Délmagyarország, 1929. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-11 / 9. szám

1ÍÍ29 január 11. DÉLMAGV4R0WSZAG Az ©peratiáz Igazgatója az operasíadzslone megszervezésének kérdéséről íiadnay Miklős kijelentette Szegeden, hogy az operastadzsione igen kismértékben terhelné meg az érdeket! városokat (A Délinagyarország munkatársátólJ A Jorottya szerdai bemutatójának budapesti vendégei között volt dr. Radnay Miklós, a budapesti Operaház igazgatója, a magvai* ze­nei kultura egyik ismert vezére is. Radnay Miklós már régóta foglalkozik a vidéken ren­dezendő operaelőadások nehéz problémájá­nak megoldásával, mert az a meggyőződése, hogy a jó operaelőadások értékes szolgálatot tehetnek a zenekultura népszerűsítése és ter­jesztése körül. Radnay Miklós egyik agilis propagálója az operastadzsione rendszer ter­vének. A Délmagyar ország munkatársának er­ről a kérdésről a következőket mondotta: — A tervet feltétlenül életrevalónak tartom és mindent elkövettek megvalósítása érdeké­ben. A gondolat szóba került a juniusban tar­tott kulturkoixferencián is, ahol általános tet­széssel találkozott. Ha sor kerül a terv meg­valósítására, akkor egy száz tagból álló teljes operatársulatot kell megszervezni, amely ma­gában foglalja a megfelelő zenekart és a szólóénekeseket is. A stadzsione körzetébe tíz­tizenkét olyan város kapcsolódhatna be, amelyben már van bizonyos fokú színházi kultura, amelynek kőszinháza van. Ezek kö­zött a városok között természetesen Budapest­nek is szerepelnie kell. A stadzsione előadá­sainak száz százalékig ki kell elégiteniök a legkényesebb igényeket is, mert ez a rendszer csakis így teljesítheti hivatását. Engedmény­ről, megalkuvásról tehát a nivót illetőleg szó sem lehet. Ez a rendszer biztosítaná a fiatal énekestehetségek érvényesülését, amennyiben elhelyezkedési lehetőséget biztositana szá­mukra. Ma az a helyzet, hogy a fiatal tehet­ségek előtt úgyszólván csak a budapesti Operaház áll egyetlen elhelyezkedési lehető­ség gyanánt, az Operaház azonban nem fogad­hat magába minden i'ialal tehetséget Ennek pedig az a logikus következménye, hogy na­gyon sok tehetség elkallódik, vagy pedig már egészen fiatalon külföldre gravitál és így el­vész a magyarság számára. — Véleményem szerint a stadzsione tervé­nek megvalósítása pénzügyi szempontból sem jelent leküzdhetetleu nehézséget, különösen akkor nem, ha az állam is, az érdekelt vá­rosok is arányos részt váilalnak a tehcrből. Tiz-íizenkél tehetősebb város és az állam együttvéve könnyen, minden nagyobb tehervállalás nélkül eltarthatja a síadzssone társulatot. A vidéki városok részéről ezt a támogatást ugy képzelem, hogy a társulat tagjainak el­szállásolásáról gondoskodnak, ami nem je­lent sokat, hiszen egy-egy városban évenkint kétszer tiz, vagy háromszor hót napot töl­tene csak cl a társulat. Az állam esetleg ugy támogathatná a vállalkozást, hogy díjtalanul szállítaná a társulat tagjait és felszerelését egyik városból a másikba, vagy pedig egy különálló kis vasúti szerelvényt bocsaj tana rendelkezésére. — Jlinden érdekelt város színháza a szezon •¿lején állapitauá meg azt a helyi viszonyok­nak legjobban megfelelő időpontot, amikor az operastadzsione lejátszhatná a műsorán szereplő operákat. Ebből önként következik, hogy a helybeli színházak állandó társulata az így felszabaduló időt másutt hasznosíthatja, még pedig olyanformán, hogy a környékbeli városokban, vagy községekben rendezne elő­adássorozatokat. Ezzel á szinikultura fejlesz­tése terén is igen hasznos szolgálatokat vé­gezhetne. Állami szubvencióra természetesen szükség van, mert arra egyelőre gondolni sem lehet, hogy a társulat önmagát tartsa el. — örömmel állapithatom meg, hogy minde­nütt, ahol ez a terv szóba került, a legna­gyobb megértéssel találkozott, mert minde­nütt megérezték, hofiy ennek a tervnek a megvalósításából az ország zenekultúrájának csak haszna lehet. Az Operaház számára a mai viszonyok között szinte megoldhatatlan problémát jelent az utánpótlás, mert az Operaház és az énekesek iskolája között alig van átmenet, már pedig az ország első opera­szinpada nem lehet a kezdő énekesek kísér­leti iskolája. A stadzsione rendszer kiépítése jelentené ezután az átmenetet, azt az átme­netet, amely Araddal, Kolozsvárral, Pozsony­nyal és Kassával együtt elveszett. Hogy a stadzsione társulat megszervezéséhez akad * tartásának költségeiből. LHLIRN 6ISH nagy filmje Galamb a viharban hétfőtől a Belvárosi Moziban majd megfelelő számú fiatal és tehetséges énekes, az kétségtelen. Minden különben azon múlik, hogy milyen álláspontra helyezkedik a kultuszminiszter által a közeljövőben össze­hívandó ankét ebben az ügyben. Ezen a meg­beszélésen résztvesznek az érdekelt városok polgármesterei és színházigazgatói. Itt tisztá­zódik majd, hogy melyik város milyen te­herrészt vállalhat magára s stadzsinone fen­Csütörtökön összeült a „számonkérőszék €€ A bizottság felvilágosítást kéri a hivalalfőnököklől a restanciák miatt f.l Délmaggarország munkatársátólCsütörtö­kön délelőtt tiz órakor dr. Aigner Károly fő­ispán elnökletével összeült a számonkérőszék, hogy megszámoltassa a városi hivatalokat a múlt évben kifejteit működésűkről. Az ülésről, amely zárt ajtók mögött folyt le. a következőket sikerült megtuduunk: A számonkérőszék a csütörtöki ülésen az iktató­könyveket és a tevékenységi kimutatásokat vizs­gálta meg, azután megállapította, hogy az egyes hivatalokban mely aktákat emeljék ki kémpróbára. Ezeket az aktákat január tizennyolcadikán tar­tandó folytatólagos ülésen vizsgálja meg a szá­monkérőszék. Háromszázölven—néírvszáz aktival végez a bizottság kémpróbát. A számonkérőszék már a csütörtöki ülésen kifo­gásolta, hogy az egyes szakhivatalokhoz vélem» nyezés végett rövid uton áttett akták nyilvántar­tása nem elég áttekinthető, nem elég pontos. Ép­pen ezért a bizottság felkérte a polgármestert, hogy a tanács utján állapittassa meg a nyilván­tartás kötelező és megfelelő formáját. A számon­kérőszék felvilágosító jelentést kért azoktól a hi­vatalfőnököktől, akiknek hivatalában feltűnően sok restanciát találtak. A hivatalfőnökök válasza egyöntetű volt: a restanciás akták legnagyobb része olyan természetű, hogy elintézése hosszabb ideig tartó eljárást igények Ezeket a válaszokat a bizottság tudomásul vette. A számonkérőszék ezzel befejezte a csütörtöki ülést és a főispán a számonkérés folytatását tizennyolcadikára tűzte ki. Az ipartestület ingyengépeket kér a kisiparosok számára a kormánytél Az ipartestület elöljáróság! ülése (A Délmaggarország munkatársától.) Az ipartestület csütörtökön este tartotta meg ren­des előljárósági ülését az iparkamara nagy­termében. Körmendy Mátyás elnök bejelen­tette, hogy az uj ipartestületi székház dísz­termének freskóit Jánosa Lajos iparművész egyenkint 100 pengőért készíteni^ cl. Az .el­nökség azt szeretné, hogy ha ezeket a szakosz­tályok rendelnék meg, mert erre az ipartestü­letnek pénze nincsen. Gombos István nyilvános pályázat kiírását javasolja, mert igy reméli, hogy a freskók olcsóbbak lesznek. Az előljárósági ülésen t;gy határoztak, hogy az ügyet az egyes szakosztá­lyoknak adják ki. í Bózsó János volt ipartestületi titkárt a Ku­j ria arra kötelezte, hogy a már kifizetett maga­i sabb nyugdijából 43-íQ pengőt fizessen vissza \ az ipartestületnek. Bózsó beadványában a kö­vetelés törlését kéri, mivel szerinte az a tény, hogy közbeeső bírói döntés alapján nagyobb nyugdijat kapott, nem az ő hibájából történt. A hozzászólások során Dey.lsch Mór az összeg teljes visszafizetését követelte. Dac só Arnold azt indítványozta, hogy a -1340 pengőt kebeleztessék bs Bózsó tehermen­tes házára. Kertész József nem engedi el az összeget, mert ugy tudja, hogy Bózsó titkár korában nem volt más mint egy ••brutális vidéki szol­gabíró-. Gombos István is visszaköveteli a már Ki­fizetett összeget és azt indítványozza, hogy az ipartestület addig ne folyósítsa Bózsónak a leredukált 73 pengőnyí nyugdiját, mig a •13-10 pengő a havi 73 pengők visszatartásá­val le nem törlesztödik. Az előljárósági ülés ezt az indítványt fogadta el. Ezután bejelen­tették, hogy az ipartestület évi rendes közgyű­lését február 3-án tartják meg. Az indítványok következtek. Melzgcr Péter indítványában azt kérte, hoay az ipartestület tegyen lépéseket., hogy a kormány az iparoso­kat ingyen gépekkel lássa el, mert az iparos csak igy tud a gyáriparral megbirkózni. Gom­bos István az iudítványt nem fogadja el, mert attól fél, hogy a kormány a gépeket politikai jutalmazások címén utalná ki. Marosán Milán Metzger indítványát elfogadja. Szerinte a kor­mánynak nem csak a nagytökét kell jutal­mazni, hanem a dolgozó iparosságot is. Bokor Adolf indítványában azt kéri a kor­mánytól, hogy a már megkezdett egyetemi építkezéseket a jövő évben is az eddigi tem­póban folytassák. Marosán Milán helyesli az indítványt, de azt kéri, hogy az egyetem! építkezések mellett a kormány kislakásokat is építsen, mert ezzel az egész nemzeten se­gítene. Az előljárósági ülés Bokor Adolf in­dítványát elfogadta és ezzel az ülés véget ért. Csúnya fogkő w&mBmsammBmmmEsmmmBmsaBmm eltorzítja a legszebb arcot. Kellemetlen szájszag visszata­szító. Mindkét szépséghiba" alaposan el lehet tüntetni & oompás, 3dít5 Chlorodont-fogp aszta esetleg már egyszeri ...i'ználatával. A fogak rövid használat után gyönyörű elefántesontszínben ragyognak, különösen ha a tisztításhoz külön erre a célra készített íogazatos sörtéjü Chloro­dont-Iogkefét használjak. A fogak kőző szorult rothadó ételtaaiaáékok, amelyek a kellemetlen szájszagot okczaák, :zel a fogkefével alaposan eltávolíthatók. Tegyen kísér­letet egy kis tubus fogpasztával, melynek ára 60 fillér, egy nagy tubus ára P !•—. Chlorodont-fogkefe (puha vagy kemény sörtéjfi) P 1'50. Chlorodont-raájríz üvegen­ként P 2-60. Csak kék-zöld színű csomagolásban és -,Chlorodont" felirattal valódi. Mindenütt kapható. — leo­Weike A. €r„ Dreedem, magyarországi vezérképviselete • Vnlnár Bertalan és Társa, Budapest. HA- és sárcipttk javítása saakszeriien, gyorsan és olcsón a IINOICBWBAIV. Kőrfóz ucca 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom