Délmagyarország, 1929. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-13 / 11. szám

1929 január 13. DÉLMAGYA RORSZAG A fagy súlyos zavarokat Idézeti elő a szegedi vízellátás körül 4 véres szigorúan meqhöníeíi azofeaí, akik éjszakéra nyiíva hagyják a csapokai, hogy így védekezzenek a csövek befagyása ellen (A Délmagyarország munkatársától.) A hőmérséklet hirtelen sölyedése nagy zavarokat okoz Szegeden a vízellátás körül. Többszáz lakásban befagylak péntekről szombatra virradó éjjel a vízcsapok és a jég nagyon sok helyen megrepesztette a vezeték ólomcsőveit. •Az erős fagy a város egész területén nagy vízpazarlásnak lelt az okozója, mert sokan ugy védekeznek a csőrepedés és a befagyás veszedelme ellen, hogy egész éjjel nyiíva hagyják a vízcsapokat. Ez a vízpazarlás máris érezteti halasát a vízszolgáltatásban, mert az erősebb igénybevétel miatt a nyomás gyengült iés sok helyen az emeleti lakásokba már nem jutott föl a víz. Ez természetesen még inkább fokozza a csőrepedés veszedelmeit. A mérnöki hivatal gépészeti osztálya, miután szombaton rengeteg panasz érkezett a város különböző részeiből, elhatározta, hogy a legszigorúbb rendszabályokat lépteti életbe. A mérnöki hivatal felkéri a magasnyomású vízvezeték körzetébe tartozó lakosságot, hogy a befagyás veszedelme ellen vagy a víztelenítő csapok alkalmazásával védekezzen, vagy pedig burkollassa be a szabadon álló csörészeket és csapokat vastag szalmaréteggcl, amely szintén megóvja a csöveket a befagyástól. A csőrepedések következményei egyelőre nem érezhetők, mert a repedéseket eldugaszolja a jég, amint azonban enyhébbre változik az időjárás és megkezdődik az olvadás, a megrepedt csöveken keresztül megindul a szivárgás, ami nagyon sok kárt tehet az' épületekben. A mérnöki hivatal éppen ezért arra is figyelmezteti a lakosságot, hogy állandóan figyelje azokat a falaltat, amelyekben a vízvezeték csöve végigvonul és mihelyt nedvesedést észlel, azonnal javíttassa ki a csöveket, mert a víz könnyen átáztathatja a falakai és igen nagy rongálódásokat okozhat, amelyeknek helyreállítása lényegesen költségesebb, mint a mcgrcDedt csövek idejében való kijavíttatása. Meghalt Végman Ferenc '(A Délmagyar ország munkatársától.") A város egyre szegényedő közéletét újra súlyos csapás érte: meghalt Végman Ferenc, ügyvéd, törvényhatósági bizottsági tag, a szegedi ügyvédi kamara tiszteletbeli elnöke. Hiába sorolnánk fel a tisztségeket, melyeket betöltött, az állásokat, melyeket viselt, a foglalkozást, aminek szerelmese és robotosa volt: mindez csak szerény kereteit jelölné meg annak a munkásságnak, amit Végman Ferenc betöltött s ami betöltötte Végman Ferenc életét is. Ugy járt közöttünk, miut a kötelességtudás élő szobra, ö volt a kötelességtudás, de ő volt a felelősségrevonás is. Hajihatatlan, meg nem pihenő feszültség élt benne s kényszerilette a munkára. S hajlithatatlan, meg nem alkuvó ideálok is éltek benne, a szabadelvüség patinás hagyományai, ezek jelölték ki közéleti munkájának területét és feladatait Harminc évig volt a szegedi ügyvédi kamara titkára. Igazi otthona, ez volt igazi munkahelye, műhelye és oltára, — a kamara volt. A "Szegedi kamara az ország legjobban adminisztrált, mintaszerűen vezetett kamarája volt az alatt a három évtized alatt, amig Végman — Apu—u—u, gyere csak! — De ezt már olyan sírhatnék hangon mondta, hogy egyszerre otthagytam Tisza Istvánt. A kis bolond bizonyosan mc"it a körmét szakította bc olvasás közben. Nem, nagyobb baj volt ennél. A lelkét szakította be az olvasmánya. — Apu, — emelte rám a könnyliarmatos szemét, — igaz ez? — Micsoda, fiam? — Hogy a sansszúlotto k megölték a Mária Antoinettét, meg a kis fiát? Nézem a könyvet, valami kalendárium. Nézem * képet: sEgy királyi asszony és gyermeke.» — Igaz, fiam. — mondom egy kicsit kellemetlenül Már akkor a nyakamban volt és magához szorított, mintha félne nagyon és aranyhaja összevegyült az én csapzott fekete bozontommal és ahogy meleg könnye bezáporozta az arcom, az én szememből is ráesett a könny az ő ijedten kalapáló kis szivére. És addig sirattuk a királyi asszonyt és gyermekét, míg elaludtunk egymás karjában a kis ágyon és ugy is virradtunk meg az ibolyavirágos paplan alatt, amit anyu ránkteritett. így liaragudtam meg a szánkülottokra, '¡kik a kislányomat megríkatták és scha többel az életben meg nem békültem ve'ük. Ezt a cikket tulajdonképp egy pedagógiai szaklap kérte tőlem, de hát annak még se uildhetcm el. Hiszen nem arról szól, hogy a szülő hegy neveti a gyermekét, hanem liogy a gyere'- hogy nc^fí cs apját a maga képére és hasonlatosságára. Ferenc intézte ügyeit. Rósa Izsó okossága és Végman munkaszeretete vezették s emelték tekintéllyé a szegedi ügyvédi kamarát. Végman Ferenc résztvett a város közigazgatási és társadalmi életében. Hét éven keresztül — Bánffy Dezső megválasztásától Bánffy haláláig — vezető szerepet vitt a város politikai életében is, de igazán a lelke szerint csak a kamarában dolgozott, csak a kamarának élt. Minden gondja, minden gondolatja a kamaráé volt. Csodálatos kötelességtudása, közmondásos pedantériája, példátlan lelkiismeretessége itt élhette ki magát. Minden ügyet maga intézett s minden ügyet tökéletese,a. Még igaztalan, még tekintetnélküli is tudott lenni, ha ugy érezte, hogy a kamara szigorúságot és tekintetnélküliséget követel tőle. Kartársai Rósa Izsó halála után egyhangú választással hálálták meg kivételes érdemeit s amikor a kamara vezetésétől visszalépett, ugyancsak egyhangú választás ruházta fel a tiszteletbeli elnökség méltóságával. Politikai pályája voltaképen 1904 tavaszán kezdődött, az úgynevezett nemzeti küzdelmek idején. 1901 áprilisában választották meg a város akkori képviselőjét, dr. Lázár Györgyöt polgármesternek s a meginduló választási harc megbontotta a szegcdi szabadelvű párt sorait. Sokan voltak olyanok a szegedi polgárok között, akik elégedetlenek voltak a szabadelvű párt liberálizmusával s akik a kormánynak a nemzeti követelésekkel szemben elfoglalt mereven tagadó álláspontját sem helyeselték. Végman Ferenc eddig csendes tagja volt a szabadelvű pártnak, ekkor azonban az elégedetlenek élére állott s a szabadelvű párt jelöltjével, Rónay Jenővel szemben a liberális Bánffy Dezső bárót jelölték. A választási harc 1904 május 31-ikén Bánffy Dezső diadalmas győzelmével végződött. A győzelemben oroszlánrésze volt a pártelnöknek, Végmannak s a választás által az országos politikára is nagy hatással volt a Végman Ferenc által vezetett szegedi iUj Párt«. Végman Ferenc ekkor szegődött Bánffy Dezsőhöz, akinek 1911-ben bekövetkezett haláláig a legragasz':odóbb, a leg'ántorithatatlanabb párthíve, közkatonája és barátja volt. Az 1905 janurái választáson Bánffy Dezső kisebbségben maradt Tallián Ernővel szemben, de Tallián a törökkanizsai mandátumot tartotta meg, Szegeden újra kellett választani s ar uj választáson egy helyi jelölttel szemben megint csak Bánffy került kl győztesen. 'Mindezekben a választási harcokban Végman Fcrencé volt a munkának oroszlánrésze. Végman nem volt. politikai szónok, de hallgatóiA H^J LIKŐR RUM KONYAK nak, híveinek át tudta adni rajongó lelkesedését maradéktalanul. Hűsége, kötelesscgtudása és tekintélye predesztináltak őt e téren is vezető szerepre. Bánffy halála után egyre csökkent Végman politikai aktivitása is. Inkább a városi ügyekkel kezdett foglalkozni; legfőbb törekvése az volt, hogy az adminisztrációt jobbá tegye. Gyorsabb és lelkiismeretes ügyintézést követelt s tisztességes fizetést a városi tisztviselőknek. (A városi tisztviselők karácsonyi segélyérc is o telt először indítványt.) A háború alatt segélyezési cs élelmezési ügyekkel foglalkozott. A hadbavonultak családtagjainak segélyezését sokáig egyedül végezte — csodálatos munkabírással és csodálatos lelkiismeretességgel. Akkor rokkant meg először, amikor fiai is elmentek katonának. Hetekig nem lehetett szavát sem hallani, ha valamelyik veszélyeztetett helyen küzdő fiaitól sokáig nem jött értesítés. Azt követelte, hogy a nemzet nagy erőfeszítéséből mindenki vegye ki a részét. Nem tudta elviselni sem a gondolatot, hogy lehetnek olyanok is, akik kivonják magukat a kötelességteljesítés súlyos martiriuma alól. A háború után egyre inkább visszavonult a közéleti szerepléstől. Az ellenforradalomban már csak purifikálor akart lenni, de aktív szerepet nem vállalt. Régen érezte már betegsége súlyát, a szive hamarabb parancsolt rá pihenőt, miut karja és fáradhatatlan kötelességtudása. Tudta, hogy a szive nem jó, de orvoshoz sem ment, nehogy eltiltsák a munkától. Hiába dacolt a betegséggel, végre mégis tétlenséget parancsolt rá a szive. Ezzel a szívvel már csak szeretni volt szabad s Végman Ferenc az unokáiban keresett és talált örömet, pihenést és vigasztalást. Szombaton délután két órakor pedig elpihent szive örökre. Hétfőn délután három órakor fogják eltemetni, a szegedi ügyvédi kamara gyászjelentést adott ki haláláról s a kamara nevében dr. Széli Gyula fogja elbúcsúztatni a szegedi közéletnek s a szegcdi ügyvédi karnak nagy halottját^ . 12 fokos hideg volt Szegeden A szegedi egyeter: földrajzi intezetének meteorológiai állomása jelenti: Szombaton Szegeden a hörnerö legmagasabb állása — 6.8 fok Celsius, legalacsonyabb — tl.S fok» Celsius volt. A barometer adata a tangerszinre redukálva reggel 776.5 mm., délben 784.9 mm. volt. tehát még sülyedö tendenciát niu'r.t. A levegő relatív páratartalma reggel 86, délben 77 százalék volt. A szél iránya reggel nyugati, délben délnyugati s erőssége 3 volt. n^ai«i»u«MMijBBMiin iwier i»( itawim.» • • ' ,' » i .. i . Horváth Dreher Étterme Finom zónák örefoer sörök minden nap Szegedi halpaprikás! Délelőtt és délulé'i Rádió hangszóróval, Amerikai iróaépek kedvező részletre! le legújabb rend- i szerii IS F* | havi rés:- . letre kapható, i Díjtalan bemutatás. 125 í- eííékek \ raRidroxi. i SMemen Nárton SŰSttZTÁl