Délmagyarország, 1929. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-31 / 26. szám

SZEGED: Szerkesztőség: Somogyi ucca 22. I. cm Telefon: 15-33.^Kladóhlvnlel. kOlcsünkönyvfar és Jcyylrodn: Aradi ucca 8. Telefon: 306. - Nyomda j Löw Lipót ucca 19. Telefon 116-34. «»«»«» CsMÉöríölí, 1929 pnuár 31 V. évfolyam 25. szám MAKÓ: Szerkesztőség és klodóhivalal: I rt ucca O. Telefon: 151. szóm.« » « » « » HÓDKEZÖVASARHELV: Szerkesztőség és kladOhlvatzd: Andrássy ucca 25. Telefon: 49- szám. « » « » « » w » M)) Előfizetési ára havonta 3-20 vidéken és a fővárosban 3 öO, kUIfHIdOn 6-43 pengő. Egyes szám ÍO, vasár- és Ünnepnap 24 fillér A Város és az Egyelem A hivatalos lap tegnapi száma adott hirt arról, hogy a szegcdi egyetem statisztikai tanszéke mellett katedrát szerveztek a közgazdaság tudománya számára is s erre a tanszékre rendkívüli tanárnak egy jogakadémiai professzort neveztek ki. A szegedi egyetemre kinevezett jogakadémiai professzor jeles müvelője lehet szaktárgyának; a gazdasági válságokról is irt széles olvasottságról és elég tájékozottságról tanúskodó könyvet. Nem lenne tehát sem értelme, sem indoka annak, ha a kinevezés tényével szemben állást foglalnánk. Semmi sem áll tőlünk távolabb ennél. Mi csak a kinevezés kapcsán szerelnénk egy-két olyan momentumra rámutatni, aminek figyelembevétele talán jobban szolgálná, talán melegebbé tenné a Város és az Egyetem közötti viszonyt, mint mindazok a fáradozások, melyek ennek a célnak elérésében eddig csak a félutig jutottak el. Ha a szegedi egyetemnek szüksége van magántanárra, avagy szüksége van rendkívüli tanárra, akire rá lehet bízni a közgazdaság tudományának tanítását, ugy gondoljuk, nem kellelt volna szükségképpen jogakadémiai tanár áthelyezésével és előléptetésével gondoskodni a hiányról. Nem akarunk ízléstelenek lenni s a közgazdaság tudományának művelői között megrendezni egy nvartburgi dalnokvcrseny«-t s nyilvánosan lemérni a közgazdaság tudományának kinevezett és ki nem nevezeit művelői között a tudásnak, a gondolkodás eredetiségének és mélységének s a hivatoüságának jogcímeit. De amikor a legtávolabbról is cl akarjuk kerülni még a látszatát is annak, mintha a szegedi egyetem legfiatalabb tanárának tudományos múltját s tudományos működését akarnánk egyetlen bíráló, akár gáncsoló, akár elismerő szóval érinteni, kifejezést adhatunk annak a meggyőződésünknek, hogy Szeged polgárai között is talált volna a szegedi egyetem alkalmas férfiul a közgazdasági tanszéknek a szegedi egyetem színvonalához méltó betöltésére. Például a szegedi kereskedelmi és iparkamara főtitkárának van már olyan irodalmi munkássága, van olyan tudományos működése, a közgazdaság tudományának van már olyan elismert tekintélye, hogy legalább annyi díszt adott volna tanárrá kinevezése a katedrának, mint atnenynyí elismerést a katedra adott volna neki. S emellett a közgazdaság tudományánaK nemcsak dogmatikáját, hanem gyakorlati ismereteit is terjeszthette volna s nem tudjuk, a mai s jövendő várható viszonyai között ez a képessége nem külön jogcímet adott volna j minden más táján a világnak« a katedrára történő — meghíváshoz. De ez csak egyetlen példa s ha ugy tetszik: egyetlen mulasztás. A közigazgatás reformja szakítani akar a közigazgatási tisztviselők egyetemi kiképzésének a rendszerével is s legalább is hangsúlyozza a tiszti vizsga elrendelésével a gyakorlati ismeretszerzések fontosságát. Vájjon lecsúszás, vagy emelkedés volna-e az egyetemi hivatás betöltésében, ha például a szegedi egyetem gondolna arra is, hogy a közigazgatási rendészet is megérdemelne legalább egy mellékkollégiumot s ennek a mellékkollégiumnak tanszékére meghivnák például a — szegedi kerületi főkapitányt, nem állásának méltósága miatt, hanem kivételes szaktudásának, széleskörű ismereteinek s tudományos munkásságának elismert jogcímén. Vájjon azc>k a világra szóló eredmények, amelyeket a régészeti kutatások terén a szegedi kultúrpalota felmutat, nem teremtetlek még alapot s nem bizonyítottak még jogcímet egy magántanári habilitáció, vagy egy dokiorráavatás számára, aminek mindegyike nagy kitüntetés lenne, de még mindig nem érne fel a szegedi kultúrpalota igazgatójának erdemeihez. S a biblia flórájának világhírű művelője elölt, aki évtizedekig tartó kitartó nagy munka után befejezte nagy müvét, vájjon ugy maradhat-e zárva a természettudományi fakultás tanári szobája, hogy a világhírű tudós s ne a szegedi egyetem maradjon a vesztes? Ne méltóztassanak azt mondani, hogy a magántanárság nyitva áll a tudomány minden müvelője előtt, akinek eredményeit a tanári kar a katedrához méltónak tartja. Vannak már életkorok s vannak már elért eredmények, amelyek kéretlen elismerést s keresetlen méltánylást igényelhetnek. Nem a szegedi egyetemről beszélünk, amikor megemlítjük azt a köztapasztalati tényt, hogy lehetnek összeköttetések, lehetnek a születésnek és házasságnak, lehelnek a keresztség késői felvételének is olyan szerencsés kapcsolatai, melyek ha önálló jogcímet nem is adnak, mindenesetre megkönnyítik az érdem érvényesülését. Ha valami joggal ad önérzetet, akkor az elért eredmény bizonyára joggal nevelhet önérzetre. A magántanári képesítés a tudományos pálya első állomása lett s azok, akik az első állomást joggal érezhetik maguk mögött, nem állhatnak be a különlenyomatokkal, protekciókkal és alig megszáradt keresztlevelekkel tarsolyukban elindulók közé. A szegedi egyetem ne várja, a szegedi egyetem vegye észre, hogy a tudomány szegedi művelői közül ki érte már el az egyetemi grádust. Ne csak a pályázók, de a szellem és tudomány hivalkodás nélküli munkásai között keresse és találja. meg a szegedi egyetem az igaz értéket. Az Egyetem és a Város között a tudományos munkálkodás szegedi pionírjai is leverhetnék az összetalálkozds hídjának cölöpjeit. É$£élkor hirtelen bezárták az Izgalmas ülést azza 1, hogy „a szerdai nap elmúlt" - Ülés reggel lO-től — csütörtökig (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Szerdán 14 órás ülése volt a parlamentnek. A borjavaslat vidám tárgyalása után ugyanis a szocialisták megkezdték az interpellációrohamot a kormány ellen. Mintegy negyven interpellációt jegyeztek be és ¿¡jelentették, hogy addig nem mennek el, mig valamennyit cl nem mondják. A szocialisták beszédeit a kormány ugy próbálta ellensúlyozni, hogy minden interpellációra felelt egy miniszter. így következtek egymásután az interpellációk: Yanczák János szővátette a miskolci állami gyermekmenhely építkezésénél tapasztalt viszszaéléseket. Fábián Béla a helyiérdekű vasúti tarifa emeiése ügyében intézett interpellációt a kereskedelmi miniszterhez. Herrmann Miksa miniszter kijelentett?, hogy a tarifaemslést egy évig tartó előzetes tárgyalás vezette be. Ezután Szilágyi Lajos mondotta el interpellációját a Duna Gőzhajózási Társaság alkalmazottainak súlyos anyagi helyzetéről." Herrmann Miksa miniszter adatokat sorolt fel arra vonatkozólag, hogy Szilágyi némely állítása tévedésen alapszik, de hangoztatta, hogy a lalcbérviszonyokra vonatkozó közlések őt is megdöbbentették. Szilágyi Lajos második interpellációját a népjóléti miniszterhez intézte, kérte, hogy nemcsak az elismert nyugdíjpénztárakat, hanem az el nem ismert nyugdijkiegészítőpéiiztárakat is szigorú ellenőrzés alá vegyék. Csík József a társadalmi hitbuzgalmi egyesületek túlzott vigalmi és rendőri megadózta- 1 tását tette szóvá. Pencr Károly a munkásosztály súlyos gazda. sági helyzetét tette szóvá és kérdezte a kormányt, milyen intézkedéseket kíván tenni az 'általános elszegényedés. megakadályozására. . ... , Györki Imre az egyke terjedéséről beszélt. Ennek meggátlása érdekében a szociális biztositásnak a mezőgazdasági munkásokra való kiterjesztését kérte. Második interpellációjában nyilatkozatot kért a kormánytól arra,1 hogy hajlandó-e engedélyezni a munkanélkülieknek február elején tervezett tüntető felvonulását Sztranyavszky Sándor államtitkár a belügyminiszter nevében válaszolt és kijelentette, hogy addig, amig a belügyminiszter és 6k helyükön vannalc, nem járulnak hozzá ahoz, hogy a főváros uccáin politikai tüntetések folyjanak. _ __ Malasils Géza különböző közérdekű munkák kiadását sürgette interpellációjában. Következő interpellációjában kérte, hogy olcsó kölcsönök folyósításával családi ház építésére adjanak lehetőséget azoknakj akik telekkel rendelkeznek. .•, ^ .. , Vass József miniszter kijelentette, hogy készséggel támogatja a kisembereket ilyen hitel-' lel. Az az összeg azonban, ami eddig rendelkezésére állott, már elfogyott és folytat tárgyalásokat a pénzügyminiszterrel ujabb fedezetről. — —'r — —1 — Propper Sándor a munkanélküliség esetére szóló biztosítás bevezetését sürgette. Propper második interpellációja is a munkanélküliség tárgyában volt a belügyminiszterhez intézve. ~ _ Sztranyavszky államtitkár kijelentette, hogy a munkanélküliséget semmiféle segélyezéssel