Délmagyarország, 1929. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-29 / 24. szám

1929 lanuár 29. DÉLMAGYAKORSZÁG EPS II tanácsnak a koznyülés elé Ml terieszteni a szigorn hangú belügyminiszteri leiratot Indítványok a januári közgyűlés tárgysorozatán (A Délmagyarország munkatársától.) A jelek szerint a januári közgyűlés érdekessé­gét nemcsak a most először megjelenő uj vi­rilisták növelik, hanem a szokatlanul hosszú­nak Ígérkező tárgysorozat is. Valószínűleg igen tartalmas lesz az indítványok rovata, hi­szen egyedül dr. Fajka Lajos eddig négy in­dítvánnyal szerepel, de nem lehetetlen, hogy kedden délig még benyújtanak néhányat. Első indítványában dr. Fajka azt kéri3 hogy a közgyűlés utasítsa a tanácsot a belügymi­niszternek a város vagyonkezelésére vonat­kozó belügyminiszteri leirat beterjesztésére és letárgyalására. Mint emlékezetes, a belügy­miniszter a Szegedre küldött vizsgálóbiztos jelentése alapján meglehetősen szigorú hangú leiratban hivta fel a város közönségének figyelmét néhány adminisztrációs visszásságra. Ez a leirat már decemberben leérkezett, de a tanács még nem tett róla jelentést a közgyű­lésnek. Fajka Lajos második indítványában a vitéz Papp Ferenc üzemigazgató ügyében tarlóit vizságalt eredményének, a vizsgálóbizollság jelentésének bemutatását kéri. A harmadik indítvány a borfogyasztási adó­ra vonatkozik. Fajka azt indítványozza, hogy a közgyűlés intézzen felterjesztést a kormány­hoz és kérje, hogy a borfogyasztási adót a bor beszerzési árának tíz százalékára redu­kálja a pénzügyminiszter. Negyedik indítványában a földbérleti rend­szer megváltoztatását kéri Fajka Lajos, mert szerinte a jelenlegi rendszer nincsen össz­hangban a földbirtoktörvény szellemével. ír­jon föl tehát a közgyűlés a földmivelésügyi mi­niszterhez és kérje ennek a kérdésnek ren­deleti uton való szabályozását. Hivatkozik az indítványozó két földbirtokbirósági Ítéletre is, amelyek szerinte ellentmondanak és ezért kormánybiztos kiküldését tartja szükségesnek. Az indítványokat a tanács a keddi előkészítő | ülésen tárgyalja. A város különböző ponífain lopják kiosztani a szegények ebédféí A belvárosi egyházközség akciója a szegényekért (A Délmajyarorszáy munkatársátóól.) A bel­városi katolikus egyházközség beadványt in­tézett a város tanácsához és azt kérte, hogy a város emelje föl a koldusügy rendezésére megszavazott ezerpengős hozzájárulást havi százötven pengővel, mert az egyházközség ve­zetősége elhatározta, hogy a pénzbeli *egé~ Irfezésen Icivül kenyéradományokkal is enyhí­teni alcar a kéregetéstől eltiltott szegények helyzetén. A kenyéradományok bevezetéséhez havi háromszázötven pengőre van szükség, ennek az összegnek a felét kéri az egyház­község a várostól, a másik felét maga az egyházközség viseli. A tanács kimondotta, hogy a kérelem teljesítését javasolja majd a közgyűlésen. A belvárosi egyházközség beadványának má­sodik részében arra hivja fel a tanács figyel­mét, hogy a százötven koldus közül mindössze tizennégyen jelentkeznek a városi népkonyhán az ingyenebédért. Ennek az az oka, hogy a messze külvárosokban lakó szegények a nagy hidegek miatt nem mehetnek el a népkony­hára. Éppen ezért szükségesnek látszik az ebédkiosztás decentralizálása. Keressen a vá­ros módot arra, hogy a népkonyhán főzött ebedet a város különböző pontjain osszál; szét a szegények közölt. A tanács a hétfői tanácsülésen foglalkozott ezzel a kérdéssel is és elhatározta, hogy az előljárósági hivatalt bizza meg a kérdés ta­nulmányozásával. Abban az esetben, ha az ebédosztás decentralizációja technikailag meg­oldható és az különösebb költséget nem okoz, a tanács megvalósítja a belvárosi egyházköz­ség tervezetét és ebben az esetben kerületen­kint osztják szét a szegények között a nép­konyha ebédjét. Száznegyvenötezer pengőért el akarja adni a tanács a városi téglagyárat — Javaslat a januári közgyűlés elölt — (A Délmagyarország munkatársától.) Mint emlékezetes, a város nemrégen versenytárgya­lást tartott a városi téglagyár eladására. A versenytárgyalás nem keltett nagyobb érdek­lődést, a város mindössze egyetlen ajánlatot kapott. Kertész István és Beck Nándor tettek ajánlatot a téglagyár megvételére. Hetvenezer pengőt ajánlottak a városnak a gyárért, a gyár telkéért, a bányászati jogért, a berendezé­sért és a felszerelésért. A város tanácsa a gyár területéből kihasitott egy négyezernyolc­száz négyszögöl nagyságú kígödrözetlen terü­letet és azt házhelyekké parcellázta föl és így értékesítette. A városi téglagyár birtokában jelentékeny mennyiségű kész áru van, amelynek felérté­kelése és leltározása most fejeződött be. A leltár szerint van Biró Lalos irta Korda Sándor rendezte az amerikai First National készítette a I. minőségű géptégla 34.000 darab, értéke darabonként 6 fillér. II. minőségű géptégla 8300 darab, értéke da­rabonként 4.2 fillér. I. minőségű falitégla 293.000 darab, értéke Idarabonként 6 fillér. II. minőségű falitégla 138.000 darab, értéke darabonként 4.2 fillér. I. minőségű gépcserép. 423.000 darab, értéke darabonként G fillér. II. minőségű gépcserép, 105.000 darab, értéke darabonként 5.6 fillér. Kis kézicserép 179.000 darab, értéke dara­bönként 4 fillér. Gerinccserép 10.000 darab, értéke darabon­ként 15 fillér. A gerinccserépből négyezer darabot megtart a város, mert a városi építkezésnél szükség LILiOl van rá, a többit átadja a vevőnek. A tárgya­lások eredményeként kialakult megállapodás, értelmében a város a kész árukészletért, va­lamint a felraktározott nyersanyagért hetven­ötezer pengőt kap, tehát az egész téglagyárért 145.000 pengőt. A tanács hétfőn elhatározta, Iiogy a Ker­tész-féle vállalattal kötött megállapodást jóvá­hagyás végett a közgyűlés elé terjeszti. Hi­vatkozik majd a tanács arra, hogy a téglagyár eladását az üzem haszonnélkiiliségc tette szük­ségessé. Eddig a gyár nagyon szép üzleti ha­szonnal dolgozott, úgyhogy teljesen amorti-' zálta önmagát, sőt bizonyos tiszta nyereség is' maradt, most azonban már nem konkurrálhat a nagyobb és modernebb magánvállalatokkal, igy ái-szabályzó hivatást sem teljesíthet, te­hát mint városi üzem elveszítette létjogosult­ságát. Közgazdasági tanszék a szegedi egyetemen Budapest, január 28. A kormányzó a kul­tuszminiszter előterjesztésére megengedte, hogy a szegedi Ferenc József Tudományegye­tem jog- és államtudományi karán a statisz­tikai tanszéket statisztikai és közgazdasági tan­székké szerveztessék át és erre a tanszékre a kultuszminiszter előterjesztésére dr. Surá­nyi-Unger Tivadar egyetemi és műegyetemi magántanárt, a miskolci evangélekus jogaka­démia nyilvános rendes tanárát egyetemi nyíl. vános rendkívüli tanárrá kinevezte. A ruhaknl Mezőkövesdi ről száll lotiék Hol;j\voodba. Szinhet; Budapest és Illésháza. H magyar csapat veresége az európai hokkfbajnokságban (Budapesti tudósítónk tclefonjelentése.) Ausztria—Németország 1:0 (1:0, 0:0, 0:0). Olaszország—Magyarország 2:1 (0:1, 1:0, 1:0). A magyar csapat egészen rosszul ját­szott. A mérkőzés a játék vége felé annyira eldurvult, hogy a bírónak mindkét részről több játékost ki kellett állítani. Kosztolányi Dezső frakkban az egyetem pódiumán A doktoravatások és egyetemi ünnepségek díszes termében professzorok és méltóságok székei kö­zött egy vakitó ingmell, egy fénylő frakk, egy csillogó selyemnyakkendő jelent meg a dobogón: Kosztolányi Dezső. A szegény kisgyermek, a Mágia, az Édes Anna, a Véres költő, a Csillagok Kosztolányi Dezsője, aki magyarra muzsikálta Verharent, Poet, Heinét, Wildeet, aki verseket ir a vers válságos napjaiban a korlátok és a kötelé­kek ledöntésével. Rainer Maria Rilke magyar ro­kona állt most a szegedi egyetem dobogóján: Kosztolányi Dezső frakkban. Utoljára akkor járt erre, amikor a pesti költő­koszoru virágot, kézfogást, szolidaritást hozott le Szegedre Juhász Gyula jubileumi ünnepére. Akkor félszegen és bizonytalanul állott az ünneplő sze­mek előtt és délután szemére liajló hajával Tápé felé indult sétálni a Tiszap-a-ton. Most vakító plasztronnal jött le Szegedre, hogy az egyetem pódiumáról — uj és szabad verseket mondjon. Az egyetem megnyílt a verskisérleteknek, a szabadversnek és az egyetem diszes terme lelke­sen, nekibuzdultan tapsolta a költőt. Először ko­moran hallgatta a komolykodó tanulmányolvasást arról, hogy mi a vers, aztán meghallgatta és megtapsolta a legújabb verskeresést. És szinte már le sem engedte a dobogóról, amikor apró törlénet-féléket olvasott a cédulásemberről és a drótostótról. És a költő megmutatta az igazi irre-' denta-müyészetet, amelyből hiányzott a puffogó cintányér, a fényesrevasalt tiráda, de amely bele­szólt a lelkek legmélyébe. A mindig ujat kereső költő állott az egyetem pódiumán professzorok és méltóságok székei kö­zött és az egyetem diszes terme megtapsolta: a nyugatot, a modernet és a keresést. Kosztolányi Dezső megnyitotta az egyetemet a szabadversnek, a verskeresésnek, — furcsa-gyönyörű volt ez a vasárnap délután. Kosztolányi Dezső frakkban. A modern költő -­Hamlet frakkban — megjelent a szegedi egyetem uódiumán. (vér.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom