Délmagyarország, 1929. február (5. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-22 / 44. szám

1929 február 22. DíXM VíW V A safíénovGlla. növelné a munkanélküliségei A nyomdász-szervezet tiltakozása a tervezet ellen . i (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.") 'A1 nyomdász-szervezet a sajtönovella-terveziet ügyében csütörtökön este összbizalmi ülést tartott, amelyen a budapesti nyomdák megbizottai vettek részt A tervezetet Rcthenstein Mór ismertette, részletesen foglalkozott azzal és mint jellemző tünetet emiitette fel, hogy a sajtóankétra a nyomdai munkásság képviselői nem kaplak meghívót, holott a nyomdai munkásoknak anyagi és egzisztenciális érdeke fűződik ahoz, hogy Magyarországon végül mégis csak helyreállittassék a sajtószabadság. Támadta a sajtónovellának a kaucióra vonatkozó rendelkezését, mint ami a munkássajtó elfojtását célozza. Foglalkozott az egyetemleges felelősség kérdésével, hangoztatta az es- J küdtszék fontosságát a sajtóügyekben, majd i azt fejtegette, hogy a mentelmi jog felfüggesz- | tésének terve bizonyítja, hogy a tervezet egyenesen a Népszava ellen irányul. Végül az összbizalmi testület határozati javaslatot fogadott el, amely megállapította, hogy a törvénytervezet merénylet a sajtószabadság ejlen és annak törvénnyé emelése ellen a leghatározottabban tiltakozik, megállapítja továbbá, hogy amennyiben a tervezetből törvény lesz, egy az a nyomdai munkásságot a legérzékenyebben sújtaná, mert az amúgy is rendkívül nagy munkanélküliséget lényegesen növelné. Megállapítja a határozati javaslat végül, hogy amiként a szabadsajtó az állami és társadalmi élet tisztaságának leghűbb őre, ugy a nyomdaiparnak éltető eleme. A nyomdai munkásság minden pillanatban készen áll arra, hogy a sajtószabadságot minden rendelkezésre álló törvényes eszközzel megvédje» Egyelőre nem zárják be az Iskolákat (S Bclmaggarország munkatársától.) Szegeden az influenzajárvány képe és arányai nem változtak. A megbetegedések száma nem emelkedik lényegesen, ds nem is csökken, a betegség ellenben az orvosi jelentések szerint napról-napra komolyabb jellegű lesz. Egyre szaporodik az olyan megbetegedések száma, amikor az influenza valamilyen más bajjal, rendszerint tüdőgyulladással komplikálódik. Ujabb haláleset nem fordult elő, legalább is a főorvosi hivatal nem kapott jelentést róla, csupán a régebbi esetekre vonatkozó jelentések futottak be. Az influenzajárvány halálos áldozatainak száma eddig Hz. Az áldozatok legnagyobb rcsze öreg, legyöngült szervezetű ember, vagy csecsemő, amelyből az orvosok arra következtetnek, hogy a betegség a járvány jelenlegi stádiumában csak az egészen magas korban, vagy a csecsemőkre nézve életveszélyes. A középkorú, az erösebb szervezetű betegek eddig minden esetben megbirkóztak az influenzával, még ha tüdőgyulladással is komplikálódott Az iskolákban sem emelkedik a betegség miatt hiányzó diákok száma, nagyon sok szülő azonban a járványtól való félelem következtében nem engedi gyermekét az iskolábay igy a hiányzók számából sem lehet a járvány nagyságára, vagy terjedésére következtetni. Az egészségügyi hatóságok egyelőre szükségtelennek tartják az iskolák bezárását, abban az esetben azonban, ha a betegség nagyobb arányokat öltene, az előadásokat minden tanintézetben beszüntetik^ A város tasiácsa a belügyminiszterre bizza a téglagyári utóajánlat elbírálását C& Délmagyarország munkatársától.) A városi téglagyár eladásának kérdése nem dőlt el a januári közgyűlésnek azzal a határozatával, amely felhatalmazta a város tanácsát, hogy a korábban tartott nyilvános ajánlati verseny eredményeképen a gyárat a hozzája tartozó ingatlannal és árukészlettel együtt dr. Kertész Bélának és társának adja eL Az ajánlati verseny eredménye, mint ismeretes, az volt, hogy a város egyetlen ajánlatot kapott, a Kertész-félét. Kertészék hetvenezer pengőt kínáltak fel a gyárért és hajlandónak nyilatkoztak arra is, hogy átvegyék a gyár készárukészletét. Néhány nappal ezelőtt a közgyűlés határozata ellen felebbezést jelentett be dr. Tóth Imre, majd Grubcr Andrásné, a városi téglagyár üzemigazgatójának felesége utóajánlatot nyújtott be a tanácshoz. Gruber András, akit dr. Aigner Károly főispán időközben számvevővé nevezett ki és aki a polgármester megbízásából egyelőre tovább vezeti a városi téglagyárat, egyszer már tett ajánlatot a téglagyár megvásárlására. Nyolcvanezer pengőt kinált fel a városnak a gyárért, ugy azonban, hogy a vételárat kamatmentesen csak tíz év múlva fizette volna ki. A tanács ezt az ajánlatot nem tartotta komolynak és igy érdemlegesen nem is foglalkozott vele. Ujabb ajánlatában, illetve Gruberné ajánlatában ötvenezer pengőt kinált fel készpénzben biztosíték gyanánt Az utóajánlat egyébként tíz százalékkal többet kínál fel a gyárért a városnak, mint amennyit Kertész Béla igért, tehát nem hetven, hanem hetvenhétezer pengőt Az ajánlatnak van még egy másik része is, amely szerint Gruberék az eladás véglegezéséig hajlandók bérbevenni a gyárat és bér cimén egy évre hétezerötszáz pengőt ajánlanak fel. Kertész Béla ugyanezért hétezer pengőt kinált Erre a bérbevételre azért vau szükség, mert az eladás véglegezéséig sok idő telhet el.az előre látható felebbcfzések miatt A tanács csütörtökön foglalkozott a Gruber-féle utóajánlat kérdésével és ugy határozott, hogy a felajánlott ötvenezer pengő biztosíték letétbehelyezése után az utóajánlatra vonatkozó iratokat együtt terjeszti fel a belügyminiszterhez a közgyűlés megfelebbezett határozatával és dr Tóth Imre felebbezéséveL A bérbeadás kérdésével szintén foglalkozott a tanács. Az üzemigazgatóság azt javasolta ugyan, hogy a város adja bérbe a gyárat Kertész Bélának, a tanács azonban egyelőre nem fogadta el az üzemigazgatóság határozatát. Felmerült ugyanis az a vélemény is, hogy a város ne adja bérbe az üzemet, hanem az eladás végrehajtásáig szüneteltesse. A tanács végül is ugy határozott, hogy megbízta Fodor Jenő polgár mester helyettest, dr. Taróczy Mihály főügyészt és Scultéty Sándor főszámvevőt az ajánlattévő felekkel való tárgyalással. A' tárgyalások eredményeként a polgármesterhelyettes tesz majd javaslatot a tauácsnak. A Bf.lmaggarmszás munkatársa a tanács-. ülés után kérdést intézett ebben az ügyben a polgármesterhez, aki a kővetkezőket mondotta: — Gruberék utóajánlata komoly bonyodalmat okozott Az összes iratokat felterjesztjük most a belügyminiszterhez, de az utóajánlatot csakis abban az esetben, ha a szóbanlévő és felajánlott ötvenezer pengő biztosítékot befizetik az ajánlattévők a város főpénztárába. Szombatra Ígérték, tehát néhány napon belül el kell intéződnie a dolognak, legalább is ebben a vonatkozásában. A belügyminiszter a legnagyobb valószínűség szerint feloldja majd a közgyűlés határozatát és uj versenytárgyalás kiírását rendeli el, mert igy kívánja a város anyagi érdeke. Ebben az uj versenytárgyalásban Gruberék már csak hetvenhétezer pengős ajánlatukkal vehetnek részt — Véleményem szerint — mondotta végezetül a polgármester — csakis a város anyagi érdekének szempontjából lehet ezt a kérdési elbírálni. A város anyagi érdeke pedig nyilvánvalóan az, hogy minél többet kapjunk a téglagyárért A Kertész-féle érdekeltségtől kapott információnk szerint Kertész Béláék hetvenezer pengős ajánlata azért kedvezőbb a Gruberféle 77.000 pengős ajánlatnál, mert kötelezték magnkat, hogy a gyárnak kiaknázott területeit, valamint a jövőben kiaknázandó területeket, összesen körülbelül 25 hold földet a város tulajdonába engedik át Ennek a területnek az értéke pedig körülbelül 25.000 pengő. II városi tisztviselők mellelfegfalkozást csak a közgyűlés engedésével folytathatnak a közigazgatási bizottság ülése Budapest, február 21. A képviselőház közigazgatási bizottsága ma délután folytatta » közigazgatás rendezéséről szőlő törvényjavaslat tárgyalását A városi tisztviselők illetményeiről rendelkező szakasznál Hegymegi-Kiss Pál rámutatott arra, hogy a fővárosi tisztviselők megkapják először az állami fizetési osztálynak megfelelő illetményeket, másodszor azok 50 százalékát s még ezen felül különböző átalányokat élveznek. Szeretné, ha az uj törvény e tekintetben végleges határokat állapítana meg. Miután Sztranyavszky Sándor államtitkár Hegymegi-Kiss Pál fejtegetéseihez hozzájárult, a bizottság Hegymegi-Kiss Pál kiegészítő indítványával fogadta el a szakaszt A tisztviselők mellékfoglalkozására vonatkozólag Hegymegi-Kiss Pál azt javasolja, hogy önkormányzati tisztviselő mellékfoglalkozást csak a törvényhatósági közgyűlés, vagy a képviselőtestület engedélyével és csak annyiban folytathasson, amenynyiben az hivatali állásának tekintélyével összefér. Farkas Géza Hegymegi-Kiss Páléhoz hasonló indítványt nyújt be. Krúdy Ferenc indítványozza, hogy a közérdekű szövetkezetekben vállalt tagságot engedélyezzék. Sztranyavszky államtitkár hangsúlyozza, hogy Krúdy Ferenc indítványa után sem látja semmi akadályát annak, hogy akár Hegymegi-Kiss Pál, akár Farkas Géza indítványát elfogadják. A szavazás során Hegymegi-Kiss Pál indítványát fogadják el és igy Farkas Géza indítványa eleseit. Csák Károly előadó ismertette ezután az egyes vármegyei tisztviselők szolgálati beosztásáról rendelkező részt Patay Tibor uj pontot indítványoz, mely szerint az országgyűlési képviselő választókerület területén alkalmazott törvényhatósági tisztviselőt napjától számított 2 hónap lejártáig áthelyezni, a képviselőválasztás kiírásától kezdve a választás kicserélni, vagy berendelni tilos. Az államtitkár hozzájárult érdemben Patay Tibor indítványához is. Az önkormányzati alkalmazottak nyugalombahelyezéséről szóló szakasznál Wolff Károly a nyugalombahelyezési korhatárt a 60. életévben kívánja megállapittatni. Gróf Károlyi József azt kivánja, hogy az alispánt a korra való hivatkozással ne lehessen állásából kimozdítani. Sztranyavszky államtitkár hangsúlyozta, hogy nincs akadálya annak, hogy a szöveget ezzel egészítsék ki: iA törvényes rendelkezéseken felül a korhatárra nézve szabályrendelctileg intézkedhetnek.«