Délmagyarország, 1929. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-23 / 19. szám

DfXM VGY » ?t AG jEsraBn^wssnxaBc ass^Ji i'J^y januar Jd. r:W¥»AM "f>7 J Wllmi»« porosz szén bétsi kok,z Kelen-banknál Telefon 66 és 2-62. Telep: Boldogasszony sugárul 40. 135 Ipartestületek a kézmüveskamara ellen (A Délmagyarország munkatársától.) A kereskedelemügyi miniszter rendelete alapján az egész országban folyik már a szavazás a kézraüveskarnara kérdésében. Tegnapi számunkban megírtuk, hogy a pécsi ipartestület szükségesnek látta ugyan a központi szerv felállítását, de elvetette a kézmüveskamarai cimet A nagy ipartestületek közül tegnap fog'alkozott a kérdéssel a 3500 tagot számláló debreceni ipartestület, amely 25 szavazat ellenében kimondotta, hogy nincsen kézmüveskamarára szükség, hanem a kereskedelmi és iparkamarák kebelében a külön kézművesipari szakosztály felállítását kívánja. Ugyanilyen értelemben szavazott több nagy budapesti testület, valamint a nagyobb taglétszámmal bíró jászberényi, karcagi és hajdúböszörményi ipartestület is. A kézmüveskamara ellen foglaltak állást •nég Püspökladány, Mándok, Sarkad, Okány, Kaba, Kenderes, Ujfehértó, Törökszentmiklós, Hajdudorog, Kornádi, Ferettyóujfalu, Balkány, Kunszentmárton, Kunmadaras, Nádudvar, Nagykálló, Jászapáti, Bélabánya, Türkévé, Büdszentmihály, Polgárd, Nyírbátor és Tiszaföldvár. Szintén a kézmüveskamara ellen szavaztak a bácskai ipartestületek, Jánoshalma, Gara és Tompa. A kézmüveskamara móllett foglaltak állást A budapesti asztalos ipartestület, a lakatos ipartestület, továbbá Pesterzsébet, Szerencs, Hogy ész, Csanádapáca és Elek. Szegeden az ipartestület február 3-án foglalkozik a miniszter leiratával. Egyelőre az ipartestület egyes szakosztályai tárgyalják a kérdést. Ujabban a mészáros- és hentesipari, továbbá a női szabóipari szaJ;osztály mondotta ki, hogy a kézmüveskamara felállítását nem látja szükségesnek. Itt említjük meg, hogy a legutóbbi napokban uj megoldási módozat terve merült fel a kézmüveskamara kérdésében. Dr. Dánoss Árpád egyetemi magántanár, aki két héttel ezelőtt a szegedi ipartestület elnökségének meghívására tartott előadást a magyar kisipar jövőjéről, memorandumot dolgozott ki, amelynek alapgondolata az, hogy a kereskedelmi és iparkamarákat éppen az iparosság érdekében meggyengíteni nem szabad, hanem lehetővé kell tenni, hogy a kézmüiparosság a jelenlegi kamarákon belül erősebb képviseletet nyerjen. Ezzel szemben ő a központi szerv kérdését olyformán akarja megoldani, hogy az összes ipartestületek elnökei alkossanak egy országos jellegű tanácsot, amely az iparosság egyetemes ügyeiben van hivatva állást foglalni Ebbe a tanácsba minden ipartestület az elnökön kívül még egy tagját küldené ki. Ennek az országos tanácsnak csak egy kisebb központi jellegű irodára volna szüksége és így feleslegessé válnék a nagy apparátussal tervezett országos kézmüveskamara felállítása. A beszámoló teljessége kedvéért meg kell emlékeznünk még arról is, hogy az alsóvárosi iparoskör tegnap este választmányi ülést tartott, amelyre meghívták a többi iparoskörök elnökeit is. Az ülés szónokai voltak Mctzger Péter, Balogh Péter, Jároli Géza, Kőrmendy Mátyás, Cscllik János és — Pctrik Antal. A szónokok névsorát egy rettenetesen hosszú tudósításból állítottuk össze, amelyet Petrik Antal küldött be nekünk. Ebből a tudósításból tudjuk azt is, hogy az alsóvárosi iparoskör, mikor az ipartestület egyes szakosztályai sorra a kézmüveskamara ellen nyilatkoznak, a kézmüveskamarát akarja, Kőrmendy Mátyás ipartestületi elnök, felsőházi tag pedig, bár eddig azt mondta, hogy a cim megállapítását bízzák a miniszterre, nem bánja, ha a többiek a kézmüveskaraarát akarják. Végezetül Petrik Antal a személyében képviselt 4G társadalmi egyesület nevében csatlakozott a kézmüveskamarai mozgalomhoz. így történt, más nem történt A szabóiparosok is a kézmüveskamara ellen foglallak állási A szegedi ipartestület férfiruházati szakosztálya kedden ülést tartott Gombos István elnöklete mellett. Az ülésen a szociáldemokrata kisiparosok bizalmatlansági indítványt nyújtottak be a szakosztály vezetősége ellen, azért, mert az egyetemi munkák kiosztásával elégedetlenek voltak. A bizalmatlansági indítvány felett vége.hosszát nem érő vita indult meg. A felszólalók egész tömege fejtette ki az álláspontját és már kilenc órára járt az idő, amikor Gombos elnök szavazásra tette fel a kérdést A bizalmatlansági inditvánr/ melleit ketten, ellene százhatvanan szavaztak. Ezután került a sor a kézmüveskamara ügyére, amely ugyancsak hosszn vitát provokált. Itt a felszólalok kivétel nélkül a kéfr müveskamara ellen nyilatkoztak, némelyikük igen éles hangon. Végül is a szakosztály egyhangúlag a kézmüveskamara felállítása c'lcn foglalt állást és a kereskedelmi és iparkamarák kebelében felállítandó kisipari osztály mellett döntött. Az ülés negyedtizenegykor ért véget Az egészséges és a beteg csecsemő Irts 8 a MANSs Irulturdélutánján felolvasta: dr. HaMss Elemér egyetemi tanár HL Előadásom eddigi megállapításai hiányt szenvednének, ha nem emlékeznék meg azokról a ritka kivételekről, amelyeknél az anyatej táplálás a csecsemő fejlődésében sem az anya, sem az orvos igényeit nem elégíti ki. Ezek a rütka kivételek bebizonyitottan abnormis alkatok, akik nem betegek, de természetellenes igényűek. Ezt azonban az anyák nem dönthetik el maguk, mert nem lehet meg sem a hozzáértésük, sem az objektivitásuk ahhoz, hogy megtalálják a hiányos fejlődés számtalan oka közül az igazit. Az ilyen eseteket szakavatott orvosi bírálat alá kell bocsájtaní s az objectív orvosi gondolkodás meg fogja határozni tudni a segítés módját, a legtöbb esetben a szoptatás megfelelő beállításában, olykor a hozzátáplálásban, de semmi esetben sem az elválasztás korai, sokat reszkírozó és elhamarkodott bevezetésében. Ugy hiszem, sikerült az eddig előadottakkal elérni azt, hogy a természetes táplálás határtalan előnyét a maga jelentőségében értékelni tudják s tudományos vonatkozású kijelentéseim meggyőzhették arról, hogy a természetes táplálás adja a legbiztosabb alapot az épülő szervezetnek arra, hogy az élet organizmust támadó viszontagságaival szemben azt a felvértezettséget, azt az ellenálló erőt magában kifejlessze, amely bár egyénenként változó kiterjedésű, de annál a szervezetnél az egyáltalán lehetséges maximumot jelenü. Az alapra a fejlődés folyamán tovább kell építeni egyénenként megszabott tételekben és tempóban. Ha a nevelés testi vonatkozásában is mindenkor meghatározó szerepet kell »igény« és »vállalás« szempontjából az egyénnek biztosítani, a laütude nem oly nagy, hogy általános vonatkozások ismertetésével uo lehetne annak irányt szabni. Az anyatej, mely a legfiatalabb korban teljességében nem pótolható speciális igényét jelenü a csecsemőszervezetnek, bizonyos időn tul már nem képviseli a testfejlődés igényeit tökéletesen. Mozgás, csontszilárdság, fogzás, vérképzés, amelyek részjelenségei a testi fejlődés követeléseinek, féléves korban olyan anyagigényt támasztanak, amelyet a nőitej már nem tud kielégíteni. Kezdetben főzelékek, később párolt gyümölcs, nyers gyümölcslé, majd különböző növényi eledelek biztosítják a szervezet részére a fejlődés egyenletes menetéhez az egyensúlyt Ezen táplálékoknak az előbb emlitett időtől kezdve a test ellenálló erejének kiépítésében nemkevésbé fontos szerepet kell tulajdonítani, mint a változatosan összeállított, rendszeres időben nyújtott és a gyomor munkabírását figyelemre méltató, kilengésektől mentes táplálkozásnak. Ha ez a rárótt munkát akár a formai, akár a mennyiségi tulkövetelés révén pontosan teljesíteni nem tudja, ha ez részben a tulkövetelés, részben a kellő pihenés lehetetlenné tétele miatt kimerült, nemcsak a torlódott munkát, de még a rendeset sem tudja elvégezni, aminek természetes ós szükségszerű következménye a szervezet anyagcseréjének tőkéleilen játéka, az egyensúly megbillenése s az ellenálló erő átmeneti lecsökkenése. Megbetegedni csak olyan szervezet tud, amelynél a szervezet különböző. funkcióinak egyensúlyit elveszítette. Ha egy gépnél a súrlódást csökkentő olajozás nem hiányos, ha a reguláló szelepek jól zárulnak és nyílnak, ha a csavarok megbízhatóan tartanak s ha a gép táplálkozása a munkaigénynek megfelelő, játéka kifogástalan. Mutatkozzék azonban e berendezések bármelyike részéről valami hiány, az összjáték tökéletlenné válik, amely még fokozott terhelés nélkül is mind súlyosabb formát ölt az egyensúly állapottól való fokozódó eltávozás következményeként. Az emberi szervezet a legkomplikáltabb gépezet, ahol a kapcsolások, transmissiok csoportosan vannak egymással vonatkozásban. Minden kis zökkenő, az egyensúly minden kis megbillenése a változások egész sorát vonja maga után, amelyek állandósulásuk esetén a szervezet harmonikus játékrendjét helytelen irányba terelve, tökéletlen munkát végeznek s ez anyagpazarlással jár; vagy káros termékeket szolgáltatnak, illetve azok kiküszöbölését nem hajtják végre s ez a szervezet károsodását vonja maga után. De ha az egyensúly megbillenése átmeneti jellegű is s ez m^a épp átmeneü jellege folytán nagyobb bajt nem is jelentene, ez idő alatt mily kedvező tehetőséget ad a minden embert közvetlen környékező számtalan bacülus támadásának, amely a gépezet tökéletes játékával iellegzett, egészséges vagy ép szervezetnél utat nem talál magának. így megfogják érteni azt, hogy miért nem betegszik meg a gyermek egy fertőző betegségben adott esetben esetleg akkor, amidor direkt fertőzésnek ki volt téve s rá ért támadhatja mea szervezetét máskor, amikor a fertőzés forrását nem tudják megtalálni. De kialakult mindezekből önként a betegségek elleni védekezés módja, a lehetőség határain belüli óvakodás helyes iránya. A szervezet a levegőből és táplálékból, a lélegzés és táplálkozás utján szerzi az anyagot működése fenntartására. Ha az anyag tökéletlen, vagy silánysága miatt többfogyasztás szükséges, a gépezet játéka tökéletlen, vagy túlterhelt Ha a munkateherrel a pihenő nem arányos, a következmény ugyancsak az, épp ugy, mint akkor, ha a gépezet harmonikus összműködését gátló, vagy rontó anyagok is nyitott kapura találnak a felvevő helyeken. Ha tehát a természetes táplálással jó alapokra fektetett gyermekszervezet részére szellőzött szoba, friss levegő, napsugár, rendszeresen fogyasztott megfelelő táplálék áll rendelkezésre, a testi és szellemi fejlődés kétségtelenül megkívánt rendszeres pihenői zavartalanok s a fokozott testi és szellemi munkaigény teljesítésére a szervezetet sportolás által hivatottá tettük, ezekkel együttesen biztosíthatjuk a szervezet munkájának azt az egyensúlyát, amely az ellenállóképességet jelenü s biztosithatjuk annyira, amennyire emberi erőnkkel a sors szeszélyével szemben adott esetben küzdenünk lehetett. ^észiíléicek felszerelések legolcsóbban jDéry Ede gépáruházában Szeded, Kis ucca. 274