Délmagyarország, 1928. december (4. évfolyam, 272-294. szám)

1928-12-08 / 278. szám

1928 december S. ŰÉUIAGYAROKSZAG 13 iCönyueJf Pülanaffelvéíelefe a multiiól Tatáís Sándor, a tudós piarista tanár uj kö­tetét »Emlékezzünk Eleinkről« cimen bocsátja a közönség elé. Ebben a kötetben is egy teljesen kivételes tehetségű, tősgyökeresen magyar íélek­alkatu és egyetemes tájékozottsága iró szólal meg. Egyetlen apróság sem kerüli ki a szemét és min­den körülményt, amely a laikus szemében jelenték­telenség volna, a történelmi jelenségek nagy tör­vényszerűségébe állit A részieteket ezután olyan művészi, szinte regényírói kézzel foghíja egység­bei a mu!ó esetlegességek közölt olyan 'plasztiku­san rajzolja meg a maradandó lelket, hogy Írá­sai mozgalmasságban, szpességben és érdekesség­ben vetekszenek a legizgalmasabb regényekkel is. Ennek a kötetnek 23 beszélye egytől-egyig érde­kes és egy-egy jelenetében köteteknél többet mond a magyar múltról, a 16. századtól kezdve a 48-as forradalomig. Valóságos remeke a társadalmi kor­rajznak a Társasélel a pozsonyi országgyűlés alatt, Deák Ferenc és a titkosrendőrség, Országgyűlési párbajok, stb. Csodálatos harmóniában egyesülnek ezek a hol humoros, hol tragikus pillanatfelvé­telek a múltból, amelyek együífcesen legdrágább kincsét teszik a magyarságnak: a mult dicsőségét. A vastag kötetet a Genius kitűnő papirou és nyo­másban hozta ki. Mlchael Ariin: Iffu szerelmesek. (Révai-kiadás.) Michael Arlen, ez a furcsanevü, örmény szár­mazású angol iró még fiatal ember és már jó néhány esztendeje hires, sőt világhírű Arlen min­den munkájában, de különösen az Ifjú szerelmesek­ben a mai világot mutatja meg, a háborús évek nagy í arriercsináló öregeit s a háború utáni évek fiatalsai'üt. Müvészvoltának legfőbb bizonyítéka, hogy a magyar olvasó is rögtön ugy érzi magát ebben a számára kétszeresen idegen világban, mintha odahaza volna. Feltűnő könnyűséggel ta­láljuk bele magunkat a hatalmas njságkirály, a SZÍVÓS lelküsmeretü pénzember, a fronton »hát­teret« kereső miniszter társaságába; nagyon, de nagyon együtt tudunk érezni a fiatalokkal; a di­vatos regényíróval, aki (épen mint Arlen) sok­kal többet érdemel annál, hogy divatos legyen; az njságkirály gyönge, gyámoltalan fiával és a tüdőbajos, határozatlan szerepkörű', megható Mr. Messengerrel... mindenekfölött azonban: egysze­rűen szerelmesek vagyunk Venetiába, a modern re­gényirodalom legeredetibb, legbátrabban megmin­tázott leány-alakjába. A szaggatott, látszólag rend­szertelen menetű regény valójában nagyon is egyensúlyozott kompozíció. A bukásaiban is oly végtelenül tiszta- és szeretnivaló Venetiának meg­van a maga »egyensúlya« egy szép (és rekedt) opfr­rettcsiljag alakjában, aki nagyon is maga választ­ja meg a nekivaló férfit s akivel szemben eleve vesztett csatája van a Venetia-fajta nőnek is, meg a hálójából menekülni próbáló férfinak is. Eze­ket az alakokat s még egy sereg epizódfigurát rántott fel magához a magasba Arlen, a modern törpék nyüzsgését figyelő Gulliver... jól megnéz­te őket s mire visszatette, a világ egy hallatlanul érdekes és mégis végtelenül finom regénnyel lett gazdagabb. A regény külöpös, fölényes stilusát, amely inkább sejteti, mint kimondja a dolgokat, jól adja vissza Benedek Marcell fordítása. Markoviis Rodion: Szibériai garnizon. Száz és százezer ember életének tragédiája kezdődött el ugy, mint ez a regény. Egy kis vidéki városból Pestre került fiatal fiskális küzködött a leghétköz­napibb élet mindenféle apró gondjaival, hagy fe­lesége és kis fiacskája kenyerét biztosítsa és amint torokgyulladásosan, gondokba merülve megy ha­za a villamoson, értesül a mozgósításról. Sorsa eddigi megszokott vágányából kivetődve vonul be csapattestéhez és mint önkéntes teszi meg köte­lességét. Megy, ahová küldik, teljesiti, amit pa­rancsolnak neki, amig a végén hadifogságba nem esik. Egy uj világ, amelyben fiatal emberek él­tek, hosszu-hosszu éveken keresztül véget nem érő Utazás Szibéijába és véget nem érő napok, hol nehezebb, hol könnyebb, de halálosan egyhangú hadifogságban. Egy elhagyatott kis erdélyi vá­roskából került elő ennek a könyvnek az első ki­adása, amelyet néhány hét alatt kapdosott szét a közönség. Az útját semmiféle ríkIám sem egyen­gette. Sehonnan sem propagálták, amikor elindult Is csodálatosképen mégis el fog jutni mindenkihez, akihez érzéke van a művészi történetbe sűrített jelenségek iránt, mindepkihez: aki meg tudja be­csülni a közelmúlt borzalmas valóságainak emel­kedett szellemű, fölényes és mégis szeretettel át­hatott ábrázolását. A Genius a mü nagy népsze­rűségének megfelelően tetsz?tős és szoüq kiál­lításban, ízléses kötésben bocsátotta a Uüzöu-ég elé. ft NEVEZ fcSMEZ HA VALÓDIT, 5 NEM UTÁMZA Tor AK-AR! Kedvezményes bevásárlási helyek a Délmagyarerszái igazolt előfizetői részire Ágy toll és pehely: Rosner ödön, Petőfi Sándor-sugárut. 5<yo. Bélésárak, szívelek: Klein Márton, Oroszlán-ucca 2. 3o/o. Lévay Henrik, Tisza Lajos-körut 39. Bőrönd és bőrdíszmű: Lacher József, Kárász-ucca. 3<yb. Wambach Ferenc, Kelemen-ucca 2. 3»/«, Cipők: Belvárosi cipőszalotj, Széchenyi-tér. 3o/«, Horváth István, Tisza Lajos.körut 32. Festék és háztartási cikkek: Kardos Sámuel és Fia, Valéria-tér 1. 5<y». * Férfi ruhák: Balázs és Petri, Széchenyi-tér 2. 3<>/o. Földes Izsó. Kárász-ucca 7. 3<>/o, Fűszer, liszt és termény: v Gerle és Társa, Tisza Lajos-körut 43. 2o/í.. Friedmann Lázárné, Budolf-tér 6. 2«/o. Singer Béla, Tisza Lajos-körut 63. Vincze Lipót, Aradi-ucca. 2«/». Kalmár Ferenc, Márs-tér 1. 20/9. Jung Jenő, Valéria-tér 10. 2«A>. Hölgyfndrász: • "Ti Gottschall, Kölcsey-ucca 4. 5°/o. Hoffmann Hugóné, Hid-ucca. 5«/o. * írógép és irodaberendező: Wirth és Rengey, Horváth Mihály-ucca 7. 3%', Kárpitos és 'liszitö: Winter Adolf, Korona-ucca 3. 5°/o. Kerékpár és varrógép: Szántó Sándor, Kis-ucca 2. 5—10«/o. Kertjük: Ifj. Orth Pál, Iskola-ucca. 10»/». Képkeretező: Hoffer és Társa, Iskola-ucca 18. 10«/«Y Kötött-szövött áruk: Lusztíg Imre, Széchenyi-tér 2a. 5%. '' Weisz Mártop, Kárász-ucca 10. 3<Vo. Látszerész: Kellner Márton, Kárász, Kárász-ucca. 2°/o. Liebmann Béla (Ha-Ha mellett). 5<y<>. Reíractío, Kelemen-ucca 7. 5"h. J Sanberg Henrik. Üzéchenyi-tér. 5—10°/o. Női kalapok és felöltők: J Máthé Icalapsza'.oo, Horváth Mibály-ucca. 3«e. Reményínó Feldmann Sári, Széchenyi-tér 2. 3°/«. óra és ékszer: Rosenberg, Károlyi-ucca. Tóth József, Kölcsey-ucca 7. 3<>/o'. Rádió- és villamossági cikkek:: Deutsch Albert, Kárász-ucca. 3°/o. ^ Rosner József, Tisza Lajos-körut 39. 3«£. Zaviza Lajos, Horváth Mihály-ucca 7. °/o, '„. Rövidáruk: Szász Vilmos, Kejemen-ucca 7. 5°/o. Szőnyeg: Gábor szőnyegáruház, Kárász-ucca. Sqjf, Szőrmeáruk; Miszlai Ernő, Iskola-ucca 8. 3°/o". v Textil- és divatáruk: Dr. Salgó és Társa, Textilkereskedelmi Rt., So­mogyi-ucca. 3«/». Uri és női divat: Boros Antal, Tisza Lajos.körut 36 5»/o. Boros Miksa, Széchenyi-tér. 7°/o. Fodor Nemzeti Áruház, Kárász-ucca. 5o/oc Pollák Testvérek, Csekonics-ucca 6. és Széchenyi« tér. 5o/o. Üvegáruk: Hay Miksa, Széchenyi-tér 11. 3 Vasárak: Kálló Sándor, Attjla-ucca 5. 3o/«. Vas. és rézbutor: Bubin József, Kossuth Lajos-sugárut 0 5«/«. Zsák-, zsineg, és kötéláru: 1 Bakay E„ Hid-ucca. 3">/o. Köföffárii kígiönSegességek! PolláBc Testvéreknél 280 Széchenyi íér és Csekonlcs u. | Kelengye- w 4 vfcniph Harisny&k :Ar v e rés SrSveli-y. AtzlftlnemQek uir ko. ^'ujáéit. ma eladásra: Zsebtend"; ViPKDto K^öj^mkS.vi/iiö;,,;,' 9z8rmeiat>z*V. T«|létpl»Alt ReUUflUm ÍZÜMlktMZ­' jeleit K.'64 Sx&nyegek Varrógépek (TíIpSrők

Next

/
Oldalképek
Tartalom