Délmagyarország, 1928. december (4. évfolyam, 272-294. szám)

1928-12-30 / 294. szám

EJOltxetesl Aid tovonla >20 vldéUo 6» « lövarosban (Ulimdün >-*l> pengő, egyes »Ara 16, vatúr- 6» Ünnepnap 24 Illlír MAKÓ : Szerkesztőség >'» kiadóhivatal: Url ucca •>. Telefon: lál. szám.« » « » « >• HÓDMEZŐVÁSÁRHELY : Szerkesztősét} és kiadóhivatal: Andráuy ucca 25. relefor»: 49. szém. « >• « » « » « » « » SZEGED: szerkesztőség: Somogyi ucca 22. I. em Telefon: 13-35.^Klndóhlvolol. kOlcsiSnkOny-vtAr és Jegyiroda : Aradi ucca 8. Telefon: 30Ö. * Nyomda: UJw Llpól ucca ÍO. Telefon • 16-34. «»«»«» Vasárnap, 1928 december 30 IV. évfolyam 283. szám roppant érdekfeszitőek lehetnek, de aligha győzhetnek meg egy angol embert, amikor a mi kétségeinket se egészen tudják eloszlatni. Csakugyan a papiralkotmány tartott fönn bennünket ezer éven keresztül, vagy a nemzet életereje, amelyet a legdurvább alkotmánysértések se tudtál: elpusztítani? S való-e éppen a Habsburgok védelmében hivatkozni az ezeréves alkotmányra s hallatlanná tenni a magyar történelem szavát? Nem alkotmány sérelemmel, családi szerződések alapján* pénzen vásárolt szavazatokkal kerültek-e a Habsburgok a magyar trónra s nem mutatható-e ki történelmi aktákból, hogy milyen lélekvásárlásokkal tették alkotmánnyá a Habsburgok a pragmatica sanctiót? Természetes, hogy a nemes lord ezekről az alkotmánytörténeti kulisszatitkokról semmit se tud s abban se túlságosan tájékozott, hogy éppen a Habsburgok ellen kellett szüntelen összeesküvésekkel és forradalmakkal védeni azt a magyar alkotmányt, amelynek alapján most restaurálni akarják őket. De igen mindegy, mit tud, mit nem tud a magyarság egyetlen jóakarója a világon a magyar múltról. A a magyar jelent nézi és a magyar jövőt akarja biztosítani. Egyetlen törvény van, amely elől hátrálni kell minden pergamennek, minden dinasztikus jogigénynek és minden egyéni érdeknek: a nemzeti létfentartás törvénye. Annak az előkelő idegennek, aki egyesegymagában csinált világkérdést a magyar kérdésből, erre az álláspontjára talán még se szabad azzal felelni, hogy ne szóljon bele a magyar belpolitikába, — amelybe nagyon sok Habsburg bele szólt négyszáz év alatt, akik mindig idegenek voltak, de nem mindig olyan jóakaratú idegenek, mint ez az angol ur. S vájjon nem lenne-e emberileg érthető, ha ettől a rendreutasitástól egy kicsit elfanyarodna a nemes lord szájaize? Nem csodálkoznánk rajta, ha ezt felelné: — Ti kikéritek magatoknak, hogy en baráti tanácsot adjak nektek magyar belügyekben? S azt kívánjátok tőlem, hogy a revízió követelésével állandóan irritáljam a csehek, románok, szerbek belügyeit? Hát akkor keressetek magatoknak, tisztelt magyarok, más — barátot. Megéri a királykérdés ezt a kockázatot? Massaryk vétói jelenteit be a választási alkoholtilalom enyhítése ellen A cseh államfő felttinéstkelfő állásfoglalása Előkelő hangú, nagyon nyugodt és udvarias fcónusu az a cikk, amelyben Apponyi Albert, a nemes gróf kitanította a nemes lordot, hogy ne üsse az orrát a magyar királykérdésbe, mert az nem külügy, hanem belügy. Nem integritás, nem revízió, hanem még annál is több: szívügy. Az egész magyar nemzet szívügye, mert alkotmánykérdés, az pedig nekünk szívügyünk, amibe ezer év óta semmi idegent nem engedtünk beleszólni. Hát nem engedhetjük a nemes lordot se, akármennyire sajnáljuk, hogy rendre kell utasítanunk. Maradjon ő csak a kaptafájánál, a revíziónál. Igazán szép lesz tőle, ha azt hívatlan-kéretlen, maga jószántából kiverekszi nekünk, de föltételeket ne szabjon. Különösen a királykérdcsben ne. Még különöseiben a Habsburgok nevét ne keverje bele az integritás feltételeibe. Legkülönösebben pedig Ottó királysága ellen ne legyen kifogása, ha jóban akar velünk maradni. A lényeget nem tekintve, hangban udvarias, nyugodt és előkelő az Apponyi cikke, s anynyira elmegy a tárgyilagosság látszatában, hogy éppen a léuyeget, az Ottó nevét tán ki se irja. Nem az ifjú Habsburg királyságát félti a lordtól, hanem az ezeréves alkotmányt. Ezt természetesnek is kell venni a legtiszteltebb magyar politikustól, am egyben a legjózanabb magyar legitimista is. De legyen szabad fölvetnünk a kérdést: mi volna Apponyi álláspontja akkor, ha a lord azt üzente volna, hogy a revízió alapföltétele az Ottó királyfi trónra ültetése? Nem kételkedünk benne, hogy akkor Apponyi nem félti a magyar alkotmányt Rothcrmeretöl és nem tiltakozik az ellen, hogy a lord bele ártsa magát a magyar belügyekbe. Akkor a magyar legitimizmus vezére, ákiuek személye nagyobb erkölcsi súllyal szolgálja a lequeitiói udvart, mint az egész pártja, nem mint elleupróféta emel szót a lord ellen, hanem hódolattal mutat rá a világ népei előtt, mint Keresztelő János a Messiásra. Szerencsére nem ez történt. A lord a nemret érdekében üzent a nemzetnek és nem a Habsburgokéban és nem igen valószínű, hogy Apponyi előkelő, nyugodt és udvarias hangú rendreutasitása sokat fogua rajta. Nem tehető fel, hogy az a gyakorlati angol politikus, aki a magyar népért kezdett mentő akciót s nem a nagy fejvesztettségben lemondott és történelmi kényszerűségből detronizált Habsburg-dinasztiáért, áttérjen a politikában is idejét múlt romanticizmusra és kapható legyen jogfolytonossági hitvitákra. A hitvitákhoz nem annyira éles ész kell, mint inkább feneketlen fanatizmus. A lord azonban angol ember, akiben az értelem száraz fénye világol s aki elfogultság nélkül tudja látni a dolgainkat, épp azért, mert idegen és személyileg nincs érdekelve bennük. Neki semmi haja a Habsburgokkal, hiszen nem az ő nemzete ellen vétkeztek évszázadokon keresztül. Üzenetét nem füti gyűlölet egy dinasztia ellen, amely neki tökéletesen közömbös, csak a szeretet sugalja egy nép iráut, amelynek az életét félti s amelyet, nyilván éppen a legitimisták minduntalan kiujuló lármája miatt, rosszutonjárónak lát. S nem valószínű, hogy ezt a véleményét meg lehetne változtatni alkotmányjogi fejtegetésekkel, amelyek (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Prágából jelentik: Massaryk elnök élve az államfő számára biztosított joggal, vétót jelentett be a parlament mindkét háza által rlBukarest, december 29. A bukarest—temesvári gyorsvonat a szörénymegyei Patresti mellett összeütközött a Temesvárról Bukarestbe haladó gyorsvonattal. Az összeütközés alkalmával egy fűtő életét vesztette. Amint kihaLondon, december 29. A Manchester Guardian a bolíviai fegyverszállításról ezeket irja: A francia sajtónak azt az állítását, hogy Németország fegyverrel látta el Bolíviát, megcáfolta a berlini félhivatalos, amely viszont az állítja, hogy a csehek szállították a fegyvereket. Eszerint egy bolíviai ezredes kora tavasszal a Skoda-müveknél lőszert. Budapest, december 29. Politikai körökben elterjedt hírek szerint Pcstby Pál igazságügymirnszter lemond tárcájáról és átveszi a földreform finanszírozásának rendezésére alakult nj szerv el. uöki állását. Pesthy Pál lemondásával kapcsolatban megindultak a kombinációk az igazságügyminiszter utódiát illetőleg. Arról beszéluek, "hogy fogadolt ama törvényjavaslat ellen, amely a választások idejére kihirdetett alkoholtilalmat lényegesen enyhíteni rendeli. A vétó nagy feltűnést keltett. jolt, egy meggörbült vas a szó szoros értelmében lefejezte. Ezenkívül néhány sebesülés is történt A mozdony tönkrement. A1 baleset oka hibás váltóállítás. gépfegyvereket és hegyi ütegeket rendelt. Három hónappal ezelőtt az első szállítmányt már cl is indították Bolíviába. A lap megjegyzi, hogy a Skoda-müvek most egy francia cég érdekkörébe tartoznak. Ez a cég Összeköttetésben áll a francia Crcuzot-müvekkel. az uj igazságügyminiszter Zsitvay Tibor, a képviselőház elnöke lesz. Ami a képviselőház ilyképen megüresedő elnöki állásának betöltését illeti, erre a méltóságra elsősorban Seitovszky Béla belügyminisztert kombinálták. KI szállította a fegyvereket Bolíviának Németország? Csehország? Zsitvay Tibor lesz az uj igazságilgyminiszfer ? A Bukarest—temesvári gyorsvonat ujabb katasztrófája Egymásnak szaladt kél gyorsvonat — A mozdony fülőjét lefejezte egy meggörbült vas