Délmagyarország, 1929. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-01 / 1. szám

DCLMAGYAROBSZAG OCCASIOA szerényebb igények kielégítésére tulhalmozott készáru raktárából a feltétlen jó minőségii visszamarad! árukat meglepS olcsó készpénz-éron árusítja a mai i w t« naptól kczdódőJeg. « (ISXlALl! Méríék után! szabóság elismeri tafüfohh??? 1029 január 1. Földes Izsó ruha-dtvQÍ-áraház 7. bejelentéseket a kerületi pénztár nem fogadja el. A munkaadók birtokában levő régi nyomtatványok azonban az Országos Társadalombiztosító Intézetnél díjmentesen becserélhetők. Amennyiben a munkaadó az alkalmazottai általános bejelentésére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a bejelentéseket hiányosan teljcsit]\ a kerületi pénztár a szükséges adatokat a munkaadó terhére saját közegével a helyszínen fogja beszerezni. Az érdeklődő munkaadóknak a kerületi pénztár telefon utján is felvilágosítással szolgál. ŰR'« Sictied halála fó feltárna írja: Szab6 L&szlA X. A város esze a vész napjaién. A nagy katasztrófa idején Szeged városának volt egy igeu politikus főispánja, Dáni Ferenc, egy nagyon tisztességes polgármestere, Pálfy Ferenc és egy nagyon okos főkapitánya, Taschler József. Az árvízvédelemben a legfontosabb munkát Taschler végezte, olyan bölcsen és higgadtan, hogy a kritikus nem talál enne kifogásolnivalót. Altalábban Szeged valamennyi tisztviselője megállta helyét azokban a nehéz napokban, annyira, hogy csak egyetlenegy akadt közöttük, akit az árvíz idején elkövetett cselckedeleért megvádoltak s az ő bünügye is fegyelmi üggyé devalválódott Az egész gyümölcsfa-statisztika készen volt egy félóra alatt. És két hónap múlva megjött a magas minisztérium ujabb leirata, mely Szeged város tanácsát »pontos és kiválóan lelkiismeretes statisztikájáért« a legmelegebb elismerésben részesítette. Persze, az, hogy valóban 4120 fa termi-e Szeged határában a Masánszky-almál, vagy esetleg csak 2142, az tökéletesen mindegy volt. »Amilyen komoly a kérdés, — mondotta Taschler József, olyan komoly feleletet kell rá adni!« Éppen az árvíz idején Taschler nagyon beteg ember volt: régi lábbaja nagyon clkiés dorgálással ért véget, de a város meg- | nozta; de ennek ellenére is páratlan önfel bocsájtott neki, hogy különböző előkelő állásokban még husz évig szolgálatában tartotta. Taschler József a veszedelem idején nemcsak főkapitány, hanem vízvédelmi bizottsági elnök is volt és e minőségben halhatatlan erdemeket szerzett. Hogy ezeket az érdememeket felsőbb helyen nem méltányolták, annak az a magyarázata, hogy az árviz után Taschler a városi közgyűlésen kritizálni merte a teljeshatalmu királyi biztosnak egy szerencsétlen és veszedelmes intézkedését. Szeged közönsége azonban még adós e férfiú emlékének. Az bizonyos, hogy Taschler Józsefnek Szeged közéletében való szereplése nem valami rokonszenvesen kezdődött: a Bach-korszakban a hirhedt Bonyhády megyefőnök mellett referens volt, 1861-ben, az országgyűlés feloszlatása ytán a városi közgyűlés már előre hazaárulóknak nyilvánította azokat, »akik a bekövetkező változás alatt hivatalt vállalnak « cs 1861 december havában Taschler József mégis .elvállalta a polgármesteri állást, melyet nem a polgárság bizalmából, hanem a megye élére állított »cs. kir. biztos« kegyéből kapott. Taschler azonban becsülettel vcgczle tennivalóit 1867-ig, amikor állásától megvált. Polgármesteri működését kétségtelenül méltányolták az alkotmányosság helyreállta után is, mert különben 1872-ben nem lehetett volna a város főkapitányává. Nagyon higgadt ember volt, de kiváló humora is volt. Lázár György azt jegyezte fel róla, hogy »a legkomplikáltabb helyzeteken is uralkodott s a legbonyolultabb dolgokban is Kivágta a hatóságot apró szorongásaiból.« A város egyszer leiratot kapott a földmivelésügyi minisztériumtól, hogy tegyen sürgősen jelentést a város területén levő gyümölcsfák számáról, a fákat fajta és kor szerint külön csoportosítva. A tanács kétségbe volt esve: a város területe oly nagy, hogy a gyümölcsfák megszámlálására és összeírására ötszáz ember és öt hónap kellene! Taschler József azonban vállalkozott rá, liogy elvégzi ö ezt a számlálást rövid uton. Rágyújtott a pipára és odatett egy iv papirost Vass Pál aljegyző elé: — írjad csak, öcsém, ahogy diktálom.. És lediktálta, hogy a város területén van 17539 almafa; e közül 428 szerecsika, 3129 bőralma, 4120 Masánszky, 2111 pogácsa alma, stb.; az almafák közül 1—3 éves csemete 2832, 3—8 éves 1943, 8-12 éves 2007, stb., stb. áldozással, teljes higgadtsággal cs nagy energiával vezette a vízvédelmi bizottság ügyeit. Halálravált embernek látszott, de egy fiatal ember törhetetlen akaraterejével és egy bölcsnek a nyugalmával irányította az embereit. Március 3-án kellemetlen jelentések kerültek a vízvédelmi bizottság elé. Zombory Antal tanácsnok előadta, hogy a rábízott kerületben, a Felsővároson a berendelt nyolcvan kocsi helyett csak hat jelentkezett a közmunkára; a kényszermunka rendszere nem fog beválni, hacsak katonaság nem hajtja a népet a munkára; a tanyai népet azonban, tekintettel a nagy területre, csak lovas katonaság tudná megmozdítani. Taschler rögtön döntött ebben a kérdésben: — A főispán ur őméltósága lesz kegyes a városba huszárokat kérni, még pedig a legrövidebb idő alatt, úgyhogy a lovasság holnap már itt legyen a városháza előtt... Addig is Adler Lajos tanyai kapitány, Csányi, Kordás, Vetrő Imre és Gera József bizottsági tagok induljanak a tanyákra és jelentsék a népnek, hogy huszonnégy órával később a katonaság mái* nem ily barátságosan fogja őket a töltésekre hivni... Akkoriban Dorozsmának is volt helyőrsége, — Dáni főispán innen szerzett egy svadron huszárt; megtelt velük a TIlauzál-tér, ahol ideiglenesen tábort ütöttek. Taschler József még ázna» este kinyomai s tott egy plakátot, amelyben a következőket közölte Szeged lakosságával: A vízállás március 3-án este 25 láb 4 hüvelyk, — az eddigi legmagasabb, 1877-iki vízállásnál 2 hüvelykkel magasabb. A szerencsétlenség immár kiierülheletlennek látszik. Tettekre és áldozatokra van most szükség; kötelességét és feladatát mindenki a legszentebbül, magyar becsületességgel teljesítse. Újból felhjvatik a lakosság, hogy az utcakapitányok és tizedesek felhívására a megparancsolt helyen és időben, védelmi szerekkel ellátva lelkiismeretesen jelenjék meg s, a hatásági megbízottak által kijelölendő munkát vé. gezze el, »annyival is inkább, mert a meg nem jelenők vagy muladékosok egyrészt katonai karhatalommal fognak kényszeríttetni s egyébként is szigorúan fognak fenyíttetni.« A belterületi lakosság ezldőszerint a szlllér— baktói töltésnek, az alsótanyai lakosság pedig a vörős-kereszti oldalgátnak a javítására és . erősítésére hivatík fel; ezután fog következni az alföldi vasút felmagasítása, mig a felsőtanyai lakosság a baktó—macskási vonal védelmét fogja teljesíteni. Minden nyilvános vigalom megtartása tilos. - Az iskolák bezáratnak. A bormérő helyek zárórája éji 11 óra. A töltéseken katonai őrjáratok is vannak. Ha a pcrcsorai töltés vonalán szakadás vagy ehhez hasonló szerencsétlenség állna be, ezt vésztővésekkel fogják tudtul adni. A vészlövések azonban csakis azon célból tételnek meg, hogg a város minden lakója, kivé• lel nélkül és azonnal a védővonalakra vonuljon ki az általános munkára. A vészlővéseket senki se tulajdonítsa oly jeladásnak, mintha ez a mentés és menekvés el nem hárítható pillanata volna. Bármilyen komor is ennek a plakátnak a szövege, a város lakossága még nagyon nyugodt lehetett, mert a főkapitányi rendeletnek a bormérések zárórájára vonatkozó részét kifigurázták. Mikszáth a következő hirt irta erről: Okos emberek sokat törték a fejüket, mig végre kitalálták, hogy ezen intézkedésnek csak az a célja lehet, miszerint a vcszdclcm ha beül, mindenkit alva találjon. Mert aki alszik, az nem vétkezik s aki nem vétkezik, az üdvözül. S aki üdvözül, annak nem eshetik baja, azon nem fog az árviz... Bizony csak szép tudomány az a filozófiát Áz ilyen tréfákat még csak ^elbírta volna Szeged, de nem biría el az időjárást. Március 3-án egész délelőtt havazott, délután pedig mind elolvadt a hő. A baktó—szilléri vonalon ezer ember dolgozott, de estefelé kétségbeesve látták, hogy hiába itt minden fáradság: az, amit a töltésre felhordták nem föld, hanem sár, mely magától is lecsúszik róla... Délmagyarország jegyirodája. TpJnfm HAHMONIA hangversenyrendez!! I leiCKUtl vállalat Szeged. - Igazgatósás:! 3-OG. Zrínyi ucca 5. sz. Teleton: 12-38. j !9'9 január 7-én este 0 órakor Belvárosi Mozi Kálmán, o bécsi nagyopera első lirol tenorja ária- és dalest kísér Kósa GyörgyJanuár 17 1929 január 10 én esle 8 órakor SZEGED5 tl ii-MS mmmumimi Selle Ferenc I. hegedi! firdólyl János II. hegedű 2>erényJ Pál mélyhegedű Bleű! fndre gordonka Kollár "Pál zongora Műsoron Mozart, Beeihoven, Dohnftnyl. BRS» SsBenigyörgyi Cásstló ttSSS? ieüueh o Deimoguarország tegglrodaiában. leíefion: 306-