Délmagyarország, 1928. december (4. évfolyam, 272-294. szám)

1928-12-04 / 274. szám

1028 clcocmKer 4. CsúUomm Vitéz Mihály és az „éplíő imniszíe?" Juhász Gyula előadása a Jótékony Magyar Asztaltársaságban (A Dclmagyarország munkatársátólJ Vasárnap délután magasszinvonalu kulturösszejövctelt ren'íezett a Szegedi Jótékony Magyar Asztaltársaság. Dr. Pálfy József, az asztaltársaság elnöke megnyitójában ismertette a most meginduló kulturdélután-sorozat célját és rámutatott arra, hogy a társaság a kuliura eszközét választotta erejéül annak az anyagi eszköznek előteremtéséhez, mellyel a jótékonykodás uemes kötelezettségének eleget tesz. Meleg szavakkal köszöntötte az előadókatés felkérte Juhász Gyulát, a Petőfi-Társaság tagját, a Délmagijarország munkatársát előadásának megtartására. — Propaganda előadást akarok cn ma itt tartani — kezdte Juhász Gyula —, propaganda beszédet akarok mondani a magyar költcszcl klasszikusairól. Ezek közül a klasszikusok közül pedig arról, akit én a »legkedvesebb« jelzővel jellemeznék az irodalomtörténetben: Csokonai Vitéz Mihályról. Több mint félórás szabadclőatfás keretében mondott ezután Juhász lebilincselő, közvetlen hangú, szivből jövő szavakat a nagy Elődről, a debreceni garabanciás diákról, aki most száz év után ott halhalatlankodolt Juhász Gyula hallgatóinak a lelkében. Csokonai szinmüveiben — mondta töhbek közt Juhász — eddig még kibányászatlan értékek vannak. Dorottyájának a magyar láncról szóló, Kacsóh Pongrác által megzenésített fejezetét legközelebb a szegedi szinház fogja előadni. A költeménynek ezt a részét és egy másik költeményt, a tanyai iskolákról szólót, olvasta még fel Juhász. A száz év előtti nagy álmodozó és jós álmát épiti most valóra a magyar tanyavilágban »épitő miniszterünk«, akinek albumában ez a költemény lehetne a legszebb lap. . Végezetül felolvasta a nagy elődhöz irott magasszárnyalásu költeményét. A szűnni nem akaró ovációk után E. Bardöcz .Rózsi művésznő szavalta el kifejezően Juhász Gyula három költeményét. A Juhász-verseken kivül Ady-költeményei közül adott elő Bardócz Rózsi néhányat mély átérzéssel és tökéletes előadói készséggel. A közönség őszinte tetszéssel ünnepelte Bardócz Rózsit. Legszebb karácsonyi ajándék egy fényképezőgép. A legolcsóbblól a 'enfinomabb kivitelig kopható 262 Iát szerésznél Kérész u. 14. DfXMAGYARORSZAG easxnúlfon CiERlE./éíc Ma H ^ Kígyó •Patikából К ár áss и cc а а arltdn Keir&c&onyra $gy$*rm&lkl£€ibát és 267 occassió áron kiárusítom. macu cm Tisza CG/OS körút 91. szám. II. cm. Tisza körűi, SHíspöls. - iMZár. Ifi _ -T, T-* 00000000000000000 ят ними „Az ébredőknek nem kell a revízió, mert abban a zsidók is résztvesznek A szegedi ébredők „monstre" gyűlésén hatvan uccaseprő és néhány nyugdíjas jelent meg (A Délmagyarország munkatársától) I napon minden magyarnak ott kell lenni a határon^ Kivezényelt uccaseprök, néhány nyugdjjas tiszt- ! és fegyverrel a kezében kell kivívnia az integriKerékpárokban a Slyrla és Triumph vezető márka. Egyedül kapható Szántó-Sándor ¡¡¡ft viselő, az emelvényen az ÉME szegedi csoportja- j lást Nagy célok nem függnek nak választmányi tagjaj, továbbá Löt® József egye- ; Hat-hctszázezer emberrel csudát temi tanár, Kádár Leliel és Budai Dezső országgyűlési képviselők vettek részt az ébredők vasárnap délelőtti »nagy« gyűlésén. Három mérsékelt hatású beszéd is elhangzott, egy-két éljen is volt. A gyűlés féltizenkettőkor kezdődött, de Budai még délután egy óra után is beszélt. A »monstre« gyűlést különben Lőte József egyetemi tanár nyitotta meg. ö már szakított a régi sablonokkal és »felébredt magyaroknak« nevezte a megjelenteket. Három kutyanyelven keresztül a magyar nép jelleméről .értekezett, majd átadta a szót Kádár Lehelnek. Kádár Lehel szomorúan állapította meg, hogy néhány évvel ezelőtt bizony nagyobb fcö zönség előtt monőoU beszédet. De később megvigasztalódott. Kijelentette, hogy ha a tömeg hiányzik is a gyü'ésröL a lelkekben régi lángjával él nz antiszemitizmus. — Nem változott itt semmi 1019. óta, — mondotta. — A helyzet ma is a régj. A magyar és a zsidó ellensége egymásnak. Mi tehát harcoiunk tovább, folytatjuk az ellenforradalmit, ha kell letteket mutatunk a régi tömegnek, amely ma is meg van, de közönyössé vált. Azt azonban nem lehet letagadni, hogy a zsidósággal való viszonyunk valahogyan megváLozoIt, konszolidálódott az éle! és ezért vaa az, hogy j a lelkekben a türelmesség Ic'.t úrrá. Ezután a jogállam cs a nemzeti állam problémáját fejtegette. A jogállam liberális alakulás. A | magyar népnek nemzeti államot kell kialakitauia, amelyben miuden a magyarságé. a statisztikától^ lehet művelni fej akkor majd vége lesz Trianonnak Kifejtette még Kádár Lehel, hogy a revíziós mozgalommal már csak azért sem szimpalizál-í hat, mert abban :> zsidók i* részlvesmck. akik a revíziós mozgahnat téliesen kisajátít ját; magukaak. t Sehmidi Ferenc Máv. felügyelő >nem akar lá-| zitanj«, do tul kevésnek találja a tisztviselői fizetéseket és tul magadnak tartja egyes magas áUásu tisztviselők fizetését. A kendergyári sztrájkkal kapcsolatban kijelenti,' hogy ott az államnak kellett volna közbelépnie és; akkor a sztrájk három óra alatt véget ért volna.; Budai Dezső a tőke és a munkás viszonyát; fejtegette, majd kíjelenetttc, hogy az ébredők ve-; zetőségc addig járja a községeket, városokat, amig a gazdagok kataszterét fel nem fektetik, mert nem; ország az, ahol csak szüretelnek, akik nem ültettek. Beszédét végül is azzal az önvallomással fejezte be, hogy ha az ÉME-nek más érdeme nincs is: de érdem az, Iiogy Magyarországon még ma ts beszélnek a zsidókérdésről. Ezzel azután véget is ért az EME »monstre«* gyűlése. — Nem kell Щеп revízió, — mondotta. — Én nem megy ek el a nagy lordhoz, hogy térdeuállva kérjek cs könyörögjek. A revízió helyett egészséges militarizmus kell. Egy Szentképek, művészi festmények részletfizetésre is. keretezés, blondelráma készítés és aranyozás sn* Kárpáti képkeretezőné! előbb: Hoífer Cs Tórsa, Iskola ucca 18. se mammmmmmam BELVÁROSI MOZI December 4., 5-in, kedden szerdán í.on Chnney és Rlcorclö Tt A ... I. О ! h A Л h яn dráma 8 Wr. Corler grandiózus filmje ROSE МАШЕ ряюжаж Csak 16 éven felUllekoelc t KORZÓ MOZI December 4-ín, kedden Rém napok Szibériában | RIA D О Ж^м4вЬ>0--FÖ,Itfep!6: ,ACK,ECOOOAN' tlamme.-slein operettjének Mmvá'tozita 10 felv. Főszereplő: .?. Mnrrey. Előadások kezdete 5, 7. P. vasár- ünnepnap 3, 5, 7, 9 órakor Aionkivflt: Ж/ Л. Ъ^ГЬИГ®* i»*^" d,áma 7 'elvonásban. - Fösierep'i; MAUCbLINE PAV. • AFlKlKUH. Előadások kezdete 5, 7, P, már- i? ünnepnap 5. 7, 9 órakor.