Délmagyarország, 1929. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-18 / 15. szám

SZEGED: SzerkCJítöség: Somogyi ucca ZZ. L em Telefon: l5-33.'KlodómvftlaI, kSIcstinkOnyvtAr ÉS tegylrodo : Aradi Ucca 8. Telefon: 30ö. + Nyomda; töw Dpól occa 19. Telefon 16-34. «•«»«• Péntek, 1929 Január 18 ее® V. évfolyam 15. szám MAKÓ : Szerkesztőség és kiadóhivatals Eri ucca 6. Telelőn: 131. szám.« »«»«» HÖDMEZÖVÁSÁRHELV : Szerkesztőség és kiadóhivatal: AndrAssy ucca 23. Telel op: 49 szám. «» « » « » « » « ,9 Eloitzeiesi Ara navoata 3-2U vldCKnn es a fővárosban 3-oo itlimidöi S-4D oenqo. Egyes szűm Ib. vasár- es Ünnepnap 24 illlér Beszterce ostroma Mikszáth KáJmán nyolcvanadik születésnap, jfán (a nagy palóc, a magyar derű mestere a borús 1849-ben látta meg a napvilágot előfczör) bemutatták a budapesti Vígszínházban a Beszterce ostromát, amely a halhatatlan humorista hasonló című regényéből keletkezett, az okos és ügyes Mikszáíh-dramatizáló jósoltából. Maga Mikszáth Kálmán sokkai kébyelmesebb ember volt világéletében, hogysem megforduljon díszsírjában ebből az alkalomból. Ő bizony fütyült a színházra, felé 6e igen nézett, elég komédiát látott ő a valóSágban huncutul hunyorgó szemével, neki elég Volt a betűk fekete tengere, hogy egy világot tükrözzön bennük. De most már nem tiltakozhatík többé az ellen, hogy tudta és beleegyezése nélkül a világot jelentő deszkákra hurcolják és ott sippal, dobnál harsogják azokat a halk, finom melódiákat, amelyek az Ö mindig kétlelkű és keltős értelmű irásai mélyén muzsikáltak. Az uj Beszterce ostromából kimaradt az a fejtvenősző irónia, az a furfangosan mosolygó Szatíra, amely a mikszáthi müveknek valódi emberi értékét, igazi tovténeli jelentőiégét adta Mert Mikszáth annak a kornak óvatos és gyöngéd Tafcitusa és Juvenai;sa egyben, amikor egy másik Kálmán volt a mindenható ebben az országban, term ¿szelesen a bécsi Burg kegyelméből. A mrg. ar éietben Tisza Kálmán uralkodott, de a magyar irodalomban Mikszáth Kálmán ellenjegyezte ezt az Uralkodást. Amit a mameluk nem mondhatott el a klubban, a tisztelt Ház folyosóján és üléstermében, azt a költő tapintatosan, de Szert az utókor előtt is éríh^Cen, szép hegedűSzóban elpanaszolta az irás üban. A közeledő magyar katasztrófa első viharfelhői vonulnak föl — a kortársak bárányfelhőknek nézték — ezekben a kisebb-nagyobb remekekben, egy eltűnő világ alkonyi derűje az, amelyet Mikszáth kedélyének kereszte'tsk, a nagy palóc pipaszó mellett mondja ki egy veszni tért nemzedék ítéletét Ma persze ezl mind elhrgyják Mikszáthből, mert ma még a haloitak érzékenységét is kímélni kell, ma a magyar írónak nem szabad szatírát irnia. És a mai magyar színpadi iró — ez egy külön felekezet — igen jól megtanulta a mesterségét, an cly abban merül ki — miután a tehetsége már régebben kimerült —, hogy a nagyérdemű közönség egy részének egészen közönséges vágyát a szórakozásra es a mulatósra kieiégitse. Nincsenek többé ibseni problémák, legalább a színpadon nincsenek és nincsen többé kopasz fej, legalább a darabiró szempontjából. Csingilingi bidermájer, zenélő óra, karosszék, spinét, krinolin, boldog béke, Donauwalzer cs Ferenc József várják az édes, aranyos publikumot, amely a politikai és gazdn ági depresszió ezer súlyától görnyedezve beül a színházba felejteni A Mikszáth bolond gróíja, Pongrácz István az egész világnak hadat üzent a nedeci várból, ultimátumot küldött a korszellemnek, ágyút szegezeit a haladás ellen, kardot rántott a középkor védelmére, amely régesrégen kipusztult a földről. A mai színpadi szerző happg endeí engedélyez ennek a tragikomikus ¡alaknak és ebben mintha csakugyan korunk lelke szólalna meg. Mert hiszen — mi tagadás — a mikszáthi maiíyar donkizsoU Vs ma is élnek, ma is ágálnak, ma is üzennek, egyelőre hadat üzennek az európai demokráciának, ultimátumot küldenék a nyugati liberalizmusnak, ágyút szegeznek a karácsonyi üze. netnek, nekik mindez nem kell, ők széfen és jól megvannak ezek nélkül is, sőt csakis ezek nélkül maradnak meg szépen és jól, nekik ne üzenjen se Kossuth, se Rothermere, majd elintézik ők a világ sorát mora patrio, ahogy eddig tették. Hiszen ha legalább Beszterce ostroma sikerülne ilyen taktikával! Ha legalább Zsolnát be tudnák venni ilyen stratégiával 1 De a középkori feudalizmus és az ujkeletü reakció vértezetében lézengő ritterek csak a romlást tetézik, csak a szerencsétlenség frontját szélesítik. A politikai és gazdasági depressziót nem lehet ráolvasással és dekrétumokkal megszüntetni. A fejlődés tankját nem lehet tarackokkal lehengerelni. A haladás repülőgépére hiába nyilaznak ázsiai módra. Itt egy uj élet születik^ egy uj világ készül, tavasz akar lenni. A tudomány, a tehnika, az indusztria uj, erős várai épültek és hiába próbál mikszáthi, vagy pirandellói játékba kezdeni a maradiság, egv cg ász világ ellenőrzése és együttérzése mellett bontogatja már szeplőtelen és verhetetlen lobogóját a. kossuthi gondolat, amely csak szunnyadt, de nem halt meg ezen a tájon, amelyet ideig-i óráig elnémíthattak, de meg nem fojthattak, amely az egyedüli lehetőséget mutatja a föltámadásra, amelyet milliók óhajtanak. ЛтапиИаЗ mindení elkövet a írón (Budapesti tudósitónl: telefonjelerittee.') Londonból jelentik: A késő esti órákban távirat érkezett Delhiből, amely szerint Amanullah Kandaharba érkezett, ahol anyja és felesége várták. Amanullah kijelentette, hogy mindent el fog követni a trón visszaszerzése érdekében. Szerinte híveinek tábora még mindig igen nagy. Az afganisztáni helyzet alakulása az indiai angolok körében igen nagy; nyugtalanságot keltett. Ugy látszik, hogy a felkelést szitő papság lassankint elveszti befolyását, úgyhogy a félvad lázadó törzsek már csak vezérükre, Szaku basára hallgatnak, aki állítólag szabad fos tora á i helyezet kilátásba Kabul elfoglalása esetén. Szaku basában a lázadó törzsek Mohamed küldöttjét látják. „Uj formákat kell keresnünk, hogy kapcsolatot teremtsünk az elszakított országrészekkel A külügyi bizottság ülése Budapest, janaár 17. A képviselőház külügyi bizottsága Pékár Gyula elnökletével ma délelőtt tartotta január havi ülését Walfco Lajos külügyminiszter összefoglalta azo. kat a. jelentősebb eseményeket, amelyek az elmúlt évben külpolitikai helyzetünk alakulására befolyással voltak. Gratz Gusztáv szívesen hajlik meg az előtt a feiíogás előtt, hogy külpolitikai kérdésekben lehetőleg egységes álláspontnak kell kialakulnia. Annak a célnak tekintetében, amelyet a magyar közvélemény felfogása különbség nélkül a magyar külpolitika elé tüz, nincs is nézeteltérés. Ez a cél azoknak a viszonyoknak és állapotoknak megváltoztatása, melyeket a trianoni békeszerződés teremtett. A reálpolitikai meggondolások hangoztatásán kivül fokozottabb mértékben kellene belevinnünk a köztudatba, hogy az integritási politika nem jelenti szükségkép azoknak a közjogi viszonyoknak helyreállását, amelyek a régi Magyarországon belül fennállottak. Új (ormával kell keresnünk, amelyek kapcsolatot teremtenek a tőlünk elszakított népekkel. Bethlen István miniszterelnök egyenesen szerencsétlennek tartja azt a törekvést, amely már eleve le akarja szögezni a kormányt oly elhatározások tekintetében, amelyek egyelőre még nem időszerűek és amelyek el akarják mozdítani a kormányt az eszközök és célok megválasztása tekintetében számára feltétlenül biztosítandó szabad elhatározás alapjáról. Lakács György szerint a propaganda terén többet kell tennünk, mint amennyit eddig tettünk és külföldön létesített szervezetekkel kellene ellensúlyoznunk az ellenünk irányuló ellenséges megnyilatkozásokat. Nagy havazás és kemény fagyok Középeurópiban (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.') Belgrádból jelentik: Tegnap óta egész Jugoszláviában havazik. A hótakaró helyenkint már az egy métert is meghaladja. A vasúti forgalomban súlyos zavarok álltak be. Sok vonalon teljesen be kellett szüntetni a közlekedést, így a zágráb—spalatói vonalon. Uj. vidék közelében az újvidék—naggbecskereki vonat megakadt a hóban és több hóekét kellett kiküldeni, hogy a vonalat szabaddá tcevék. Berlinből jelentik: Az óriási havazás igen nagy késéseket okoz a közlekedésben. A bécsi gyors több, mint háromórás késéssel futott be, az Olaszországból érkező vonatok is 3—í órát késnek. Skandináviával teljesen megszakadt a vasúti összeköttetés, mert a Rügen és Strellefcerg közölt közlekedő gőzkomp megakadt a jégben. Rügen szigetén az országutak teljesen járhatatlanok, az autók és a szekerek nem bírnak megbirkózni a nagy hóval. Hasonló a helyzet egész Németország-