Délmagyarország, 1929. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-11 / 9. szám

1ÍÍ29 január 11. DÉLMAGV4R0WSZAG Az ©peratiáz Igazgatója az operasíadzslone megszervezésének kérdéséről íiadnay Miklős kijelentette Szegeden, hogy az operastadzsione igen kismértékben terhelné meg az érdeket! városokat (A Délinagyarország munkatársátólJ A Jorottya szerdai bemutatójának budapesti vendégei között volt dr. Radnay Miklós, a budapesti Operaház igazgatója, a magvai* zenei kultura egyik ismert vezére is. Radnay Miklós már régóta foglalkozik a vidéken rendezendő operaelőadások nehéz problémájának megoldásával, mert az a meggyőződése, hogy a jó operaelőadások értékes szolgálatot tehetnek a zenekultura népszerűsítése és terjesztése körül. Radnay Miklós egyik agilis propagálója az operastadzsione rendszer tervének. A Délmagyar ország munkatársának erről a kérdésről a következőket mondotta: — A tervet feltétlenül életrevalónak tartom és mindent elkövettek megvalósítása érdekében. A gondolat szóba került a juniusban tartott kulturkoixferencián is, ahol általános tetszéssel találkozott. Ha sor kerül a terv megvalósítására, akkor egy száz tagból álló teljes operatársulatot kell megszervezni, amely magában foglalja a megfelelő zenekart és a szólóénekeseket is. A stadzsione körzetébe tíztizenkét olyan város kapcsolódhatna be, amelyben már van bizonyos fokú színházi kultura, amelynek kőszinháza van. Ezek között a városok között természetesen Budapestnek is szerepelnie kell. A stadzsione előadásainak száz százalékig ki kell elégiteniök a legkényesebb igényeket is, mert ez a rendszer csakis így teljesítheti hivatását. Engedményről, megalkuvásról tehát a nivót illetőleg szó sem lehet. Ez a rendszer biztosítaná a fiatal énekestehetségek érvényesülését, amennyiben elhelyezkedési lehetőséget biztositana számukra. Ma az a helyzet, hogy a fiatal tehetségek előtt úgyszólván csak a budapesti Operaház áll egyetlen elhelyezkedési lehetőség gyanánt, az Operaház azonban nem fogadhat magába minden i'ialal tehetséget Ennek pedig az a logikus következménye, hogy nagyon sok tehetség elkallódik, vagy pedig már egészen fiatalon külföldre gravitál és így elvész a magyarság számára. — Véleményem szerint a stadzsione tervének megvalósítása pénzügyi szempontból sem jelent leküzdhetetleu nehézséget, különösen akkor nem, ha az állam is, az érdekelt városok is arányos részt váilalnak a tehcrből. Tiz-íizenkél tehetősebb város és az állam együttvéve könnyen, minden nagyobb tehervállalás nélkül eltarthatja a síadzssone társulatot. A vidéki városok részéről ezt a támogatást ugy képzelem, hogy a társulat tagjainak elszállásolásáról gondoskodnak, ami nem jelent sokat, hiszen egy-egy városban évenkint kétszer tiz, vagy háromszor hót napot töltene csak cl a társulat. Az állam esetleg ugy támogathatná a vállalkozást, hogy díjtalanul szállítaná a társulat tagjait és felszerelését egyik városból a másikba, vagy pedig egy különálló kis vasúti szerelvényt bocsaj tana rendelkezésére. — Jlinden érdekelt város színháza a szezon •¿lején állapitauá meg azt a helyi viszonyoknak legjobban megfelelő időpontot, amikor az operastadzsione lejátszhatná a műsorán szereplő operákat. Ebből önként következik, hogy a helybeli színházak állandó társulata az így felszabaduló időt másutt hasznosíthatja, még pedig olyanformán, hogy a környékbeli városokban, vagy községekben rendezne előadássorozatokat. Ezzel á szinikultura fejlesztése terén is igen hasznos szolgálatokat végezhetne. Állami szubvencióra természetesen szükség van, mert arra egyelőre gondolni sem lehet, hogy a társulat önmagát tartsa el. — örömmel állapithatom meg, hogy mindenütt, ahol ez a terv szóba került, a legnagyobb megértéssel találkozott, mert mindenütt megérezték, hofiy ennek a tervnek a megvalósításából az ország zenekultúrájának csak haszna lehet. Az Operaház számára a mai viszonyok között szinte megoldhatatlan problémát jelent az utánpótlás, mert az Operaház és az énekesek iskolája között alig van átmenet, már pedig az ország első operaszinpada nem lehet a kezdő énekesek kísérleti iskolája. A stadzsione rendszer kiépítése jelentené ezután az átmenetet, azt az átmenetet, amely Araddal, Kolozsvárral, Pozsonynyal és Kassával együtt elveszett. Hogy a stadzsione társulat megszervezéséhez akad * tartásának költségeiből. LHLIRN 6ISH nagy filmje Galamb a viharban hétfőtől a Belvárosi Moziban majd megfelelő számú fiatal és tehetséges énekes, az kétségtelen. Minden különben azon múlik, hogy milyen álláspontra helyezkedik a kultuszminiszter által a közeljövőben összehívandó ankét ebben az ügyben. Ezen a megbeszélésen résztvesznek az érdekelt városok polgármesterei és színházigazgatói. Itt tisztázódik majd, hogy melyik város milyen teherrészt vállalhat magára s stadzsinone fenCsütörtökön összeült a „számonkérőszék €€ A bizottság felvilágosítást kéri a hivalalfőnököklől a restanciák miatt f.l Délmaggarország munkatársátólCsütörtökön délelőtt tiz órakor dr. Aigner Károly főispán elnökletével összeült a számonkérőszék, hogy megszámoltassa a városi hivatalokat a múlt évben kifejteit működésűkről. Az ülésről, amely zárt ajtók mögött folyt le. a következőket sikerült megtuduunk: A számonkérőszék a csütörtöki ülésen az iktatókönyveket és a tevékenységi kimutatásokat vizsgálta meg, azután megállapította, hogy az egyes hivatalokban mely aktákat emeljék ki kémpróbára. Ezeket az aktákat január tizennyolcadikán tartandó folytatólagos ülésen vizsgálja meg a számonkérőszék. Háromszázölven—néírvszáz aktival végez a bizottság kémpróbát. A számonkérőszék már a csütörtöki ülésen kifogásolta, hogy az egyes szakhivatalokhoz vélem» nyezés végett rövid uton áttett akták nyilvántartása nem elég áttekinthető, nem elég pontos. Éppen ezért a bizottság felkérte a polgármestert, hogy a tanács utján állapittassa meg a nyilvántartás kötelező és megfelelő formáját. A számonkérőszék felvilágosító jelentést kért azoktól a hivatalfőnököktől, akiknek hivatalában feltűnően sok restanciát találtak. A hivatalfőnökök válasza egyöntetű volt: a restanciás akták legnagyobb része olyan természetű, hogy elintézése hosszabb ideig tartó eljárást igények Ezeket a válaszokat a bizottság tudomásul vette. A számonkérőszék ezzel befejezte a csütörtöki ülést és a főispán a számonkérés folytatását tizennyolcadikára tűzte ki. Az ipartestület ingyengépeket kér a kisiparosok számára a kormánytél Az ipartestület elöljáróság! ülése (A Délmaggarország munkatársától.) Az ipartestület csütörtökön este tartotta meg rendes előljárósági ülését az iparkamara nagytermében. Körmendy Mátyás elnök bejelentette, hogy az uj ipartestületi székház dísztermének freskóit Jánosa Lajos iparművész egyenkint 100 pengőért készíteni^ cl. Az .elnökség azt szeretné, hogy ha ezeket a szakosztályok rendelnék meg, mert erre az ipartestületnek pénze nincsen. Gombos István nyilvános pályázat kiírását javasolja, mert igy reméli, hogy a freskók olcsóbbak lesznek. Az előljárósági ülésen t;gy határoztak, hogy az ügyet az egyes szakosztályoknak adják ki. í Bózsó János volt ipartestületi titkárt a Kuj ria arra kötelezte, hogy a már kifizetett magai sabb nyugdijából 43-íQ pengőt fizessen vissza \ az ipartestületnek. Bózsó beadványában a követelés törlését kéri, mivel szerinte az a tény, hogy közbeeső bírói döntés alapján nagyobb nyugdijat kapott, nem az ő hibájából történt. A hozzászólások során Dey.lsch Mór az összeg teljes visszafizetését követelte. Dac só Arnold azt indítványozta, hogy a -1340 pengőt kebeleztessék bs Bózsó tehermentes házára. Kertész József nem engedi el az összeget, mert ugy tudja, hogy Bózsó titkár korában nem volt más mint egy ••brutális vidéki szolgabíró-. Gombos István is visszaköveteli a már Kifizetett összeget és azt indítványozza, hogy az ipartestület addig ne folyósítsa Bózsónak a leredukált 73 pengőnyí nyugdiját, mig a •13-10 pengő a havi 73 pengők visszatartásával le nem törlesztödik. Az előljárósági ülés ezt az indítványt fogadta el. Ezután bejelentették, hogy az ipartestület évi rendes közgyűlését február 3-án tartják meg. Az indítványok következtek. Melzgcr Péter indítványában azt kérte, hoay az ipartestület tegyen lépéseket., hogy a kormány az iparosokat ingyen gépekkel lássa el, mert az iparos csak igy tud a gyáriparral megbirkózni. Gombos István az iudítványt nem fogadja el, mert attól fél, hogy a kormány a gépeket politikai jutalmazások címén utalná ki. Marosán Milán Metzger indítványát elfogadja. Szerinte a kormánynak nem csak a nagytökét kell jutalmazni, hanem a dolgozó iparosságot is. Bokor Adolf indítványában azt kéri a kormánytól, hogy a már megkezdett egyetemi építkezéseket a jövő évben is az eddigi tempóban folytassák. Marosán Milán helyesli az indítványt, de azt kéri, hogy az egyetem! építkezések mellett a kormány kislakásokat is építsen, mert ezzel az egész nemzeten segítene. Az előljárósági ülés Bokor Adolf indítványát elfogadta és ezzel az ülés véget ért. Csúnya fogkő w&mBmsammBmmmEsmmmBmsaBmm eltorzítja a legszebb arcot. Kellemetlen szájszag visszataszító. Mindkét szépséghiba" alaposan el lehet tüntetni & oompás, 3dít5 Chlorodont-fogp aszta esetleg már egyszeri ...i'ználatával. A fogak rövid használat után gyönyörű elefántesontszínben ragyognak, különösen ha a tisztításhoz külön erre a célra készített íogazatos sörtéjü Chlorodont-Iogkefét használjak. A fogak kőző szorult rothadó ételtaaiaáékok, amelyek a kellemetlen szájszagot okczaák, :zel a fogkefével alaposan eltávolíthatók. Tegyen kísérletet egy kis tubus fogpasztával, melynek ára 60 fillér, egy nagy tubus ára P !•—. Chlorodont-fogkefe (puha vagy kemény sörtéjfi) P 1'50. Chlorodont-raájríz üvegenként P 2-60. Csak kék-zöld színű csomagolásban és -,Chlorodont" felirattal valódi. Mindenütt kapható. — leoWeike A. €r„ Dreedem, magyarországi vezérképviselete • Vnlnár Bertalan és Társa, Budapest. HA- és sárcipttk javítása saakszeriien, gyorsan és olcsón a IINOICBWBAIV. Kőrfóz ucca 6