Délmagyarország, 1928. december (4. évfolyam, 272-294. szám)

1928-12-11 / 279. szám

jfUWAGYARORSZAG Véres rablógyilkos merénylet egy budai tejcsarnokban (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.") Hétfőn és te felhatkor a Horthy Miklós-ut 119. szám alatt, az Országos Magyar Tejszövetke­zet telepén rablógyilkos merénylet történt. A telepnek itt elárusító üzlete is van, amelynek vezetője Kurucz .Tózsefnc 38 éves asszony. Este nyolc óra tájban egy kisleány jött az üzletbe, amelynek az ajtaja kilincsre volt be­zárva. Az üzletben sötét volt és a kisleány köszönésére senki sem válaszolt, mire az ki­ment az üzletből és szólt a portásnak. A por­tás besietett az üzletbe,, felcsavarta a vil­lanyt és a pult mögött vérbefagyva, eszmélet­len állapotban találta Kurucznét, mellette egy véres sulg hevert. Azonnal kihívták a men­tőket, értesítették a rendőröket. Közben az asszony kissé magához tért és elhaló hangon elnyöszörögte, hogy félhat tájban egy ismeret­len férfi jött az üzlctbe. a mérlegsullyal leütötte és kirabolta • pénztárát. Azután ismét elvesz­tette eszméletét. Súlyos állapotban szállították kórházba, a rendőrség széleskörű nyomozást indított a tettes után. »A tisztviselők karácsonyi segélyéről semmiféle formában nem lehet beszélni«, — mondfa a polgármester (A Délmaggarország munkatársától.) A városi tisztviselők legaktuálisabb problémája az, hogy számithatnak-e az idén karácsonyi segélyre. Ez a kérdés foglalkoztat ma mindenkit a városházán, bár a reménységek nem valami rózsásak, mert alig-alig van kilátás arra, hogy a tanács ebben az ügyben javaslatot terjesszen a közgyűlés elé, arra pedig még kevesebb, hogy a közgyűlés esetle­ges kedvező határozatát a belügyminiszter jóvá­hagyja. A decemberi közgyűlést még a karácsonyi ünne­pek előtt, valószínűleg tizennyolcadikára hivja ősz­sze a főispán. Annyi bizonyos, hogy ennek a köz­gyűlésnek a tárgysorozatára a karácsonyi segély dolga csak abban az esetben kerülhet, ha a tör­vényhatósági bizottság egyik, vagy másik tagja ilyenirányú indítványt terjeszt be. A tanács ugyan­is hallani sem akar arról, hogy a kérdést tanácsi előterjesztés formájában tűzze a napirendre. A Délmaggarország munkatársa kérdést intézett ebben az ügyben dr. Somogyi Szilveszter polgár­mesterhez, aki a következőket mondotta: — A belügyminiszter még a mult évi segélyekre vonatkozó közgyűlési határozatot sem hagyta eddig jóvá, sőt nagyon valószínű, hogy nem is fogja jóváhagyni. A mult karácsonyra a tisztviselők tulajdonkepen nem is segélyt kaptak, hanem csak karácsonyi előleget, mégpedig egyhónapi fizeté­sük ötven százalékát. Ezt az előleget sem kapta meg mindenki, a VIII. fizetési osztálynál maga­sabb kategóriákba tartozó tisztviselők nem kapták meg. A közgyűlés határozata értelmében a karácso­nyi előleget hat hónapra felosztott részletekben kel­lett volna a tisztviselőknek visszafizetniük, a köz­gyűlés azonban májusban ugy határozott, hogy el­engedi a karácsonyi előlegeket, sőt azt pótlólag kiutalja a magasabb fizetési osztályba tartozó tiszt­viselőknek is! Ezt a közgyűlési határozatot terjesz­tettük fel jót'áhágyás végett a belügyminiszterhez, ahonnan azonban még máig sem érkezett vissza. Ezek után valószínűleg már nem is érkezik. — Az idén karácsonyi előlegről semmiféle, for­mában nem lehet beszélni, még előleg formájában sem. Elsősorban .azért nem, mert a városnak nincs rá fedezete. Dc - különben is kilátástalan lenne minden jószándék, mert a belügyminiszter semmi esetre sem engedélyezi az ilyen segélyeket. A város pénzügyileg nagyon rosszal Jll Ebben az évben a város háztartásánik nem lesz deficitje, nagyon félek azonban, hogy a jövő esztendőben rosszabb lesz a helyzet és akkor a deficit ellensúlyozására a pótadó kulcsának eme­lésével kell lehetőséget teremtenünk. Elöljárósági ülés az i^artesSlüeSSsen (A Délmagyarország munkatársától) Az ipartestület elöljárósága hétfőn délután illést tartott a kereskedelmi és iparkamarában. Dr. Gyu­ris István titkár felolvasta a kormányzó, a minisz­terelnök és a népjóléti miniszter köszönő távira­tait abból az alkalomból, hogy az alapkőletéteti ünnepségekkor az ipartestület táviratilag üdvözölte. Tóth Imre, Bózsó János pörös nyugdíjügyéről referált. Bózsó a jövőben havi 74 pengő kegy­dijat kap. AZ iparostanonc-iskola felügyclőbizottságába Kör­mendy Mátyást és Takács Bélát, Kis Géza indít­ványára ezenfelül, miután arra mód kínálkozik, Gombos Istvánt és Kertész Józsefet választották meg. Azután elfogadták Schwarlz Manó és Lédcrcr Vilmos különböző szakmai indítványait. A Lédcrcr Vilmos indítványában felsorolt tények nagy meg­botránkozást váltottak ki. A pusztuló agyagipar­nak ugyanis a város hatósága alaposan megnehe­zítette a helyzetét azzal, hogy a Tisza Lajos-kör­uton a Grasselly-félc telek építkezésénél az agyag­iparosokat rendes helyükül elküldte, mert minden helyet az ott összehalmoaott föld és kőtömegek foglalnak el. Az agyagiparosok sérelmét az ipar­testület a város hatóságánál szóvá fogja tenni. Elpanaszolta Léderer azt is, hogy az épülő ipartestületi székháznál régi anyagokat is használ­nak. Gombos István felszólalásában kijelentette, hogy a sokféle mende-mondára nem kell adni, ő naponta többször is ott van az építkezésnél és ha valamit kifogásol, a vállalkozó azt a leena­gyobb készséggel teljesítik. A második Mnníl délutánon Czapifc pápai kamarás a krisztusi erkölcstan modern problémáiról beszél! (A Délmaggarorstáy munkatársától!') A Katolikus Kör vasárnap délután a Tisza­szálló nagytermében rendezte második ad­venti kulturdélutánját. A népes látogatottságú kulturdélutánon Regdon Baba cs Schncider Emma zongoraszámai után Czapik Gyula pá­pai kamarás »A krisztusi erkölcstan modern problémáiról« tartott magas színvonalú elő­adást. Czapik kifejtette, hogy a modern em­ber nem a hittételek miatt mond ellent a krisztusi erkölcstannak, hanem mert ez el­lensége a testnek. Pedig ez nem való, mert Krisztus számtalanszor gyógyította a test be­tegségeit és a házasság szentségének elren­delésével a test jogának érvényesítését is meg­engedte. A modern ember rátámad a közép­kor aszkétáira is és nem jut eszébe, hogy azok az idők, más idők voltak. Az emberek is más higiénikus felfogást vallottak, akik eset­leges túlkapásaikban is tiszteletreméltók, aminthogy a limanovai hősök vitézsége is szent előttünk. Azt is mondják az cllenvetők: cl a krisztusi erkölccsel, mert nem engiedi meg az észszerű testi örömöket. A katolikus erkölcstan csak a meztelenséget tiltja. A tor­nát szereti az egyház, de a meztelen tornái és az erkölcstelen táncot határozottan tiltja. Czapik Gyula pápai kamarás előadását taps­sal köszönte meg a közönség, lvánkovics Fe­renc hegedüszáma után Takácsy Dénes ének­száma fejezte be a programot Legszebb karácsonyi ajándék egy fényképezőgép. A l^golcsóbbtól a c iflnomabb kivitelig kapható 262 Kellner Márton ííffiSS Ne rendeljen addig reklámnaptárakat, mig mintagyüj töményemet meg nem nézi. Cegssebb Kivitet! Rendkívül olcsó árak! JátéKKártya eladás. 5« Karácsonyi dlssceK és mindennemű papisáraK nagyban és Kicsinyben. S^ováss ¡^©Rffilfe könyv- és papírkereskedő Telefon 10-48. SZEGED Kölcsey u. 4L A péler~páli országos tígyvédgyülésre ezer ügyvéd jön Szegedre Vasárnap értekezleten tárgyalták meg a gyűlés részleteit (A Délmaggarország munkatársától.) Az ügyvédi kamara székházában vasárnap délelőtt népes ügy­védi értekezlet volt, amelyen letárgyalták az 1920­ben megtartandó ügyvédnyülés időpontját és rész­leteit. Agyülésen megjelentek dr. Vészi Mátyás, dr Révay Bódog, dr. Bíró László, dr, Káldor Imre, dr. Fá­bián Béla, dr. Földes János, dr. Guttmann Lajos, dr. Koródy István, dr. Koródy Zoltán, dr. Rejtő Alfréd, dr. Ribáry Géza, dr. Vas Imre, dr. Várady Jenő, dr. Szőke Sándor, dr. Szívós Béla, dr. Ador­ján Imre, dr. Király Ferenc kiküldöttek és mintegy száz szegedi ügyvéd. Az ülésen dr. Pistor Egon, az ügyvédszövelség szegedi osztályának elnöke meleg szavakkal üdvözölte a kiküldötteket, rámutatott az ügyvédség rendkívül nehéz gazdasági helyzetére, amelynek egyik oka a trianoni békeszerződés folytán meg­csonkított ország, másik oka pedig, hogy a mai Magyarország területén ugyanannyi ügyvéd dolgo­zik, mint Nagymagyarország területén. Dr. Szélt Gyula, a szegedi kamara elnöke kije­lentette, hogy a szegedi ügyvédtársadalom a leg­melegebb szeretettel üdvözli az ügyvedszövetséget lelkes működéséért, örömmel állapítja meg, hogy a Péter-Pálkor Szegeden tartandó ügyvédggülés al­kalmával tőbbmint 1000 magyar ügyvéd fog Szege­den megjelenni. Biztosítja a kiküldötteket, hogy Szeged egész közönsége meleg szeretettel fogja üd­vözölni a vendégeket és meg van arról győződve, hogy az ügyvédgyülés tárgyalásai a legnagyobb fi­gyelmet fogja kelteni az egész országban. VfzvezeléS&~herendezések készítése és átalakítása SCHULTER VILMOS bádogos, vizvezeiek és iégszeszberendező, csatorna* zési vállalata. Attila u. 17. Telefon : 8—29. 099 Dr. Király Ferenc, a szövetség főtitkára körvona­lazta ezután az ülés programját és megállapította, hogy az ügyvédgyülésnek kétirányú tárgysorozata lesz. Elsősorban az ügyvédek anyagi kérdéseiről óhajt tárgyalni az ügyvédszövetség, másrészről ezonban a tárgysorozat folyamán megvitatásra ke­rülnek az összes uj törvényalkotások és törvény­javaslatok. Dr. Vészi Mátyás központi pénztáros érdekes fejLegetésben mutatott rá arra, hogy az ügyvédi kar összetartás hiányában lényeges eredményeket eddig elérni nem tudott. Dr. Szivessy Lehel szólalt fel ezután és kiemelte azt, hogy az országos ügyvédgyülések és a külön-, böző értekezletek programja mindig gazdag, de az eredmények szegények. Ennek okát abban látja, hogy az ügyvédtársadalom nem körvonalazza ha­tározottsággal kívánalmait és tulajdonképen az ille­tékes tényezőkre bízzák annak kitalálását, hogy mivel lehet az ügyvédségen segíteni. Azt ajánlja, hogy az ügyvédgyülés ez alkalommal konkrét javas­latokat terjesszen elő, még pedig két irányban: az ügyvédi működés idejére és azután arra az időre, amikor már öregségénél és rokkantságánál fogva munkaképtelenné^ válik. Dr, Eisner M#nó azt a javaslatot terjesztette elő, hogy az ügyvédgyülés előkészítő bizottsága konkrét törvényjavaslatot készítsen elö és bocsássa a plénium elé megvitatás és lelárgyalás végett. Dr. Hunyadi Vas Gergely és dr. Reich Zoltán szóltak hozzá a munkaprogram elkészítéséhez, majd dr. Király Ferenc reflektált az elhangzott észrevételekre és felkérte a központ nevében dr. Szólt Gyulát, hogy a megtartandó vándorgyűlés estélyen a Verbőczi-serleggel tartsa meg a felkö­szöntőt. A gyűlést megelőzően vacsora volt, ame­lyen megjelentek a budapesti kiküldöttek, vala­mint az úgynevezett Ribáry-csoport taciai is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom