Délmagyarország, 1928. december (4. évfolyam, 272-294. szám)

1928-12-28 / 292. szám

© ŰÉUIAGYARORSZÁG Megaíakult a kinrekedt virilisták Szabad Szervezete Helyszíni riport a szervezkedő nagygyűlésről (A Délmagyarország munkatársától) k Altalános feltűnést keltett pénteken délután, a decemberi közgyűlés utolsó napján, hogy B alogh Lajos nem jelent meg az ülésen és meg egyszer, utoljára nem foglalta el régi, sok vihart látott helyét. — Ezzel a távolmaradással csudálatos lelki ero¿•61 tett tanúbizonyságot — mondotta az egyik »benmaradt« virilisjogu városatya —, szinte önmagát tagadta meg, hiszen ma még beszélhetett volna ebben a teremben, elbuccsuzhatott volna a részvétlen falaktól és végigpaskolhatta volna még egyszer, utoljára a mérnöki hivatal- tisztelt tagjait. Valaminek történnie kellett, valami irtózatosan nagy és komoly dolognak, hogy nem használta ki ezt az utolsó alkalmat. De mi történhetett? Nagyon, nagyon titokzatos ez a dolog. Ugyanakkor mások azt állapították meg, hogy Balogh Lajossal együtt hiányzik minden olyan városatya, akinek városatyasága a névjegyzék kiigazítása következtében az uj esztendő első napján megszűnik. •./.,.' — Én csak attól félek — suttogta a közgyűlés ¿gyik humoristája —, hogy ezek az urak titokban városapasági keresetet indítanak a város ellen. .Munkatársunk felfigyelt erre a beszélgetésre, és elhatározta, hogy utána jár ennek a titokzatos dolognak. Otthagyva csapot, papot, Pappot és Fajkát, ptm várva be, amig a polgármester kellemes karácsonyi ünnepeket kivánt minden jelenlévőnek és ezzel kockáztatva minden esetleges karácsonyi örömét, elindult, hogy felkutassa az eltűnteket. Kalandos kutatásainak eredményéről most a következő tudósításban számol be; V közgyűlési terem ajtajában busán posztolt a rendőr és nézte a Széchenyi-tér behavazott virágágyait. Látszott rajta, hogy a karácsonyi segélyre gondol, mert valósággal összerezzent, amikor kérdésünkkel hozzáfordultunk. Azt kérdeztük meg tőle, hogy nem látta-e Baloghot, a Lajost. — Nem ismerem azt az urat. Nem is láttam ¿n kérem tisztelettel mást, mint azt, hogy félőt óra tájban néhány szomorú arcú úriember gyanúsan csoportosult itt, a sarkon és sötét szemekkel nézett fői, a kivilágított ablakokra. Az egyik sirva énekelt valamit. Csak azt hallottam belőle, hogy »elmegyek, elmegyek én messzire, nem leszek senkinek sem terhire, nem sirok, nem rivok, nem is könnyezek, lesz még Tata, lesz még Pécs, de én nem leszek városatya«. Nagyon rekedtes volt a hangja szegénynek. Dehát ami tilos, az tilos és én bizony oszlásra hivtam fel az öregurakat, akik némán engedelmeskedtek és oszlásnak is indultak, de aztán észrevettem, hogy ott, a túlsó sarkon ismét ősszetömörülnek. De az n^ár nem tartozik az én körzetembe és nem törődtem tovább velük. A túlsó sarkon álló rendőrnél megtaláltuk a következő nyomot és így sarokról sarokra, nyomról-nyomra haladva, költséget és fáradtságot nem kiméivé, egyszer csak elértünk a város szélére, egy kis házikó elé, amelynek kapuja fölött raffiacsomót lengetett a téli szél és ablakából letompított zsivaj szivárgott ki. Lábujjhegyen megkerültük a házat és óvatosan besurrantunk a sötét tornácra, ahonnan minden szót tisztán hallhattunk. Egy suttogó bariton vitte a szót. — Mélyen tisztelt költségvetés! — mondotta —, jdU kitaszítottak és kirekesztettek legjobb akaratunk ellenére és megkérdeztetésűnk nélkül átmentünk a köztudatba. Kivülmaradtunk. De saját jószántunkból maradtunk kivül. Ezt ma még megtehettük, ez uri gesztus volt tőlünk, méltó büszke multunkra és múlt bq^keségünkre. Holnap már kifizettek volna bennünket. A párás ablakon keresztül ekkor csak az látszott, hogy a fejek árnyékai helyeslően bólogatnak. A szónok folytatta: — Hát igen, kínrekedtünk, dc azért elveinket fenn kell tartanunk. Azért jöttünk most össze, hogy jövőnk dolgában határozzunk. Hát izé. Arról van szd, hogy nem tekinthetjük tétlenül ezt a hallatlan tőrvénytiprást. Mi hivei vagyunk az önkormányzatnak. Saját önkormányzatunknak leginkább, mert hiszen az egyénekből tevődik össze a köz. Önmagunkat pedig be akarjuk kormányozni az orrunk előtt lezárt közgyűlési terembo (Zugó helyeslés.) Mi ebben a teremben már tradíció voltunk, az alkotmányosság védőbástyái, ezeréves rendszer, történelmi múlt, dicsőséges emlék. A város mink vagyunk. ¿928 december 25— Halál reá, ki el nem ismeri! — Nekünk jogunk van beleszólni a város ügyeibe. A közgyűlési teremből kirekeszthetnek bennünket, de ezt a jogunkat nem vehetik el. Indítványozom tehát, alakítsuk meg a kiesettek szabadszervezetét, a póttörvényhatősági bizottságol és szabályszerűen tárgyaljuk lo mindig a közgyűlés napirendjét. Határozatainkat pedig juttassak el Ilmindig a polgármester ö omnipotenciájának A fekete kéz aláírással. D1VATSZÖVETEK férfi ruhakelmék nagy választékban legolcsóbban «85 Lévai Henrik Szőrme raktár! KftLyjhfli^.iMawwvM'.i^ iu,u urnáin A kereskedelmi miniszter leirata a szegedi ipartestülethez az iparosok í központi szervéről Milyen legyen az Iparosság központi szerve? (A Délmarjtjarország munkatársától.) Hermann,Miks.i kereskedelemügyi miniszter néhány hét előtt azt a kijelentést tette egy iparos-küldöttségnek, hogy magukat az érdekélt ipartestületeket fogja megkérdezni, hogy milyen módon kívánják a sokat emlegetett szerv felállítását Ezt a kérdést tartalmazó körlevél most ment ki az ipartestületekhez, azzal á'! felhívással, hogy a válaszadás céljából minden ipartestület hívjon össze rendkívüli közgyűlést, olt olvassák fel az egész leiratot és ennek az alapján adják meg a kivánt feleletet. A leirat azt a kérdést, hogy az ipartestületi reformra szükség van, eldöntőttnek tekinti. Másként áll a dolog a sokat emlegetett központi szerv kérdésében. Itt magát az elvi kérdést látja a miniszter eldöntendőnek, hogy nem az egyes vezetők, hanem maga az iparosság összesége szükségét látja-e egy központi szerű felállításának? Erre a kérdésre azért van szükség, mert az iparosság kevéssé foglalkozott még a felvetett problémának azzal a részével, hogy a központi szero felállítása költségbe kerül és ezt a költséget neki kell viselni. Szórói-szóra a miniszteri leirat erről a következőket mondja: »A kérdést, amellyel csaknem minden ipartestület foglalkozott, nem kívánom ismertetni. Csupán ket körülményre akarom az ipartestület figyelmét felhívni. Az egyik, hogy az országos szerv létesítése nem vonhatja maga után a kereskedelmi és iparkamarák szervezetének megváltoztatását s hogy a kézműves iparosságnak a kereskedelmi és iparkamarák kötelékéből való kivonásáról nem lehet szó. A másik körülmény, hogy a: országos szerv létesítésének és fentartásának költségeit az ipartestületeknek, végeredményben magának a kézműves iparosságnak kell fedeznie, mert ezek a költségek máshonnan nem fedezhetők. Ennek a költségtöbbletnek előteremtése csak olyképen történhetik, hogy az ipartestületeknek a tag-, sági dijakból származó bevételeik bizonyos százalékát évről-évre az országos szervnek kell beszolgáltattok!•• • Ha az ipartestület többsége szavazás utján hajlandó a költségek emelését magára vállalni, akkor teendő fel a második kérdés, hogy mi legyen a -közponü szerv elnevezése, országos kézműves• kamara, vagy ipartestületek országos központjaf -Van azonban a leiratnak még egy rendkívül érdekes pontja, amely a miskolci ipartestületnek egy nemrégiben, történt kezdeményezésére .támaszkodik és azt kívánja az ipartestületektől megtudni, hogy nem látnák-e helyesnek a kérdés olyatén megoldását, hogy a kézmüiparosság a kereskedelmi cs iparkamarák kebelében a mostani tagozatéimegváltoztatásával egy harmadik osztálgnah.^t kézműves ipari osztálynak fcláTlitásdval külön kamarai képviseletet nyerjen. Ez az úgynevezett, osztrák rendszer, ahol a kamarák a hármas tagozásnak megfelelően a kereskedelmi gyáripari .és kézműipari kamara nevet viselik. Hangsúlyozza a miniszter, hogy ezesetben a javaslat hiveinek véleménye szerint a vidéki iparosság önállóan juttathatná kifejezésre kívánságait s amellett ez a megoldás a kamarai törvény megfelelő módosításával a kézmüvesiparosság ujabb megterhelése' nélkül megoldható lenne. Minthogy lehetséges, hogy cz a költségmentes megoldási mód az iparosok tetszésével fog találkozni, ez a kérdőpont is felteendő szavazást a. A válaszokat az ipartestületek a miniszter által küldött és pontokba foglalt kérdőiven tartoznak megadni. Ezen a kérdőiven fel kell tüntetni azt is, hogy hány tagja van az ipartestületiek, hányan jelentek meg a rendkívüli közgyűlésen, - hátíydn" szavaztak az országos szerv felállítása mellett és ' hányan ellene és milyen magasak az 1928. évre megállapított tagdijak? Ezekre az adatokra a költségmegoszlás kiszámitása miatt van szükség. A. választ az ipartestületek legkésőbb a leirat Vételétől számított hat hét alatt, tehát február 3-ig tartoznak a kereskedelemügyi minisztériumba beküldeni. ' '.*. Hwatti MHÉ On Karcsii lesz cs marad a kitűnően bevált paraffin pakolás által i HerczegBié LengyeE Grete UJévI vásár! Soha oly olcsón részlelíízeíésre Is Elegáns süskünbundák Télikabátok szőrmegallérral Férfi mikádó Férfi és flurulnák NŐI szőrmés kabátok 385 A kirakatárakból 15% engedmény! Blan Ignác női és- férfiruha áruháza Kelemen u. 3. Angol uri szabóság.