Délmagyarország, 1928. december (4. évfolyam, 272-294. szám)

1928-12-05 / 275. szám

•4 UELMAKYAimMSZAG XÜ2S december 5. vagy megfojtásos halálról szó. Istmétlem, arra teleljen hát, mivel indokolja, hogy erre a "negállapitásra jutott? — A vérzési nyomok hiánya — válaszolta Pichler doktor — nem engedte meg, hogy teljes, tökéletes megjojtásos halálra gyanakod­iam. — A fulladásos halál mellett szóló pozitív okok a következők: e szív és a lélekzőcenlrum ellenállá képessége a veronálmérgezés követkéz­tében teljesen legyengült, ezt a legyen­gült ellenálló képességű szervezetet azután fojloga'ásnak vetették alá, a fojtogatás következtében sokk keletke­zett és ez okozta a halált. A megfojtá­sos halál tehát teljesen önkívületi ál­lapotban érte a betegei, aki ilyen mó­don egyáltalában nem tudott védekez­ni. A sokk következtében rendkívül gyorsan halt meg, éppen amiatt nem tudlak a holttesten kiképződni a ful­ladásos halál tipikus jelei. A. védő most a következőkkel fordult Pich­ler doktorhoz: — Nagyon kérem, hogy az orvos ur ne vegye rossznéven, ha most be fogom bizo­nyítani, hogy egész vallomása, tévedéseken alapszik. Az ideksokk által bekövetkezett ha­lál az egy hirtelen szervi reakció folytán reflexhatása alatt bekövetkezett halál. — Igen, azt én elismerem. — Elismeri tehát, hogy eszméletlenségben nincsen reflexhatás, ha valaki eszméletlenül fekszik, akkor ilyen reflexliatásban nem halhat meg. — A védő ur azonban ugylátszik még sem hatolt be olyan mélyen az orvosi tudományba — replikázott Pichler — mert ha behatolt volna, akkor tudná, hogy a reflexhatásnak nincsen összefüggése az eszméletlen állapottal. A reflex teljesen öntudatlan jelenség — vitat­kozik a védővel. Pichler doktor. — Amely azonban eszméletlen állapotban nem. kövclkczhelik be — mondja a védő. — Én azonban fenlarlom vallomá­somat, jentarlom, hogy eszméletlen volt Forgács Anna, amikor fojtogatás közben beállóit idegsokkban meghalt, és a nyakon talált fojtogatási nyomok tudo­mányos pozitívumot szolgáltatnak a halál oká­nak megállapításához. Ebben a pillanatban kinyiük az esküdtszék! terem szárnyas ajtaja és a közönség felugrál helyéről. Meg­érkeztek a hullarészek. Az üvegeket sorba helyezi el az altiszt. Egy j kis üvegben ott látható a kipreparált nyakrész, az elkékült, fekete stráfokkál. Pichler a véd5 kérésére a gégefő prepará­tumának megtekintése után azt mondotta, hogy lehetséges, hogy az alkoholban állástól a vér­nyomok eltűntek, de a gégefő jellemző szétválása megerő­síteni látszik a fulladásos halál feltéte­lezését. Ezután azt fejtegette, hogyan állhatott be a szivbénulás. A szivbénulás fojtogatás folylán állott be. A halál oka a fojtogatás, a tünet pe­dig szivbénulás. A tanú fentartja vallomását. Ezután a bíróság Braun Ferenc magyar tanút hallgatta ki, aki elmondotta, hogy Forgács Annának vőlegénye volt és Erdélyivel párbajozott, de ez nem befolyásolja vallomásában. Azt vallja, hogy Forgács Anna soha semmiféle ká­bítószert nem használt. Ezután Erdélyi Béla intézett kérdéseket volt riválisához. A bíróság a tanút vallomására megeskette. Utána Rákosi Pálné, Balla Zsuzsi színésznőt hallgatta ki a bíróság, aki barátnője volt a szerencsétlen Forgács Annának. Azt vallja, hogy Erdélyi Bé'a és Forgács Anna között gya­kori volt a civakodás, mert mindenféle cse­kélységek miatt összekülönböztek. Nincs tu­domása arról, hogy Forgács Anna veronált, vagy más altatószert használt volna. Minich tanár kérdésére azt felelte,^ hogy gyakran látott Forgács Annán kék foltokat, amelyek Erdélyi Bcla ütései miatt keletkez­tek. Erdélyi kérdésére a tanú elmondja, hogy nincs tudomása arról, hogy Forgács Anna tériszonyba szenvedett volna. Nadáüyi Pál hirlapiró kihallgatása után a tárgyalás folytatását szerdára halasztotta Schadl elnök. Három évi fegyházra ítélték a volt alhadnagyot, ni hetert egy vásárhelyi trafikba (A Délmagyarország munkatársától.) A | és kokaint csempésznek ki. Ezért Török Árpád törvényszék Gőmőrí/.tanácsa kedden délelőtt i azt indítványozta, hogy Budapestről utazza­tárgyalta u vásárhelyi trafikbetörés tetteseinek bűnügyét. A vádlottak padján Juhász István, Molnár Albert budapesti foglalkozásnélküli csavargók és Török Árpád kolozsvári szüle­tésű érettségizett magánhivatalnok, volt alhad­nagy ült. A vádírat szerint 1928 október 11-éa haj­nalban ismeretlen tettesek Hódmezővásárhe­lyen I i osztották Forró Imre dohány tőzsdés üz­letét. A betörést ugv követték el, hogy Tőrök Árpád a trafikablak: redőnyét felnyomta, az ablaküveget kézzel betörte, Juhász István pe­dig a résen bebujt és a trafikból 1829 pengő értékű bélyeget 267 pengő értékű doháuyne­roüt és 125 pengő készpénzt elvitt. Molnár Albert aktive ugyan nem vett részt a betörés­ben, de annak végrehajtását azzal mozdította elő, hogy a trafik előtt őrt állt• A vádlottak a a főtárgyaláson nem tagadták a betörés elkö­vetését, a terv kigondolását azonban egymásra fogták. Török Árpád szerint a betörés elkövetését közösen határozták el. Nem volt keresetük és ekkor clhatároz'ák, hogy Jugoszláviába selymet riak le Vá ár!:e!yr-\ ahol rokonai vannak, akik­től pénzt is kaphaU Ez a terve azonban nem vált be. Mivel pénzre feltétlenül szükségük voltv Juhász fel­ajánlotta, hogy kikémlel egy üzletet és ott az éjszaka betörest kísérelnek meg. A betörést végre is hajtották. Török tagadja, hogy résztvett volna a be­törésben. ö csali őrt állt. Juhász szerint a betörés terve Töröktől eredt. A trafik ablakján keresztül is Török akart bemászni, mivel azonban nem fért át a résen, ő, a soványabb ember mászott be az ablakon. Molnár Albert semmiről sem akart tudni­Ö csali véletlenül került a betörés színhelyére és csak a betörés után tudta meg a történ­teket. A kihallgatott tanuk vallomása alapján a törvényszék bebizonyítva látta a vádlottak el­len emelt vádat és Juhász Istvánt egy év és hathónapi, Molnár Albertet hathónapi bör­tönre, mig Török Árpádot háromévi fegyházra i'él'e. Tőrök Ár-á híá' a törvényié1« súlyosbító körülménynek vette érettségizett állapotát és azt, hogy többször volt már büntetve. Az ítélet ellen ugy a vád, mint a védelem felebbezést jelentett be. A közigazgatási „reform" az egységes páréban Budapest, december 4. Az egységes pártnak a közigazgatás rendezéséről szóló törvényjavaslat tár­gyalására kiküldött külön bizottsága gróf Kegle­vich Gyula elnőklésével kedden délután folytatta a javaslat tárgyalását. A kormány részéről az ülésen Scüovsj&y BéLa belügyminiszter, Szlra­nyavszky Sándor és Ladik Gusztáv áilamtjtkár volt jelen. A bizottság F. Szabó Géza előadásában le­tárgyalta a javaslatnak az állásuknál, vagy tiszt­ségüknél fogva törvényhatósági bizottsági tagok­ról, a törvényhatósági bizottsági tagok megosz­lásáról, a törvényhatósági választójogról és a vá­laszthatóságról, a kizáró okokról és az összeférhe­tetlenségről, valamint a legtöbb adót fizetők név­jegyzékéről szóló szakaszait. élte ranélbeoL ff « Renalssance (! bárjában folyó hó 6-án esfe 10 árai kezdettel j§ ff Fényes isfcüsor § || Tánc Jazz-band || W Záróra reggel 5 órakor. ISI fU P©i8ák Testvéreiméi | Széchenyi íór és Csekonlcs u. | 'aMffiBafflaawBBB^^ nittel küliisifegességek MSd n^ES dráma a forroncp Keleten nénlefetól vasárnania a Korzóban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom