a nagyjelentőségű ügyben dr. Somogyi Szilveszter polgármesterhez, aki érdeklődésünkre a következőket mondotta: — Ma délelőtt tárgyaltunk erről a valóban igen fontosnak látszó kérdésről, amelynek referense Fodor Jenő polgármesterhelyettes lesz. A legfontosabb és legnehezebb része a kérdésnek, hogy biztosítsuk annak a tízezer hold kulcoricaföldnek szártermését, amelyre, a létesítendő gyárnak szüksége van. — A gyáralapitásnak mezőgazdasági szempontból is nagy jelentősége lenne, mert a jelenlegi árviszonyok mellett a gazdák egy métermázsa különben értéktelen és legfeljebb tüzelőanyagnak használt szárért két pengő 80 fillért kapnának. Nagy probléma azonban, hogy hol kössük le azt a tizezer holdat, mert A mai tanácsülés után, amint értesülünk, a J Szeged környékén csak kisbirtokok vannak, a polgármester megbeszélést folytatott a tanács tagjaimi és az a nézet alakult ki, hogy a pályaudvar és a Boszorkánysziget kőzött fekvő tiszamenti városi telkekből kellene a szüksé. ges területet rezerválni a gyáralapitás céljára. város házikezelésében legfeljebb kétszáz hold földön terem kukorica. Fodor Jenőt biztam meg, hogy érdeklődjön a környékbeli nagyobb uradalmakban, elsősorban a Pallavicini-féle uradalomban. Remélem, hogy sikerül kedvező megállapodást kötni. 99 A városatyák íelfeslísék kötelességüket — a város százezer lakosának szolgálatában** Törvényhatósági bizottsági tagok érdekes felszólalásai az Iparospárt vacsoráján (A Del magyarország munkatársától) A szegedi iparospárt szombaton este várospolitikai kérdések megbeszélésére társasvacsorát rendezett Gombos István, az iparospárt elnöke szólalt fel először. Kitért arra, hogy milyen nagy szüksége van az iparosságnak arra, hogy a tőrvényhatóságban szószólói legyenek. A közgyűlésen ngy tátja nemcsak iparos szempontból, de általános közgazdasági szempontból sem foglalkoznak az ügyekkel. A közgyűlés halottnak néz ki Kérjük a törvényhatósági bizottsági tagokat, hogy nagyobb erővel feküdjenek a dolgokba és mentsék meg a törvényhatóság tekintélyét — Szervezkedni kell és munkaalkalmat teremteni. Minden szegedi vonatkozása Ipari és kereskedelmi munkát a város Iparos- és kereskedőtársadalmánah kell megkapnia. Nem generálvállalkozóknak kell odaadni a nagy egyetemi és állami munkákat hanem a kisiparosoknak. Le keU tfirni ezt a rendszert, ami ebben a városban uralkodik. Olyan embereket kell a törvényhatóságba küldeni, akik az iparosságért, a kereskedelemért akarnak dolgozni. Bcrg János ezután a sülyedő hajóhoz hasonlította az iparosságot, amely most az utolsó szalmaszálba: • törvényhatósági bizottság tagjaiba kapaszkodik és tőlfik várja a segítséget Ugy tudja, hogy 34 iparos tagja van a közgyűlésnek, de ezek sohasem szólalnak fel, ha iparoskérdésekről van szó, annál inkább, ha az egyetemi munkák kiadása van a tárgysorozaton. Azokban az uj virilisekben, akik bekerültek most a törvényhatóságba, nagyon csalódtunk. Whrnner Fülöp mondott ezután nagyobb beszédet. — Már régen mondom — kezdte felszólalását —, hogy nagyiparos és kisiparos között nincsen különbség. A nagyiparosnak szüksége van a kisiparosra: ez az (egészséges állapot és nem hiba az, hogy a kamarában, kisiparos az alelnök és nagyiparos az elnök. Azoknak, akik ebben a városban kisebb-nagyobb szerepet játszanak kötelességük az Ipari és kereskedelmi osztályt támogatni. De higyjélt meg nekem, hogy erre a közgyűlésen csak kevés alkalom van. Néha-néha szóba jött ugyan egy-egy ipari kérdés, például az egyetemi építkezés. j^TZAIí^ RUM L1KÖR ÜONYAK Pásztor József: Amikor pénzt kellett adni. Wimrner Fülöp: Ugy van, amikor, pénzt kellett adni, de akkor azt a nagy Ígéretet kaptuk, hogy a munkálatokból szegedi iparosok és kereskedőd fognak részesedni Szerencsére, mint a kamara elnöke, tagja lehettem az építési bizottságnak, amelyben sokszor kellett nagy harcokat vívni a szegedi iparosok érdekében. — Mondom, nem sokszor kerülnek szóba ott iparosügyek és ha szóba kerülnek? Szeged város közgyűlésében 42 hivatalnok fi], akik mindig leszavazzák a polgárságot... Közbeszólás: Amely pedig fizeti és eltartja őket! (Nagy taps.) Wimmer; Lassan előkészítették a számvevők többségét, akik azután évekre eldöntöttek dolgokat A külvárosi »mozgalomról« szólva, kijelentette Whnmer, hogy az előkészíti... Dr. Fajka: A Somogyi-dinasztia uralmah Whnmer: ...és a saját érdekeit Kétmillió pengőt szedett ki ez a bizottság a város zsebéből, amikor a külvárosrészek világitását bevezették, holott a gázgyárnak a várossal kötött szerződése értelmében ezt ellenszolgáltatás nélkül is t ijsslteni kellett volna. — Minden ipari és kereskedelmi érdeket felkarolunk, ez természetes. De vigyázni kell, jön a választás. A közgyűlésbe olyan embereket kell behozni, akik ezekért az érdekekért harcolni fognak és akkor a Petrik-féle önzési dolgokat Ic tudjuk küzdeni. Dr. Fajka Lajos a társadalmi osztályok között mesterségesen felállított válaszfalakra mutatott rá, amelyeknek nem a ledöntésére igyekeznek, hanem még kiélezik az ellentéteket. A régi, boldog, Nagymagyarország visszaállítására, a polgárság és az összes dolgozó rétegek összefogására ürítette poharát Pásztor József szólalt ezután fel. —- W ím mer Fülöp mindnyájunk nevében mindent elmondott, ami közvetlenül érdekli a kisipart, természetesen teljes jogosultsággal tette ezt A világ legtermészetesebb dolga az, hogy amikor az iparospárt várospolitikai dolgokat tárgyal és meginvitálja a városatyákat, akkor a városatyáknak el kell jönni. — A várospolitikai kérdésekről beszélve — mondotta felszólalása további folyamán Pásztor — az a meggyőződésem, hogy minden, ami a közgyűlésen történik, vagy közvetlenül, vagy közvetve szervas kaacsolatban áll az ipari és kereskedelmi ér-