Délmagyarország, 1928. december (4. évfolyam, 272-294. szám)

1928-12-30 / 294. szám

6 DEOIAGYARÍTRSZTXG TO2S~afecemöei*"3rr. Tisza-kávéházban Szilveszter este tánc. Sieged halála i% feltámadása írja: Szabó L&szló IX. Szegedet megsarcoljál« Kende Kanut országgyűlési képviselő, a percsora—szegedi Tisza-szabályozási társulat kormánybiztosa, akit egy hét óta már annyi táviratban hívogattak Budapestről, végre is megérkezett a veszedelem színhelyére. Hogy mikor érkezett meg, azt nem tudja, de nem is kutatja az oknyomozó történelem. Tény azonban, hogy Szeged város március 2-iki közgyűlésén felolvasták Kende Kanut kormánybiztos átiratát, amelyben közli, hogy »c társulat pénztára kimerült Egyben azt is közölte a kormánybiztos, hogy »a védelem eszközlésére kénytelen a társulati tagok hozzájárulását igénybe venni s addig is, míg a kirovások megtörténnek, Szeged városától tizenötezer forintot kér s annak megtagadása esetén a felelősséget magáról elhárítja.« Ez az átirat nem kis megrökönyödést keltett, nem a felelősség miatt, mert hiszen egy kormánybiztosnak, aki egyszersmind kormánypárti képviselő is, Tisza Kálmán idejében úgyis csak plátói volt a »felelőssége«, hanem inkább azért, mert Szeged látta, hogy a költségeket mások helyett is neki kell viselnie. Tizenötezer forint akkor nagyon nagy ősszeg volt s a városnak nem is volt annyi pénze. Annak a hangulatnak, melyet Kende Kanut átirata keltett a városban, hü képét adta a Szegedi Napló egy kis cikkecskéje, amely igy szólt: A folyammérnöki tudományhoz nem kell tudomány. K szakmában éppen olyan otthonos volt Chudik Gyúró árvamegyei drótostót, mint Kende Kanut, azaz hogy éppenugy nem tndott semmit s mégis nevezetes dolgot müveit c téren. Chudik Gyúró ugyanis egyszer a Dunr forrásához ért a Fekete Erdőben, ahol éppen olyan kicsiny, mint mis csermely forrása. Gyúró agyát nagy gondolat világította meg. — Teremtette! — mondja magiban —, csináljunk egy kis tréfát a pestiekkel! Ha én most ezzel a nagy kalapommal, ahogy im itt járok, bedugom a Duna forrásac egy negyed órára, holnap nem fog folyni egy negyed óráig a Duna a fővárosban s a lakosság ugyancsak torai fogja a fejét, bogy hogyan történhetett «?! Csodálom, hogy Kende Kanut nem a megtaposott nyomokon indult s ahelyett, hogy a Tisza fakadd forrásához utaznék, hogy azt szimplicitcr bedugja vagy két hétre s ez által minden veszedelem elejét vegye, egyszerűen csak tizenötezer forintot kért a nemes várostól. E kis cikk írójában nem nehéz felismerni Mikszáth Kálmánt, aki a vész napjaiban kegyetlen kritikusa volt mindennek, ami tőrtént és még kegyetlenebb kritikusa azoknak, amik nem történtek. Szeged városa a pénzügyi dolgokban minidig érzékeny volt, ha jogtalan dolgot követeltek tőle, de mindig fizetett, még akkor is, amikor nem volt pénze. Mikor Kende Kanut átiratát felolvasták a közgyűlésen, megkérdezték a polgármestert, hogy a város hogyan áll pénz dolgában? Pálfy Ferenc polgármester erre előadta, hogy a város mindössze csak 6500 forinttal rendelkezik. — Semmi más pénz nincs? — kérdezték a közbekiáltok. — De van még negyvenhatezer forint, felelte a polgármester, — az uj gimnázium épitési alapja. — Készpénz? — kérdezték. — Készpénz, — felelte a polgármester. És hozzátette, hogy ezt a gimnázium! épifefei alapot 1876-ban felhasználták az árvízvédelemre, azóta azonban visszapótolták. Ezzel a pénzel együtt most 52.500 forintja van a városnak. A polgármester mindjárt fel is kérte a közgyűlést, hogy »a nevezett alapnak vízvédelemre való felhasználását engedélyezze.« Ezt a közgyűlés el is határozta. Kenden Kanut átirata ügyében pedig a következő határozatot hozták: »A város, engedve a halalomnak, a pénzt megadja; de ne egyszerre utalványoztassék ki, hanem részletekben, amint a védelem érdekei megkivánják.<s. Annak a közgyűlésnek, melyen ezt a határozatot hozták, volt egy epizódja, mely föl jegyzésre érdemes. A legszélső baloldal vezére a közgyűlésen Börcsök Sándor volt, az Alsóvárosi Népkör elnöke, aki nagyon ritkán vagy talán sohasem értett egyet az »urakkal.« Szerinte igazában a »polgárság« volt az ur a városban és nem a tisztviselők; ugyan a tisztviselők is a polgárok közül kerültek ki, de mivel ők már pénzért fáradoztak a közügyekben, a polgárság pedig ingyen, Börcsök nram eredeti felfogása szerint a választott tisztviselő kisebb ur volt, mint a választó polgár. Hogy ez mi volt, arról lehet vitatkozni; lehet mondani, hogy ez a felfogás demagógia volt, de lehet azt is mondani, hogy nem volt ez demagógia, hanem csak a polgári önérzet túltengése. Bőrcsök uram a március 2-iki közgyűlésen indítványt terjesztett elő, hogy a városi mérnökök, akik az árvízvédelemnél dolgoznak, ne kapjanak napidijat, hanem érjék be a fizetésükkel. — Akkor, amikor a polgárság kényszermunkát teljesít, azaz ingyen dolgozik —• mondotta Börcsök Sándor —, nincs értelme, hogy a mérnök urak a fizetésükön felül még külön munkadijat is kapjanak. Illendő, hogy ők is áldozzanak valamit a varosért! A közgyűlés óriási többsége ugy érezte, Kogy ez nem helyes beszéd; mert a mérnökök a fizetésükért tartoznak dolgozni a hivatalukban kilenctől tizenkettőig és délután háromtól hatig; de ha éjjel-nappal szolgálatban vannak, künn járkálnak és intézkednek a "töltéseken és hol nem alusznak, hol pedijfSrirrasztanak, akkor az a csekély napidig, amit a rendkívüli mnnkáért kapnak, megilleti őket. A közgyűlés el is vetette Börcsök Sándor indítványát, még pedig csáknem egyhangúlag. A közgyűlés után a helyőrség egyik tisztje bejelentette a polgármesternek, hegy e naptól kezdve a városban az éjjeli őrjáratokat m katonaság teljesiti. Ez az intézkedés báró Pultz Lajos altábornagytól, a temesvári hadtestparancsnoktól származott, aki a király parancsára két nap múlva Szegedre érkezett, hogy megnézze, mit tehetne a katonaság a város védelmére? Mikor az altábornagy közölte a nála tisztelgő polgármesterrel, hogy tizenegy ponton és nyolcvanhat utász van már a városban, Pálfy Ferenc őszintén megmondta neki: — Ez nagyon kevés, kegyelmes uram! — Nos, hát lesz száz ponton! — felelte az altábornagy. De mi van a halászokkal? — Azok mindent meg fognak tenni, kegyelmes ur és nem is kell nekik semmi utasítás! — Vigyék a csónakokat a szárazra, az alacsonyabban fekvő utcákba! — Már ötven ladikot behoztak a halászok, jelentette a polgármester. A hadtestparancsnok azonnal táviratozott Temesvárra, hogy a Sokcsevics-ezredből egy zászlóalj azonnal induljon Szegedre. — Még ma feljárókat kell építeni a várfalakra! —• parancsolta az altábornagy. Ebből azután mindenki látta, hogy mi vár Szegedre? De azért senki sem volt kétségbeesve: mikor a vészekhez már hozzászokott szegedi polgárok látták, hogy sietve készítik a széles várfalak tetején a szellős deszkabarakokat, flegmatikusán nevetve kérdezték egymástól: — Hát maga, komám, holnapután melyikbe fog behurcolkodni? mmmuam déMHMtt mtmmimaab arcsii lesz cs marai a kitűnően bevált paraffin pakolás álfal i Hercsesné Lengyel Grefe mmmmmvimmmmmKmmmimmmmmm '•-emm Erős és gyenge áramú villanyfelszerelési cikkek valamint a legufabb rádiókészülékek és alkatrészek legolcsóbb, legjobb beszerzési forrása ÁDÁM V I I, M 4t> S Oroszlán ucca 5. 321 Félig ingyen Legolcsóbb élelmicikk a kilója SO fillér a Központi Tejcsarnok ftókielcsarnokalban. 163 Értesítjük a t. vevőközönséflet, hogy a legprímább Jtorosz szalón JiOíJca szenei és e legjobb Hiodenburg di6~k.ols.szot * kővetkező árakon szállítják: Garantáltan prima porosz kockaszén 100 kg.-kint P S"70 i-a Hindenburg diókoksz.... 100 kg.-kint P 7*90 Házhoz szállításért 100 kg.-ként 20 fillért számítunk. Telefonszámok: 24. és 4-07. WINKLER TESTVÉREK 197 Marstëri fiáktelefonta 19-85. D 1 VAT SZÖVETEK 885 férfi ruliakelmék nagy választékban legolcsóbban Lévai Henrik. Szőme raktár!