Délmagyarország, 1929. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-29 / 24. szám

1929 lanuár 29. DÉLMAGYAKORSZÁG EPS II tanácsnak a koznyülés elé Ml terieszteni a szigorn hangú belügyminiszteri leiratot Indítványok a januári közgyűlés tárgysorozatán (A Délmagyarország munkatársától.) A jelek szerint a januári közgyűlés érdekességét nemcsak a most először megjelenő uj virilisták növelik, hanem a szokatlanul hosszúnak Ígérkező tárgysorozat is. Valószínűleg igen tartalmas lesz az indítványok rovata, hiszen egyedül dr. Fajka Lajos eddig négy indítvánnyal szerepel, de nem lehetetlen, hogy kedden délig még benyújtanak néhányat. Első indítványában dr. Fajka azt kéri3 hogy a közgyűlés utasítsa a tanácsot a belügyminiszternek a város vagyonkezelésére vonatkozó belügyminiszteri leirat beterjesztésére és letárgyalására. Mint emlékezetes, a belügyminiszter a Szegedre küldött vizsgálóbiztos jelentése alapján meglehetősen szigorú hangú leiratban hivta fel a város közönségének figyelmét néhány adminisztrációs visszásságra. Ez a leirat már decemberben leérkezett, de a tanács még nem tett róla jelentést a közgyűlésnek. Fajka Lajos második indítványában a vitéz Papp Ferenc üzemigazgató ügyében tarlóit vizságalt eredményének, a vizsgálóbizollság jelentésének bemutatását kéri. A harmadik indítvány a borfogyasztási adóra vonatkozik. Fajka azt indítványozza, hogy a közgyűlés intézzen felterjesztést a kormányhoz és kérje, hogy a borfogyasztási adót a bor beszerzési árának tíz százalékára redukálja a pénzügyminiszter. Negyedik indítványában a földbérleti rendszer megváltoztatását kéri Fajka Lajos, mert szerinte a jelenlegi rendszer nincsen összhangban a földbirtoktörvény szellemével. írjon föl tehát a közgyűlés a földmivelésügyi miniszterhez és kérje ennek a kérdésnek rendeleti uton való szabályozását. Hivatkozik az indítványozó két földbirtokbirósági Ítéletre is, amelyek szerinte ellentmondanak és ezért kormánybiztos kiküldését tartja szükségesnek. Az indítványokat a tanács a keddi előkészítő | ülésen tárgyalja. A város különböző ponífain lopják kiosztani a szegények ebédféí A belvárosi egyházközség akciója a szegényekért (A Délmajyarorszáy munkatársátóól.) A belvárosi katolikus egyházközség beadványt intézett a város tanácsához és azt kérte, hogy a város emelje föl a koldusügy rendezésére megszavazott ezerpengős hozzájárulást havi százötven pengővel, mert az egyházközség vezetősége elhatározta, hogy a pénzbeli *egé~ Irfezésen Icivül kenyéradományokkal is enyhíteni alcar a kéregetéstől eltiltott szegények helyzetén. A kenyéradományok bevezetéséhez havi háromszázötven pengőre van szükség, ennek az összegnek a felét kéri az egyházközség a várostól, a másik felét maga az egyházközség viseli. A tanács kimondotta, hogy a kérelem teljesítését javasolja majd a közgyűlésen. A belvárosi egyházközség beadványának második részében arra hivja fel a tanács figyelmét, hogy a százötven koldus közül mindössze tizennégyen jelentkeznek a városi népkonyhán az ingyenebédért. Ennek az az oka, hogy a messze külvárosokban lakó szegények a nagy hidegek miatt nem mehetnek el a népkonyhára. Éppen ezért szükségesnek látszik az ebédkiosztás decentralizálása. Keressen a város módot arra, hogy a népkonyhán főzött ebedet a város különböző pontjain osszál; szét a szegények közölt. A tanács a hétfői tanácsülésen foglalkozott ezzel a kérdéssel is és elhatározta, hogy az előljárósági hivatalt bizza meg a kérdés tanulmányozásával. Abban az esetben, ha az ebédosztás decentralizációja technikailag megoldható és az különösebb költséget nem okoz, a tanács megvalósítja a belvárosi egyházközség tervezetét és ebben az esetben kerületenkint osztják szét a szegények között a népkonyha ebédjét. Száznegyvenötezer pengőért el akarja adni a tanács a városi téglagyárat — Javaslat a januári közgyűlés elölt — (A Délmagyarország munkatársától.) Mint emlékezetes, a város nemrégen versenytárgyalást tartott a városi téglagyár eladására. A versenytárgyalás nem keltett nagyobb érdeklődést, a város mindössze egyetlen ajánlatot kapott. Kertész István és Beck Nándor tettek ajánlatot a téglagyár megvételére. Hetvenezer pengőt ajánlottak a városnak a gyárért, a gyár telkéért, a bányászati jogért, a berendezésért és a felszerelésért. A város tanácsa a gyár területéből kihasitott egy négyezernyolcszáz négyszögöl nagyságú kígödrözetlen területet és azt házhelyekké parcellázta föl és így értékesítette. A városi téglagyár birtokában jelentékeny mennyiségű kész áru van, amelynek felértékelése és leltározása most fejeződött be. A leltár szerint van Biró Lalos irta Korda Sándor rendezte az amerikai First National készítette a I. minőségű géptégla 34.000 darab, értéke darabonként 6 fillér. II. minőségű géptégla 8300 darab, értéke darabonként 4.2 fillér. I. minőségű falitégla 293.000 darab, értéke Idarabonként 6 fillér. II. minőségű falitégla 138.000 darab, értéke darabonként 4.2 fillér. I. minőségű gépcserép. 423.000 darab, értéke darabonként G fillér. II. minőségű gépcserép, 105.000 darab, értéke darabonként 5.6 fillér. Kis kézicserép 179.000 darab, értéke darabönként 4 fillér. Gerinccserép 10.000 darab, értéke darabonként 15 fillér. A gerinccserépből négyezer darabot megtart a város, mert a városi építkezésnél szükség LILiOl van rá, a többit átadja a vevőnek. A tárgyalások eredményeként kialakult megállapodás, értelmében a város a kész árukészletért, valamint a felraktározott nyersanyagért hetvenötezer pengőt kap, tehát az egész téglagyárért 145.000 pengőt. A tanács hétfőn elhatározta, Iiogy a Kertész-féle vállalattal kötött megállapodást jóváhagyás végett a közgyűlés elé terjeszti. Hivatkozik majd a tanács arra, hogy a téglagyár eladását az üzem haszonnélkiiliségc tette szükségessé. Eddig a gyár nagyon szép üzleti haszonnal dolgozott, úgyhogy teljesen amorti-' zálta önmagát, sőt bizonyos tiszta nyereség is' maradt, most azonban már nem konkurrálhat a nagyobb és modernebb magánvállalatokkal, igy ái-szabályzó hivatást sem teljesíthet, tehát mint városi üzem elveszítette létjogosultságát. Közgazdasági tanszék a szegedi egyetemen Budapest, január 28. A kormányzó a kultuszminiszter előterjesztésére megengedte, hogy a szegedi Ferenc József Tudományegyetem jog- és államtudományi karán a statisztikai tanszéket statisztikai és közgazdasági tanszékké szerveztessék át és erre a tanszékre a kultuszminiszter előterjesztésére dr. Surányi-Unger Tivadar egyetemi és műegyetemi magántanárt, a miskolci evangélekus jogakadémia nyilvános rendes tanárát egyetemi nyíl. vános rendkívüli tanárrá kinevezte. A ruhaknl Mezőkövesdi ről száll lotiék Hol;j\voodba. Szinhet; Budapest és Illésháza. H magyar csapat veresége az európai hokkfbajnokságban (Budapesti tudósítónk tclefonjelentése.) Ausztria—Németország 1:0 (1:0, 0:0, 0:0). Olaszország—Magyarország 2:1 (0:1, 1:0, 1:0). A magyar csapat egészen rosszul játszott. A mérkőzés a játék vége felé annyira eldurvult, hogy a bírónak mindkét részről több játékost ki kellett állítani. Kosztolányi Dezső frakkban az egyetem pódiumán A doktoravatások és egyetemi ünnepségek díszes termében professzorok és méltóságok székei között egy vakitó ingmell, egy fénylő frakk, egy csillogó selyemnyakkendő jelent meg a dobogón: Kosztolányi Dezső. A szegény kisgyermek, a Mágia, az Édes Anna, a Véres költő, a Csillagok Kosztolányi Dezsője, aki magyarra muzsikálta Verharent, Poet, Heinét, Wildeet, aki verseket ir a vers válságos napjaiban a korlátok és a kötelékek ledöntésével. Rainer Maria Rilke magyar rokona állt most a szegedi egyetem dobogóján: Kosztolányi Dezső frakkban. Utoljára akkor járt erre, amikor a pesti költőkoszoru virágot, kézfogást, szolidaritást hozott le Szegedre Juhász Gyula jubileumi ünnepére. Akkor félszegen és bizonytalanul állott az ünneplő szemek előtt és délután szemére liajló hajával Tápé felé indult sétálni a Tiszap-a-ton. Most vakító plasztronnal jött le Szegedre, hogy az egyetem pódiumáról — uj és szabad verseket mondjon. Az egyetem megnyílt a verskisérleteknek, a szabadversnek és az egyetem diszes terme lelkesen, nekibuzdultan tapsolta a költőt. Először komoran hallgatta a komolykodó tanulmányolvasást arról, hogy mi a vers, aztán meghallgatta és megtapsolta a legújabb verskeresést. És szinte már le sem engedte a dobogóról, amikor apró törlénet-féléket olvasott a cédulásemberről és a drótostótról. És a költő megmutatta az igazi irre-' denta-müyészetet, amelyből hiányzott a puffogó cintányér, a fényesrevasalt tiráda, de amely beleszólt a lelkek legmélyébe. A mindig ujat kereső költő állott az egyetem pódiumán professzorok és méltóságok székei között és az egyetem diszes terme megtapsolta: a nyugatot, a modernet és a keresést. Kosztolányi Dezső megnyitotta az egyetemet a szabadversnek, a verskeresésnek, — furcsa-gyönyörű volt ez a vasárnap délután. Kosztolányi Dezső frakkban. A modern költő -Hamlet frakkban — megjelent a szegedi egyetem uódiumán. (vér.)