Délmagyarország, 1928. december (4. évfolyam, 272-294. szám)

1928-12-28 / 292. szám

fcötés előtt nem fordultak hozzá fanácsért,- nem Is vizsgálta meg közvetlenül a házasságkötés után Forgács Annát, csak utólag tudta meg, hogy házasságot kötöttek. Forgács Anna akkor mondotta, hogy valami panasza van és fel fog menni hozzá. Két-három nap múlva ismét találkozott Klár Forgács Annával, aki kijelentette, hogy azért nem ment fel az orvoshoz, mert már elmultak a bántalmai. — Közölték önnel Bartha és Szász doktorok — kérdi a védő —, hogy a házasság előtt kezelték Forgács Annát bizonyos női bajban, amely az egész pszihét befolyásolhatja? — Igen, tudok. ín magam is kezeltem ez ellen Forgács Annát. Azután megindul a törvényszéki orvostanárok kérdéseinek áradata dr. Klár Zoltánhoz. — Kerrm ön burkoltan olyanfélét mondott, hogy (alán a sok injekció okozta Forgács Anna roszszullétct, — kérdezi többek között Minieh professzor. — Ez kissé merész állitás, hiszen egész éjjel dolgoztak az orvosok mesterséges légzéssel, injekciókkal, hogy macához térítsék Forgács Annát. — Szó sincs arról, hogy ilyet mondtam volna, — kiáltja harsány hangon Klár Zoltán. — ERV szóval sem mondottam ezt. — Kérem ön ezt mondotta, — replikáz az orvosszakértő. — Ha ilyet mondottam* vagy olyat, amiből erre lehetne következtetni, akkor azt most azonnal rektifikálom. Távol áll tőlem, hogy; ilyet állítsak. Minich professzor a fejét csóválja: — Kérem az olyan meglepő... — Hát akkor lepődjön meg, — kiált a védő. — . . . olyan meglepő, hogy nekem tamáskodni kell az ön emlékezetének hűségében. — fejezi be mondatát Minich tanár. — Én meg tamáskodom az én állításaimmal ellenkező megállapításokban, — feleli Klár. Erdélyi Béla áll fel helyéről: — Kifejezlek az orvosok velem szemben valami gvanut? Nem, — feleli Klár. — Gyanúról nem volt ¿zó, egyedül Bartha botránkozott meg, mert ön tizenegy órakor jött be a szanatóriumba. Ekkor Gál Jenő emelkedik szólásra: — Nagyon fontos bejelentést akarok tenni és pedig azt, hogy a védelem bizonyitani tudja és bizonyítani is fogja, hogy Forgács Anna állandóan narkotikumokkal élt, titokban morfiumot és kokaint szedett. Ennek bizonvitására tanukat Jelentek be. Bejelentem titkos kokainista szenánszokon vett részt Forgács Anna. Egyébként a Vígszínház egyik tagja is résztveit Forgács Annával együtt ezeken a szeánszokon, de az ő megnevezésére nem vagyok felhatalmazva. Nagy morajlás, izgalom fogadja Gál Jenő bejelentését. A padsorok recsegnek, ahogy a közönség előrehajol a helyéről, a teremben mindenki meglepődve fogadja Gál Jenő váratlan bejelentését. — Kérem — folytatja Gál Jenő — én bizonyitani fogom, hogy ¡Forgács Anna narkotikumokkal élt, sőt egész gyógyszertára volt narkotikumodból. — Nagyon fontos ez — folytatja Gál Jenő —| mert a millstadti rejtély megoldásához tartozik. Hozzá kell venni azt is, hogy Millstadtban az orvosok eleinte nyugodt elmúlást konstatáltak Forgács Annánál s azt mondták, hogy ez valószinü'eg a szivtől származott. Most pedig ujabb három orvos fogja igazolni, hogy tényleg narkotikumokat, tiltott mérgeket szédít Forgács Anna. Most már meg lehet érteni, ha Pesten egy ilyen narkotikus élvezet keretében eszméletét vesztette Forgács Anna, akkor még súlyosabb kimenetele volt a dolognak Millstadtban. Bizonyitani tudja a védelem, hogy a tudomány raai állása szerint minden külső jelenség arra vall, hogy semmitéle fulladásos halálról nincsen szó, ellenben Forgács Anna elmúlása tisztán az említet! okokból történt. Gál Jenő leül, utána pedig feláll Temesváry Gyula királyi ügyész és nvucodt hanjjon teszi meg az észrevételét: — A védő ur uj tanúit pedig majd a bizonyítás kiegészitése során jelentheti be. A védő válaszol most Temesváry ügyésznek: — Ezt nem lehet sző nélkül hagyni — mondja kissé ingerülten —, a perrendtartás nem határozza meg a védő indítványának idejét, az ügyész j(Lsnd8tl6bb0l5!a Cseftsva PflRYSlfl Esőernyők gyári árakon| Pollák Testvéreknél Széchenyi tér és Csekonics u. DELM M.yAfíOPtSZAG ur ís hozott ide egy tanút soronkivül,- kérem tehát helyt adni az indítványomnak. Schadl elnök kihirdeti a törvényszék határozatát, amely szerint a birósáe először a szembesítéseket intézi el. Az első szembesítés Klár Zoltán és dr. Frey Ernő professzor között történik, azután dr. Bartha Zsigmond orvost szembesitik Klár Zoltánnal. Ezután Gonda Antalné ápolónőt hallgatják ki, aki a szanatóriumban volt, amikor Forgács Annát éjjel behozták. Nem volt eszméleténél. Erdélyit megkérdezték, mi baja a feleségének, mire ő azt felelte, hogy nem tudja mitől lett rosszul. Dr. László Endre lép ezután a terembe. — Eszméletlen volt Forgács Anna, mikor ön a Britanniában meglátogatta? — kérdezi tőle az elnök. — Nem volt eszméletlen, csak meglehetősen gyenge. Dr. Szász Zoltán a kővetkező tanú Ismételten elmondja, hogy eszméletlen volt Forgács Anna, amikor behozták. Naponta háromszor, reggel, délben, este látta, mert nem tartózkodott állandóan a szanatóriumban. De mikor naponta háromszor bejött, mindig megnézte. Szerdán eszméletlenül 'feküdt Forgács Anna és csak csütörtökön tért eszméletre. — Klár főorvos úrral beszélt? — kérdi az elnök. — Igen. ' — Mikor? — Szerdán félhét felé. — Azt nem mondta Klár főorvos, hogy már a súlyos fázison tul vagyunk? december 28. — Mindenesetre arról volt szó közöttünk, hogy az^ akut mérgezési tünetek súlyosabb fokán talán már sikerült túlesnie Forgács Annának. Most szembesítették Szász Zoltánt Klár Zoltánnal. Az elnök Klár Zoltán doktorhoz fordul. — Fentartja ön azt, hogy szerdán délután Forgács Anna eszméletnél volt? — Fentartom. — ön eszméletnél, vagy eszméletlen állapotban találta Forgács Annát, — fordul most az elnök Szász doktorhoz. — Én eszméletlenül találtam. A szembesítés eredménytelen — cnunciálja Schadl elnök. Az elnök megkérdi a vád és védelem képv.selőit, kívánják-e dr. Klár Zoltán megesketését. Dr. Temesváry Gyula ügyész ellenzi Klár megesketését, dr. Gál Jenő védő azonban kéri. Schadl elnök hosszasan tanácskozik szavazóbiráival, majd kihirdeti döntését, amely szerint Klár megesketését a büntető perrendtartás megfelelő oaraörafusa alapján mellőzi. A következő tanú dr. Bartha Jenő ügyvéd, a Renaissance Színház dramaturgja volt. Elmondja, hogy még a színháztól ismeri Forgács Annál, majd Forgács Anna mutatta be neki Erdélyi Bélát. Kijelentették, hogy szeretik egymást és remélik, hogy a házasságuk jő lesz. Erdélyi Béla hozzátette, hogy ha valamelyikük terhesnek érzi a házasságot, a másik azonnal beleegyezik a válásba. Ezután Schadl elnök berekeszti a tárgyalást és enuneiálja, hogy azt szombaton délelőtt féltíz órakor folytatják. Ké&szulnelc a fövő évi iparosl&ongre&sszu&ra Felavatják as uf ipartestületi szélc&ázat és megíratják a szegedi Iparosság történetét (A Délmagyarország munkatársától.) A' szegedi iparosság nevezetes esztendeje lesz a jövő év. 1929-ben Szegeden tartják meg ugyanis az országos iparoskongresszust, amely alkalomra több ezer iparos jön el Szegedre és 1929-ben avatják fel az ipartestület uj székházát, amelynek magasba szökkenő falai nyomán máris impozánsan bontakozik ki a szegedi iparosság uj hajlékának képe. A két nevezetes esemény nem véletlenül esik össze. Az iparoskongresszust kimondottan azért hívta meg Szegedre Körmendy Mátyás felsőházi tag, az ipartestület elnöke, mert 1929-ben üli meg Szeged az árvíz 50 éves évfordulóját és ebből az alkalomból a kongresszusok hosszú sorozatát rendezik meg Szegeden. így illeszkedett bc a programba az iparoskongresszus terve is, amelynek gondolatát Körmendy az az idei szolnoki kongresszuson vetette fel és amelyet egyhangúlag el is fogadtak. Az uj ipartestületi székház régi vágya a szegedi iparosságnak. Ez a vágy most megvalósul. Épitik már az uj iparospalotát és néhány nap múlva felkerül a falakra a tetőszerkezet. Az ipartestület vezetősége uj székházát a kongresszus napján kivánja felavatni nagy ünnepségek keretében, tehát közvetve a házavatás is egyik programpontja lesz az árvízi ünnepségeknek. A két esemény mellé sorakozik most az ipartestületnek az a határozata, hogy a kongresszus napjára megíratja a szegedi iparosság történetét Az ipartestület igy kiván emléket állítani mindazoknak, akik a legcsekélyebb részben is előbbre vitték az iparosság fejlesztését. A szegedi iparosság története felöleli a legrégibb időket a legujabbakig. Vaskos kötet lesz ez a munka, amelynek megírására két szegedi újságíró, az egyik Gábor Arnold, a Délmagyarország munkatársa kaoott megbízást. A mü tiszta jövedelmét néhai Pálfy Dánielnek, az iparosság nagynevű vezérének síremlékére fordítják. Két Icassssafurás Megfúrták a repülőtér kasszáját, de csak 140 íillért találtak A gőzfürdőben megzavarták a betörőket (A Délmagyarovszág munkatársától.') A karácsonyi ünnepek alatt két vakmerő kasszafúrás történt Szegeden. Karácsony első napján a gőzfürdő pénztárát látogatták meg a betörők. A pénztárszoba ajtaját álkulccsal nyitották ki, majd hozzáláttak a Wertheim-szekrény feltöréséhez. Munkájuk közben azonban megzavarhatták, mert a betörők eltávoztak anélkül, hogy bármit is elvittek volna. Ugyancsak betörök jártak a repülőtelep irodájában. Itt a kasszafurást csak csütörtökön reggel fedezték fel. Az ünnepek alatt zárva volt az iroda helyisége és igy nem tudják megállapítani, hogy a kasszafurók melyik nap követték el a betörést. A kasszai'uróknak hosszabb idő állott rendelkezésükre, mert alapos munkát végeztek. Az iroda pénztárszekrényét megfúrták, sikeres munkát azonban mégsem végezhettek. A Wertheim-szckrényben csak egy psngő iO fillérnyi készpénz volt, amelyet a betörők magukkal vittek. Találtak még egy 2000 pengős takárékkönyvet is, amelyet azonban nem mertek elvinni. A megindított rendőri nyomozás során megállapították, hogy a két kasszafurást minden valószínűség szerint egy és ugyanazon betörőtársaság követte el. Mindkét betörés helyén több ujjlenyomatot találtak, amelyeket az országos bünügyi nyilvántartóba küldtek fel. A rendőrség a helyszíni szemlék alkalmával más olyan gyanús körülményekre nem bukkant, amelyekből a betörők kilétére következtetni lehetne. A nyomozás teljes erővel megindult a kasszafurók kézrekeritésére. Olga Csellova ^ PARYSIA Fiu- és leánykaruhák elsőrendű kivitelbon 2801 Pollák Testvéreknél csekonu» uc«J