Délmagyarország, 1929. február (5. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-17 / 40. szám

192.0 február 17. Mrvi&véá.el'mi foissoiíságot alal£it®íÉal& Preventív Iníéskedések az esetleges gyors olvadásra — Összeirjáte a „Közesölieí" (A Délmagyar ország munkatársától.') A Meteorológiai Intézet jelentései szerint hihetetlenül nagymennyiségű hótömeg esett le az utóbbi napok alatt az ország egész területén. Mivel pedig hosszú hetek óta nem volt olvadás, érintetlenül megmaradtak a korábban leesett hótömegek is. Nyilvánvaló, hogy ha a tavaszi olvadás nem fokozatosan következik be, hanem a hótömegek rövid idő alatt, egyszerre olvadnak el, a mélyebben fekvő területeket komoly árvizveszedelem fenyegeti, mert a gyors olvadás megduzzasztja a folyókat, amelyek könnyen kiléphetnek medrükből. 'A komoly árvizveszedelem szükségessé teszi Szegeden is az árvízvédelmi intézkedések megtételét. A polgármester éppen ezért utasította a városi adóhivatalt, hogy a lehető legsürgősebben irja össze a közerőket. Az árvízvédelmi bizottság elnökévé a polgármester Fodor Jenő polgármesterhelyettest nevezte ki, mérnökévé pedig Mihálgffg László műszaki tanácsost, aki az árvízvédelmi munkálatok műszaki irányitója lesz. A város hatósága sürgős felterjesztést intéz a külügyminiszterhez is, hogy tegyen lépéseket a jugoszláv és a román kormányoknál az árvízvédelem egyöntetűségének biztosítása érdekében. Az árvízvédelem ugyanis csak akkor lehet eredményes, ha a Tisza, a Duna és a Maros folyók megszállt területen lévő szakaszain is rendszeres és tervszerű árvízvédelmi intézkedéseket léptetnek életbe, amelyek összhangban vannak a magyarországi intézkedésekkel. Am a Dn@l de .«senki sem tudja, iifs^epedi kisvasutat, afrargák megfavitani az iíjszegedf feoz» lekedést (A Délmagyar ország munkatársától.) Néhány hónappal ezelőlt Wimmer Fülöp indítványt terjesztett elő a közgyűlésen és azt leérte, hogy a város vezesse át Újszegedre a kisvasutat, mert a város egyetlen üdülőhelye nem nélkülözheti a tömegközlekedésnek valamelyik eszközét, az autóbuszok pedig uem bonyolíthatják le a forgalmat. A közgyűlés a tanács javaslatára az indítványt visszaadta a tanácsnak azzal, hogy a tanács tárgyaltassa le egy szakértő bizottsággal. Ez a szakbizottság szombaton délelőtt ült össze a városháza tanácstermében Fodor Jenő polgármcsterhelyettes elnöklésével. A polgármesterhelycttes részletesen ismertette Wimmer Fülöp indítványát, majd azt maga Wimmer indokolta meg. Hivatkozott arra, hogy a villamosjáratok megszüntetése óta Újszeged csak nehezen közelíthető meg és ez az oka annak, hogy látogatottsága egészen jelentéktelen. Az autóbuszjáratok a forgalmasabb uyári napokon képtelenek a forgalmat lebonyolítani, különösen a futbal ¡mérkőzések alkalmával van nap lurlódás. .'. strandfürdők látogatottsága is iényegesen emelkedne, ha megfelelő forgalmi eszköz állana a közönség rendelkezésére. Menning Mihály és Fenyő Mátyás szólaltak föl ezután. Mind a ketten elfogadhatatlannak találták Wimmer Fülöp indítványát. Körmendy Mátyás viszont azt véli döntőnek, hogy rentábilis lenne-e a kisvasút átvezetése. Abban az esetben, ha a város az autóbuszjáratok számának növelésével megoldhatja a kérdést, fölöslegesnek tartja az ujszegedi vasutat, mert az autóbuszok fürgébbek és könnyebben megközelíthetik azokat a helyeket, ahol szükség van rájuk. Doránszky Károly sem lelkesedik Wimmer tervéért, de ha a város azt mégis elfogadja, akkor előbb poutosan meg kell állapítani a vonal uj irányát, mert a villamosvasút régi vonalának az iránya ma már nem felel meg a szükségleteknek. Ma már Újszeged baloldalára terelődött át a nagyobb forgalom és igy a vasutat is itt kellene elvezetni, úgyhogy Ma este. mielőtt lefekszik, vegyen be Darmolí és Holnap reogel Jó kedvvel és friss erővel ebied. A Darmot gyígyiija a székrekedést, megkönnyíti . az emésztést, megakadályozza a száiüregben való i lerakodást, a rosszszagu lehelelet, a fáradtságot és | idegességet. Ezért van szüksége Önnek és gyermekeij nek Darmolra, az ideális csokoládés hashajiéra. Egy doboz ára 124 P és meghajtja az egé«z csa'ádot. B.13 az a partfürdőket is érintse. Újszeged különben — véleménye szerint — nem olyan terület, amely feltétlenül szükségessé tenné akár a vasút, akár a villamos átvezetését, mert forgalma csak időleges. Wagner Ernő felszólalásában Kör mendy Mátyás álláspontját tette magáévá. Véleménye szerint fontosabb, hogy a város qz utakat hozassa rendbe és hogy uj utakat építsen és az autóbuszforgalom zavartalanságát biztosítsa. Wimmer Fülöp szólalt fel ismét ezután és azt fejtegette, hogy sem a strandfürdők, sem a futbalimerkőzések, sem a vasárnapi kirándulások forgalmát nem lehet autóbuszjáratokkal lebonyolítani. Mihályffij László műszaki tauácsos műszaki szempontból foglalkozott a kérdéssel és kifejtette, hogy a vasút átvezetésének technikai nehézségei vannak, mert a közúti hídon vágányokat kellene lefektetni, már pedig a közgyűlés éppen azért szüntette be az ujszegedi villamosjáratokat, hogy a hidat megszabadítsa a vágányoktól. Ha most a kisvasutat átvezetuék, a vágányokat ismét fel kellene szerelni és azok megbontanák a hid uj, egységes burkolatát, tehát fokoznák a híd rongálódásának lehetőségét is. Fodor Jenő a felszólalásokból megállapi-. totta, hogy a bizottság uem javasolja Wimmer indítványának elfogadását és bejelentette,1 hogy ilyen értelemben teszi meg jelentését a tanácsnak. Arról azonban nem tettek tovább említést, hogy hogyan, miként javítsák meg Újszeged közlekedését. dísztárgyak, evőeszközök,^ Schaflhausen 6rü<, brtui&i» ékszerek legolcsóbban v&s&iolbalök BOKOR ékszerésznél, Kelemen ncca 7. Teleion 18-S6. ti ász-gyerekek csináltak kultuszt: azok is csak ugy, hogy rákiabáltak egymásra: >az íz egyen meg«. A pogány uiitologia öreg istenének a ueve uem maradt ránk, az valahol elkallódott az ó-hit és uj-hít harcaiban, a férfiak mindig állhatatlanok voltak. Az asszonyokban mindig több volt a ragaszkodás az égiekhez, azok a maguk pártfogóit segítették az uj vallásba is, as talán nem is volt olyan nehéz, a szép, szelíd, tiszta Mária uem lehetett uekik idegen. Lakott olyan az ö pogány menyországukban is, a magtalanok segítője, a zülőasszonyok pártfogója, a neki szentelt kedden tisztult Nagyboldogasszonu, akinek az udvari uépei voltak a kisasszonyok. A Szüzanyát is csak ugy kellelt tisztelni, mint u Nagyboldogasszonyt, tiszta szívvel, tiszta élettel, ¡jrubor fohásszal, zengő énekkel s ugy is tiszteltek, a két szentasszony kultusza egybeolvadt s az uj hit papjai so szóltak ez elleu semmit 'tudták ők azt, hogy a pogány istenasszonyok íyorsan bele fognak veszni a liliomos Szűz fénykörébe s uem marad belőlük más, csak a nevük, azt is a Mária fogja viselni. Boldogasszony, ősvallásunk istenasszonya, ez volt a címe a fiatal szegedi káplán értekezésének, amelyben megfejtette a Boldogasszony rejtéjt s amelyet az Akadémia adott ki. De ezt megelőzte két hatalmas népköltési gyűjteménye, Koszorúk az Alföld vadvirágjaiból és a háromkötetes Szeded népe, űs-Szeged népköltése a legtöbbet idézett, külföldön is ismert s már itthon is régen ritkaságszámba menő folklorisztikai gyűjteményünk. \ztán jött még néhány úttörő tanulmány, a Lsiítagok nyelvhayyományainkban, a Világunk alakulása, a Gyermekijesztők és rablók s a szegedi segédlelkész neve kezdett nagyon felkapott lenni | a magyar tudományban. Hunfalvy Pál huzditó leveleket irt neki, Ipolyi Arnold bírálata alá bocsájtja kéziratait s Gyulai Pál már az akadémiai tagság reményét is megcsillantja előtte, amikor a nagylendületünek indult élet keresztül bukik és keresztül törik egy szalmaszálon. IV. ísgt-ben megüresedett a Szeged-rókusi plébáuosi állás. Kálmány Lajos azt gondolta, hogy ha ű jó az Akadémiának arra, hogy kiadja a könyveit, a rókusi plébániának jó lesz arra, hogy ő vezesse az anyakönyvet Beadta a kérvényét és elmondta benne, hogy Szeged szép hagyományainak megmentésével mekkora szolgálatot tett ő a városának, hát még mennyit tehet akkor, ha gondtalan kenyeret és állandó födelet biztosit neki a szülőváros: Ezen persze élénken derültek a város akkori nagyjai. A folkloret még akkor hirböl sem ismerték, ellenben Kálmányt jobban ismerték híréből. Tudták róla, hogy összeférhetetlen, liörcsögös természetű paraszt-pap, aki nem ért a maga kelletéshez és az uri szokásokhoz. Azután néminemű hazaárulásban is ludas volt. Olyasmit állított, hogy a szegedi megyeség nem épen keveretlen magyarság. Van abban kun is, török is, tót is, rác is, görög .is, dalmát is. így játszott össze minden abban, hogy Kálmány Lajos nem kellett rókusi papnak. Az amúgy is indulatos természetű ember rettenetes dühvel hagyta el Szegedet és azzal az elhatározással, hogy képpel se fordul többet a meggyűlölt város felé. Elment belőle, szép pirosképű, mosolygó szemű fiatal papnak és mikor évtizedek múlva visszatért belé, akkor már bz egész világgal tengelyt akasztott, teljesen elvadult ősember gyanánt járt as idegen városban, amely ügyet se vetett rá. Igazságtalanság volna csak a magyar életet tenni felelőssé a legnagyobb magyar folklorista tragikus sorsáért. Azok közé az emberek közé tartozott, akik már születésükkor el vannak jegyezve a fátummal s az élet napos oldalán is esőben járnak. Papi stációiból meg lehetne szerkeszteni a csanádi egyházmegye térképét, mert nem tudott egy helyben maradni, szerencséjére az alföldi folklorenak, de végzetére magának. Nagy természetű, nyers-nyakas ember hírébe keveredik, aki nem sokat ád se szolgabiróra, sa tanfelügyelőre, ha magát különb embernek érzi náluk s ha ugy jön sora, neki hörcsögösődik magának a püspöknek is. A hatóságokkal való örökös perpatvar először az idegeit foszlatta szét, azután fizikumát viselte meg s a vérbő italkcdvelő ember jobb oldalát 1908-ban megütötte a szél. Amikor valamennyire felépült, püspöke nyugdíjba tet'.e s ekkor került vissza Szegedre, ahol tiz évig é'.lc Diogenes életét Nem érintkezett senkivel, nem vette az embereket semmibe és a napi sétáit hajnali két-három óra közt végezte a kihalt uccákon. Ha valami kényszerűség nappal is kivitte az uccára, sokan megfordultak különös alakja után, de kevesen tudták, kicsoda. A halála is emberhire nélkül történt Lakásában, amelyet valószínűleg nem takarítottak többet attól kezdve, hogy beköltözött, egy kis iskolásgyeretc találta meg a vackán, akitől rossz irkákat szokott venni kéziratpapirnak. Többnapos halott lehetett már akkor, — patkányokat rezzentett el az ajtónyitás az arcáról. Nincs fantázia, amely elképzeihetné annak a lakásnal; az elhagyatottságát. Mikor én körülnéztem benne a temetés után, a könyvek és kéziratok térdig borították a két szoba padlóját és a konyhát De könyvek és irások hevertek a szekrények tetején