Délmagyarország, 1929. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-20 / 17. szám

i 1929 január 20. DÉLMAGYARORSZÁG A mentők és a sebészeti klinika Pálfy Józse* ¿anácsnoii & mentők niüködésíröl és Vidákovics professzor nyilat­kozatáról (A Délmagyarország munkatársától.) A Délmagyarország két nappal ezelőtt hűen és tárgyilagosai] beszámolt annak a vizsgalatnak az eredményéről, amelyei dr. Pálfy József tanácsnok tartott a szegedi mentőállomáson és amelyről részletes, kimerítő jelentést tett a tanácsnak. A Délmagyarország a tan.'í s elé terjesztett jelentés alapján közölte a tudósí­tást, amelyben véleményt nem mondott, csak krónikaszerüen foglalta öss7e Pálfy tanácsnok megállapításait. Igv megírta azt is, hogy Pálfy tanácsnok kivizsgálta dr. Vidákovics Kamill egyetemi tanárnak a kultuszminiszterhez in­tézett panaszát is, amely s crint a Vármegyék és Városok Oiszágos Mentőegyesületének sze­gedi kirendeltsége elhanyagolja az egyetemi klinikákat, a betegek legnagyobb részét a köz­kórházba szállítja, aminek az a következ­ménye, hogy a klinikák nem jutnak megfelelő beteganyaghoz. Pálfy tanácsnok alaposan meg. vizsgálta ezt a panaszt és megállapította, hogy annak komoly alapja nincsen, mert a mentők elsősorban a szállítandó beteg kívánságát ve­szik figyelembe. Ha a beteg azt kívánja tőlük, hogy a klinikára szállítsák, akkor odaszállít­ják, ha pedig a közkórházat kívánják, akkor a kórházba viszik. Kivételt a mentők csak akkor tesznek, ha a betegnek megállapitásuk szerint feltétlenül klinikai kezelésre van szük­ségük. Ebben az esetben a klinikára szállít­ják még akkor is, ha a beteg a kórházba kéri magát. Most azután a kurzusujság hasábjain meg­szólalt dr. Vidákovics Kamill professzor és mérges támadást intéz a — Délmagyarország ellen. A támadás alapja az a megállapítás, hogy az 5 panaszának nem volt komoly alapja. Ez ellen a támadás ellen a Délmagyarország­nak nem kellene védekeznie, mert hiszen min­den újságolvasó első olvasásra megértette, hogy ez a megállapítás nem a Délmagyaror­szág megállapítása, hanem dr. Pálfy József tanácsnoké, illetve nem is az ővé, mert hiszen a Vidákovics.féle panaszz alaptalanságát a mentőszervezetben tartott vizsgálat eredmé­nye igazolta­Mi nem akarjuk a nekünk cimzett, de Pálfy tanácsnoknak szóló támadást kivédeni, nem akarjuk megvédeni Pálfy József tanácsnokot sem, nem szorul ő védelemre, szükség esetén megvédi majd önmagát, csupán a helyzet tisztázása érdekében közöljük azt a beszélge­tést amelyet e zel a professzori támadással kapcsolatban munkatársunk dr. Pálfg József tanácstokkal folytatott — Mit állapított meg a tanácsnok ur abban a jelentésében, amelyet a mentőknél tartott vizsgálat eredményéről a tanács elé terjesz­tett? — Megállapítottam — válaszolta dr. Pálfy József —, hogy a mentők kifogástalanéit tel­jesitik kötelességüket. — A vizsgálat eredménye igazolta a Vi­dákovics-féle panaszt? — Nem igazolta _ _ — Mondotta-e tanácsnok ur, hogy a panasz­nak nem volt komoly alapja. — Nem emlékszem már arra, hogy milyen kifejezést használtam. De tény az, hogy ennek a panasznak nem volt olgan alapja, amelg alkalmas lehetne arra, hogy a mentők ellen akármilyen megtorló lépéseket teggünk. A vizsgálat során nem tapasztaltam azt, mintha a mentők szándékosan mellőznék az egyetemi klinikákat. Lehet, hogg használtam azt a ki­tételt is, hogg a panasznak nincsen komolg alapja, ennek azonban nincs sértő jellege, mert ezt ugy értettem, hogy nincsen olyan alapja, amely megindokolná a megtorló lé­péseket, hiszen mulasztást nem követlek el a mentők. Ezzel elintézettnek is tekintjük Vidákovics professzor támadását, mert a mi felszerelé­sünkből hiányzik a mérgeskedés narkotikuma. A közigazgatási bíróság ujabb ítélettel állapította meg a közgyűlés összeállításának törvénytelenségét A közigazgatási bíróságnak rendkívül érde­kes s ha nem is gyakorlati hatásában, de elvi jelentőségében nagyfontosságú ítéletét kéz­besítette a tegnapi nap a polgármesteri hiva­tal. Mint emlékezetes, annak idején a városi közgyűlés a tanácsi előterjesztés alapján le­szavazta a közgyűlés felfrissítése érdekében benyújtott índitványt. Az indítvány arra kí­vánta utasítani a város tanácsát, hogy a viri­listák névjegyzékének kiigazítása s az idő­közi választások megtartása végett a szük­séges intézkedéseket azonnal tegye meg. A közgyűlés határozata ellen az indítványozó Wímmer Fülöp panaszt n<-ujtott be a köz­igazgatási bírósághoz. A panaszt benyújtása után csak egy év múlva intézte cl a közigaz­gatási bíróság és ítéletében kimondotta, hogy a törvény szerint a virilisták névjegyzékét évenkint ki kell igazítani s a választott bízott­sági tagságok körében megüresedett helyeket 'évenkint be kell tölteni s törvényt sértett a közgyűlés határozata, meri nincs törvényes akadálya a virilisták névjegyzéke kiigazítá­isának s az időközi választások megtartásának­Hosszas várakozás után a közigazgatási bí­róság ítéletét beterjesztette a közgyűlés elé a városi tanács, de ismét azzal a javas1 attal, hogy ne hajtsa végre a város a közigazgatási bíróság ítéletét mert abban az ítélet végre­hajtására utasítás nincs. A városi tanács tör- ! vénytelen magatartását azzal az ujabb tör­vénytelenséggel tetézte ekkor, hogy az ítélet kötelező végrehajtása ellen tett előterjesztést <z közgyűlésnek. A közgyűlés határozattá emel­te a tanács törvényellenes előterjesztését. E közgyűlési határozat H'en Wimmcr vég­rehajtási panaszt nyújtott be a közigazgatási bírósághoz. A közigazgatási bíróság e panasz felett még a mult év októberében hozott Íté­letet, de ezt az ítéletet a polgármesteri hiva­csak a tegnapi napon kézbesítette. Az ítélet megállapitja a közgyűlés eljárásá­nak törvénytelenségét s megállapítja azt is, hogy az elmúlt év nyarán hozott 1928.-XXXVI. tc. meghozataláig nemcsak a virilisták névjegyzé­két kellett volna kiigazítani, de az időközi választásokat is meg kellett volna tartani s a közigazgatási bíróság ítéletéből megálla­píthatóan törvényellenes volt a városi köz­gyűlés összeállítása egészen ez év Január hó első napjáig. Azt még ezután kell eldönteni, hogy a tör­vénytelenül összeállított közgyűlés hozhatott-e törvényes határozatokat. A közigazgatási bíró­ság megkeresi a belügyminisztériumot is avég­ből, hogy felügyeleti jogkörében a szükséges törvényes intézkedéseket a várossal szemben tegye meg A közigazgatási bíróság ítélete így hangzik: A magyar királyi közigazgatási bíróság a végrehajtási panasznak részben helyet adva az 5263/1926. K. számú ítélete ama részének vég­rehajtása végett, amely kimondja, hogy a városi virilisek névjegyzéke kiigazi'.'isáuak sincs törvényes akadálya, a virilisek névjegy­ekének kiigazítását elrendeli. Ezért a bíróság megkeresi a in. kir. belügyminisztert, hogy a bírói ítélet eme részének végrehajtá­sa végett szükséges törvényrs intézkedések?!, frh'icrelcti t©ők">rchsn. rend^ie eL ^TZAll^ RUM LIKŐR KONYAK Indokolás: A panaszos az 5263/1926. K. ozáuiu ítélet vég rehajtásának mellőzése tárgyában hozott s a fejezetben jelzett határozat ellen él végrehaj­tási panasszal, azt kérvén, hogy a bíróság a szóban levő határ >zat megsemmisítése mellett, rendelje el a virilisek névjegyzékének kiigazí­tását és az idő'őzben megüresedett törvény­hatósági bizottsági helyeknek választás utján leendő betöltését. Az 5263/1926. K. számú ítélet meghozatala után a törvényhozás által az önkormányzati igazgatás folytonosságának biztosításáról alko­tott 192S:XXXVI. t.-c. 1. §-a elrendeli, hogy a • törvény életbelépésétől számított egy évig, de legkésőbb 1929. évi augusztus hó 31-ig, nem lehet a vármegyei és városi törvényhatóságok­ban a törvényhatósági bizottságot újjáalakíta­ni, sem az időközben megüresedett tagsági helyeket betölteni. A törvény 2. §-a pedig azt a rendelkezést tartalmazza, hogy a fentebb emiitett határidőig, az évről-évre szabálysze­rűen kiigazított névjegyzék alapján a legtöbb adót fizetők sorából 1929. évi január hó 1-től kezdve 1929. évi augusztus hó 31-ig nem hív­ható be több, mint amennyi a törvény kihir­detése napján ezen a cimen ül a törvényható­sági bizottságban. Ezekből a törvényes rendelkezésekből nyil­vánvaló, hogy jelenleg az időközben megüre­sedett törvényhatósági bizottsági tagsági he­lyeket választás utján betölteni nem lehet, el­lenben a virilisek névjegyzéke kiigazítandó. Eztrí a bíróság a rendelkező rész értelmé­ben határozott A közigazgatási bíróság ítéletéből megálla­pítható tehát, hogy kizárólag az időközben életbelépett törvény akadályozza meg az idő­közi választások megtartását s e törvény meg­hozataláig be kelleti volna tölteni a válasz­tott bizottsági tagok sorában megüresedett he­Igeket is­A közigazgatási bíróság ítélete ujabb bi­zonysága annak, hogy mennyire kétségbevon­hatatlanul a törvényesség álláspontját kép­viselték azok, akik a közgyűlés felfrissítéséért harcoltak s milyen törvényellenes volt azok­nak magatartása, akik a törvény rendelke­zéseivei s a bíróság Ítéletével szembehelyez­kedve védték a törvénytelen és jogtalan hely­zetet Szombaton 12 foicos hideg ¥of! Szegeden A szegedi egyelem földrajzi intézete meteorolo­giai állomásának jelentése: Szombaton Szegeden a hőmérő legmagasabb ál­lása — 4.8 fok Celsius, legalacsonyabb —12.4 fok Celsius volt A barometer állása a tengerszinre redukálva reggel 762.9 mm., délben 759.9 mm. volt. A levegő relatív páratartalma reggel 75, dél­ben 68 százalék volt A szél iránya reggel és dél­ben is déli volt és erőssége 4. Horváfih Dreher Élíerme Egyetemi hallgatók r é s z : tí o 1 c ^ ó vacsora ieqyefe »<lao szerint. Szcsed, Széchcn?' 5 "•rll.VArnsi bérház < Ü Smyrna és Trütsnapfe vezető márka. Egyedül kapható Szántó-Sándor ff;'

Next

/
Oldalképek
Tartalom