Délmagyarország, 1929. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-11 / 9. szám

SZEGED: Szeriiesziőüég: Somogyi ucco 22. I. cm TeJcSon: 13-33.*KlodóhIVBlnl, iiHlcSönkiínyvlór és Jegyiroda r Aradi ucca a. Telefon: 300. Nyomda: L»w Lipót ucca 19. Telefon • 16 34. «»«»«» Péntek, 1929 január íí <3<5S> "V. évfolyam 9. szám MAKÓ : Sícrkcíriajég Éí kladóMvaia] i l'rí ucca O. Telefon: 151. >z6m.« » « » « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY : Szerkesztőség és kiadóhivatal: Andrássy ucca 25. Telelői»: 49- azám. « s> « » « » « s> j» EIOilzet««l «Í havonta J-iO vidéke i és a J••••••••••••••••••••••• Fölirat és Körirat Hogy Barik leüljön e sötét szövetség gyász \asztalához, ahoz nem csekélyebb, mint bánld sértődés kívántatik. Mert Bánk igen tekintély­tisztelő legitimista főúr és igy került szerdán 'délbei} inkább annak a fényes szövetségnek diszas^talára, amely a tekintetes szegedi vá­rosi tanácsnak hivatik. Mi dolga volt Magyar­ország nagyurának a torony alatt, talán a ve­szélyeztetett autonómia védelmére kelt, vagy talán a külvárosi és tanyai Tiborcok nyo­mora érdekében emelte föl szavát? ó nem, ez egyszer a szabad királyi város nemes tanácsa ütött pártot és foglalt állást mellette. Ugy történt, hogy a hires Kecskemét, amely bölcsőjét rengette és sirját megásta Katona Józsefnek, feliratban tiltakozott a kul­tuszminiszter szine előtt a Bánk bán uj ros­tája ellen, amellyel Hevesi Sándor doktor akarta uj, diadalmasabb életre kelteni a leg­jobb magyar szomorujátékot, amelyet a ko­lozsvári pályázaton anno 1814 észre sem vet­lek, szóra se méltattak, amelyet a hivatalos cenzúra a költő életében szinpadra se enge­dett és amelyet Egressy Gábor alakitása és Gyulai Pál elismerése mentett meg az örök haláltól. fon Kecskemét városa nem elégedett meg a kultuszminiszterhez intézett fölirattal, hanem egyúttal körirattal fordult a társtörvényha­tóságokhoz, igy a szegedihez is és ilyen mó­don jutott ez a tiltakozó körirat a városi tanács asztalára. És mosl jön az, amiért difficilc est satiram non seribere. Mert a tekintetes tanács komolyan és behatóan fog­lalkozott ezzel az Írásművei, sőt többek hozzá­szólása után ő maga is ugy határozott, hogy föliratot szerkeszt a kultuszminiszterhez, amelyben állást foglal a Nemzeti Színház ér­demes igazgatójának terve ellcu! De vájjon mi köze lehet egy városi tanácsnak egy tisz­tára esztétikai és dramaturgiai tervhez, amely­nek lényegét és természetét nem is ismeri, mert még nem is ismerheti'? Mit szólt volna a müveit világ ahoz, ha annak idején a hat­vannégy vármegye és a köztörvényhatósági joggal fölruházott városok fölirati javaslat­ban és körirat! áradatban tiltakoztak volna az ellen a készüiő meréuylet ellen, hogy Pa.ulay Ede, hasonlóképpen a Nemzeti Szín­ház igazgatója, a világot jelentő deszkákra dolgozza át az Ember tragédiáját, Madách Imre halhatatlan drámai költeményét, a nem­zet közkincsét, amely szent és sérthetetlen? De mit szól ahoz a tekintetes tanács, hogy Radnai Miklós, a magyar királyi Operaház igazgatója, éppen most nyilatkozik, hogy Ka­csáit Pongrác remekét, a János Vitézt áttele­píti első dalszínházunk színpadára^ a kellő változtatásokkal, különösen a hangszerelés te­kintetében? És mit szól ahoz a tisztelt torony­alja, hogy Shakespearet minden század a maga képére formálja, minden kor a maga szellemében teremti ujja. élövc és hódítóvá? És mit szól ahoz, hogy ma az egész müveit világ színházaiban a régi köntösöket ujak­kal cserélik föl és a klasszikusokat, ahelyett, hogy tekintélyes és ijesztő múmiákká balzsa­moznák őket, mai életre galvanizálják, közel hozzák értelmünkhöz és szivünkhöz. Habent sua fata libelli: a színpadi alko­tásra éppen ugy áll az élei és fejlődé., tör­tövórtisban 3-00 (UUSIdSn V40 psnt;'1. Koyes sz^ IO. vasár- és Ünnepnap 24 tllíér IIIniiiHIHIHI mm IIIH PIIIIIIII^WIÍIIIIWIIIIIWÍÍIWIIIWHIII u IUMI—i>—••—iiiwiiiiiiiii mim in Kecskemét, ugy látszik, mindenféleképpen igyekszik kiengesztelni halhatatlan halottja szellemét, akivel bizony nem égészen ember­séges és igazságos módon bánt el életében. De a szegedi magisztrátusnak nem szabadna ilyen abderai játékokba belemennie! Minden­ki máradjon meg a maga kaptafája mellett és ne lovagoljon vesszőparipán az, akinek ép­pen elég gondja lehetne életbevágó kérdések sürgős és gyökeres megoldására. A legna­gyobb magyai* tragédiából kár lenne közigaz gatási bohózatot csinálni és a magyar szín­pad egyik legsajátosabb és legjelentősebb problémáját talán mégse lehet közgyűlési ha­tározattal, vagy névszerinti szavazással elin­tézni! Még majd megesik, hogy a külváros­rendező százak halbicskás és tarhonyás kül­döttsége külön vonaton robog föl a grófi kép­viselő szine elé és hathatós közbenjárását kéri a kormánynál, hogy Tiborc panasza a maga csorbítatlan épségében és egészében, minden javítás és változtatás nélkül, maradjon meg és zokogjon fel az idők végezetéig. vénye, mint minden szerves lényre ezen a földön. Csak nem akarja megakadályozni Sze­ged szabad királyi város tekintetes tanácsa, hogy Katona József Bánk bánja az őt méltán megillető sikerhez és népszerűséghez jusson, Hevesi Sándor elismert színpadi ezermester­kedése révén? Érdekes külömben, hogy jó ideje működik ott a szegedi torony alatt egy kifogástalan urakból álló szinügyi bizottság, amelynek a házikezelés kezdetei óta soha egyszer sem jutott eszébe, hogy valami elvi, eszmei, komoly és szakszerű esztetikai, azaz dramaturgiai véleményt nyilvánítson a sze­gedi színház irodalmi és művészeti dolgai­ban, igy például Katona József Bánk bánjá­nak- műsorra tűzése és sikerre vivése érde­kében! Ugy látszik, hogy a szinügyi bizottság ügykörét most a város tanácsa vette át és a sóhivatal helyett, ahová való, ő fogta pártját a pusztába kiáltó kecskeméti szózatnak. fl jugoszláv minisztériumokban csak a legtehetségesebb tisztviselőket tartják meg és a nem feltétlenül szükséges ügyosztályokat megszüntetik CBudapesti tudósítónk . telefon jelentése.") Belgrádból jelentik: A minisztériumokban ma reggel óta folyik a munka. A legtöbb minisz­ter máris kiadta az utasítását, hogy a sze­mélyzet létszámát apasztani kell. Csak a leg­tehetségesebb tisztviselőket tartják meg és a nem feltétlenül szükséges ügyosztályokat meg­szüntetik. Zsifkovics miniszterelnök az igaz­ságügyminiszterrel és Uzumovics tárcanélküli miniszterrel folytatott tanácskozások után el­határozta, hogy egyelőre ujabb rendeleteket • nem adnak ki. Az állam hatályosabb védelméről szóló tör­vény értelmében a kormány ma el rendelt?; a szerb párt és különböző munkásszervezetek feloszlatását. A szerb párt jelentéktelen párt­alakulat Volt, amelynek csak Ószerbia terü­letén volt gyönge talaja. A király ma meglátogatta a betegen fekvő Maririkcvics külügyminisztert, akinek beteg­ágyánál egy teljes óráig időzött. A király hosz­szabb betegszabadságot engedélyezett a kül­ügyminiszternek, aki mihelyt elhagyhatja az ágyat, a svájci Davosba megy teljes gyógyulást keresni. „Az 1929. év meghozza a Jóvátételi ét a rajnai kérdés végleges rendezését" A francia kamara elnökének békebeszéde a kamara első ülésén (Budapcsli tudósítónk tclefonjeléntcse.) Párisból jelentik: A uagy napok lázas izgal­maira emlékeztető hangulatban ült össze csü­törtökön délután a francia kamara és meg­kezdte az általános politikai vitát. A kép­viselők csaknem teljes számban ¿elentek meg az ülésen, zsúfolt volt az újságírók páholya és zsúfolásig megteltek a karzatok is. Az ülést Buisson elnök nyitotta meg. — Azért ültünk össze — mondotta többek között megnyitó beszédében — hogy megha­tározzuk évekre, esetleg emberöltőkre a fran­cia nemzet sorsát. Arról van szó, hogy likvidálják végleg a háborút és a há­borús békét. Le kell zárnunk végre az illúziók nagy köny­vét, hogy soha többé ki ne nyissuk azt. Az 1929. év ugy látszik, meg fogja kőzni a jóvá­tétel: és a rajnai kérdés végleges megoldását és ezért a háború utáni idők legfontosabb dá­tuma lesz. Az elnök ezután felolvasta a benyújtott hat­van interpellációt, majd Poincaré miniszter­elnök bejelentette, hogy a kormány a politikai interpellációk azonnali megvitatását kéri, mert tudni akarja, hogy helyén maradhat-e és foly­tathatja-e munkáját. A kormányban mind­j kellőhöz megvan a szilárd akarat. ; Az általános politikai vita első szónoka j I-'rosard szociáldemokrata képviselő volt, aki igen zavarosnak mondotta a politikai hely­zetet, mert a kormánynak a kamarában nincs biztos többsége, ha pedig van, az nem tudja, hogy mit akar. ,A kormány tagjainak többsége báloldali politikus, de a kormánynak még sincs ereje, vagy, akarata ahoz, hogy a jobboldal nél­kül kormányozzon. Ez a helyzet természetesen megbénítja a par­lament munkaképességét és még jobban falra­festi a diktatúra. rémképét. A szociáldemok­rata párt bajlandc rámosatni a kormányt,

Next

/
Oldalképek
Tartalom