Délmagyarország, 1929. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-17 / 14. szám

pioilceiesl cxro navonia t-íO vldtten 6» a lövaroíban 3-Ou tUlfnidHn ö-4U pengi. Egye« szati ift, vasAr- é» Ünnepnap 24 fillér SZEGED: SzerbesiíöíCg: Somogyi uctn 22. L em Telefon: 13-33.^KlndóhlvrfnI, kBIcsOnkSnyvtAr és tcgylrodo : Aradi ucco S. Telefon: 30ö. * Nyomda t Löw Lipót ucco l'J. Telefon - 16-34. «»«»«» MAKÓ: Szerkesztőség és kladóhlvalel: Url ucca o. Telefon: ISI. sz&m.« » « » « » HÖDMEZÖVASÁHHtLV : Szerkesztőség és kiadóhivatal: Andr&ssy ucca 25. Telefon: 49 »tóm. « » « » « » « » K>) Pestvármegye és Szeged város Pestvármegye közgyűlése tegnap egyhangú határozattal tiltakozott a kormánynak az ellen a tőrvénytervezete ellen, mely a törvényható­ságok megreformálását tűzte ki célul s a törvényhatóságok reformját a törvényhatósági jog megcsonkításával akarja megvalósítani. Pestvármegye közgyűlése egyhangú határozat­tal tiltakozott a tervbevett reform s az elha­tározott önkormányzatcsonkitás ellen s az — nem gyó'zzük eléggé hangsúlyozni, — egy­hangúlag elfogadott határozati javaslat ne­mes, patinás s avakat talált azoknak a komoly közjogi és hazafias aggodalmaknak feltárására, melyeket a »reform« szóval szépített jogfosz­tás terve kelt az ország minden elfogulatlanul gondolkodó polgárában. »A törvényhatóságok politikai függetlenségében rejlő alkotm.'uybiz­tositékot feladni nem szabad;; — mondja Pest­vármegye határozata s hozzáteszi azt is hogy »elszakított véreink a nehezen várt visszacsa­toláskor itthon ne olyan uj államjogi szerke­zetet találjanak, mely tudíuk és megkérde­zésük nélkül jött létre s mellyel talán nem is értenek egyet -. Pestvármegye törvémjhatósági bizottságá­ban is legalái)b annyi hive ál a kormánynak, mint a szegcdi közgyűlésen. Pestvármegy e tör? vényhalósága éppoly kevéssé akar rebellis lenni, mint a szegedi közgyűlés s bizonyára a rend tiszteletiben s a tekintélyek megbecsü­lésében sem áll Pestvármegye törvényhatósági bizottsága a szegedi kö7gyülcs mögött Mi hát mégis annak az oka, hogy a szegedi közgyűlés leszavazza azt az indítványt, amit Pestvár­megye közgyűlése egyhangúlag elfogad, mi hát mégis annak az oka, hogy Szeged város törvényhatósági bizottsága nem tartotta szük­ségesnek az önkormányzat védelmében a fel­szólalást, holott Pestvármegye egyhangú ha­tározattal ír fel az önkormányzat védelmé­ben a törvényhozáshoz? Nem lehet erre a kérdésre azzal válaszolni, hogy különbözők a vélemények. Mert nincs olvan véleménykülönbség, mely Pestmegye, ben egyhangú igénA, Szegeden pedig majd­nem egyhangú nem-et jelentene. Nem a véle­ményekben és nem a meggyőződésekben van különbség Atyámfiai, — hogy a régi magyar törvényhatóságok nyelvén szóljunk, — ha­nem a férfiasságban és önérzetben. A szegedi közigazgatás s a szegedi közélet olyan atmoszférát tenyésztett ki, mely csak meghunyászkodást tűrt el, mely destrukció­nak bélyegezte a férfiasan bátor és férfiasan őszinte szót s a város érdekeire való oktalan hivatkozással csak hajbókolást, csak tömjéne­zést, csak halbicskás és papucsos depnláció­zást engedélyezett a szabad királyi város sza­bad polgársága számára. Pestvármegye köz­gyűlésén a vármegyei cg séges párt elnöke terjeszt elő indítványt a törvénytervezettel szemben s az önkormányzat védelmében, Pest­vármegye közgyűlésén a vármegyei egységes párt elnöke fejti ki a hazafiasság és alkot­mánytisztelet jogos aggidalmait a kormány elhatározásával szemben s Szeged város köz­gyűléséi- a polgármester, az önkormányzat ' feje tart tartalomban és tartamban egyként obstrukciős beszedet az önkormányzat nevé­ben védelmezvén az önlcormányzat csonkítását­Somogyi Szilveszter, a maouar önkormányzat Egalité Fülöp-je, tisztában van azzal, hogy a törvénytervezet mit szándékol végrehajtani , az önkormányzati jog területén. De Somogyi Szil. veszter azt vallja, hogy inkább legyen rossz a törvény, csal: legyen a kormánnyal váló vi­szonyunk jó. Inkább ne legyen önkormányza. tunk, csak Klebeisherg miniszter ur építtesse fel a város pénzén a kömpöczi iskolát Csak semmi hangos szó, csak semmi önálló véle. mény, csak semmi önérzetes gesztus, csak taps, tömjén, hajbókolás és öts-ázteritékes köz­ebéd, — ezt a férfiatlan, ezt a prctoriánus szellemet tenyésztette ki a mai szegedi közélet urahna. A szegedi közgyűlés elé is beterjesztettek egy javaslatot mely érdemben ugvanazt mondja cs ugyanazt követeli, mint Pestvármegyének, az ország első törvényhatóságának egvhangu­las elfogadott határozata s a szegedi városi tanács meddig taktikázott, dipfomatizált és ügyeskedett annak érdekében, hogy egválta­lában ne kelljen közgyűlés elé terjesztenie ezt a »felette kellemetlen« indítványt. Végre még­is közgyűlés elé került s a közgyűlésen a kórus betöltötte szerepét. A görög tragédiák kórusa együtt átkozódik, együtt siránkozik, együtt jajveszékel a hősseL Mióta a polgár­mester nemcsak a szegedi színházat, de a szegedi közgyűlést is házikezelésbe vette, azóta nemcsak a színpadon, de a közgyűlésen is kórus működik. A közgyűlés kóristái a szám­vevők, ők a görög tragédia kórusa a köz­gyűlésen is. Amit a polgármester kijelent, azt a szavazati joggal megajándékozott kórus megszavazza. Ez lett az önkormányzati jog gyakorlásán bői Szegeden. Ez tenyésztette ki' azt a prs­toriánvs szellemei, mely már csak hódolni mer, de bírálni nem. S ezért szavazzák le Szegeden azt az inditványt, amit Pestvármegye egyhangúlag fogadott el. Budapest alpolgármesterévé nagy meglepetésre Berezeli Jenőt választották meg Wolűék szöveíkezlels a szocialistákkal és megbuktatták Szabó Imrét ciáldemokratáknak Wolff Károly által tett; Ígéretekről a legkülönbözőbb hírek kerültek forgalomba. Hogy tényleg mi történt, e pillanatban még senki sem tudja. A szociáldemokrata párt vá­rosházi frakciója az utolsó pillanatban, közvet­lenül a közgyűlés megnyitása előtt félórával tűzte ki döntő értekezletét, amelyen arról kel­lett határozni, hogy a párt kire adja a szava-! zatát. Ez az értekezlet hozta meg azután azt a szenzációs döntést, amelynek következtében a frakció Berczellre szavazott és amely ha­tározat ugy jött létre, hogy a pártvezetők akaratával szemben a frakció tagjainak több­sége Berczllre adta le szavazatát 46-an vettek részt a szavazásban, 24-en Berczellre, 22-en Szabó Imrére szavaztak és miután a szociáldemokrata párt szabályzatai értelmé­ben a kisebbség alá veti magát a többség döntésének, a közgyűlésen egyértelműen szavazott la Berezeli Jenő mellett. | A frakció döntése még a közgyűlés előtt (Budapesti tudósítónk t fonj°lenft'sc.) Budapest székesfőváros közgyűlése hetek óta tartó tanácskozások és korteskedések után szerdán délután döntött a megüresedett alpol­gármesteri állás betöltéséről és a szavazás azzal a váratlan szenzációval végződött, hogy Berezeli Jenő tanácsnok kapta meg a szavazatok többségét, amennyiben Berezeli lenőre 156, dr. Szabó Imre tiszti főügyészre 13b, Csupor József ta­nácsnokra 6 szavazat esett. Ez az eredmény óriási szenzáció erejével hatolt Budapesten, mert mindenütt bizonyosra vették, hogy Szabó tiszti főügyész kapja meg a szavazatok többségét, miután a fővárosi polgári pártok a demokraták, a Rassay ve­zetése alatt álló liberális ellenzék és a Ripka Ferenc főpolgármester vezetése alatt álló köz­ségi polgári párt egyértelműen dr. Szabó Imre mellett foglalt állást Ezzel szemben a szélső jo' boldali Wolff­párt és a városházi tisztviselők, akiknek 28 szavazatuk van, Berezeli Jent» -anácsnok mel­lett nyilatkoztak, úgyhogy a merlegnyelv sze- _ repét a szociáldemokraták községi frakciója : nyilvánosságra került és valóságos konsterná-i töltötte be. A városházi emberek is abban | ciőt keltett a közgyűlés tagjai között Altalános biztak, hogy a szociáldemokraták is Szabó az a meggyőződés, hogy a szociáldemokraták-! Imre mellett szavaznak le, mert a szociálde­mokrata vezető emberek Szabó Imre mellett nyilatkoztak. Amikor Wolff Károly értesült erről, elkese­redett lépésre határozta el magát, mert Szabó megválrrztása Wolff Károly presztí­zsének igen nagy csorbulását, sőt Wolff Ká­roly bukását jelentette volna. Miután pedig más ut nem volt Szabó Imre alpolgármesterré megválasztásának meghiúsítására, Wolff Károly, akiről köztudomásUj hogy évek óta a legélesebb harcban állt a szociáldemokrata párttal, érint­kezésbe lépett a párt vezető tagjaival. A velük folytatott tanácskozásokról és a szó­nak Wolffal történt összefogása egy teljesen uj irányt jelent a budapesti városházán. A polgári pártok elkeseredéssel vették tudomá­sul ezt az összefogást és az ennek eredménye-, képpen létrejött döntést A szociáldemokraták azzal indokolják meg állásfoglalásukat, hogy nem szavazhattak Szabó Imrére, aki a kor­mány jelöltje volt. A közgyűlés izgatott és ideges hangulatban folyt le. A szavazás a tör­téntek után már nem volt meglepetés. A megválasztott Berezeli Jenő alpolgármes­tert küldöttség hívta a közgyűlési terembe, ahol Ripka Ferenc főpolgármester üdvözölte,l

Next

/
Oldalképek
Tartalom