Délmagyarország, 1928. december (4. évfolyam, 272-294. szám)

1928-12-22 / 289. szám

1928 december 22. nÊLMAGYAROttSZXG 11 OCCASIO" A szerényebb Igények kielégítésére hilhalmozoll készáru raktárából a feltétlen fó minőségű vîsszami»rndl árukai m#tifep3 olcó készpénz-áron árusítja a mai nnpM! ' 45S> OSZTÁLY! Mériék Ilién» szaM«ü«j elismert íegfoblb 2 » ! Szső ru hA-dlvo 1-áruhAz ycca 7. /1 Délmagyarorsxág regénye nCYRIKK: 1 NYIII ANGYALA • 59 Míg láttam Lipotin alakját, de mintha nagy távolságban lebegne, különösen elváltozva-, lila kabátban, különösen formált, vörös, merede­ken álló gallérral, kúpalakú biborsapkával, melyről hat egymás fölé helyezett, üvegből készült, ferdevágású emberi szem csillogott felém, sátáni diadallal. Kiáltani akartam, ta­lán azt, hogy »Nem!« de elvesztettem han­gom fölötti uralmamat. Lipotin, a vörös sap­káju' szerzetes, vagy talán maga az ördög — mît tudom én, ki volt —, hátulról megfogta a nyakamat és vasmarokkal, ellenállhatat­lan erővel arcomat belenyomta a onyxcsé­szébe, a csészéből kiáradó vörhenyes gőzökbe. Édeskésen kesernyés illat szállt fel orromba, mondhatatlan félelmet éreztem, mely egyro erősbödött s olyan hosszantartó halálvergő­déssel fejeződött be, hogy éreztem, nemzedé­kek halálviaskodása áramlik át szakadatlan folyamatban vergődő lelkemen. Aztán öntu­datom elaludt. Azokból az élményekből, amelyekben »odaát« volt részem, úgyszólván semmi sem maradt meg emlékezetemben. Azt hiszem, bátran mondhatom: hála Istennek. Ugy rémlik, hogy üveghegységek fölött, járhatatlan mocsarak és kinzó akadályok fölött a Baphometet láttam lebegni. — Erzsébet anyát is láttam, aki vala­milyen pontosan már fel nem idézhető hely­ről intett nekem... erre a látványra lassan megnyugodott száguldó szivem és felébredtem kábullságomból. Ugy éreztem, mintha évszá­zados túlvilági életből ébredtem volna vissza az itteni életre. Mire szédülve kissé felemeltem fejemet, Lipotint láttam magam előtt, aki merev tekin­tetét rámiráuyitva, szórakozottan játszott a piros elefántcsontgolyó két üres felével. Dol­gozószobámban ültem s körülöttem minden ugy volt még, mint... »Három perc. Ennyi elég* mondta Lipotin komor és beesett arccal, öráját visszadugta zsebébe. Sohasem fogom elfelejteni titokzatosan csa­lódott arckifejezését, amikor megkérdezte tő­lem: »Szóval nem vitte fel az ördög? Szolid szer­vezete lehet. Egyébként gratulálok. Azt hiszem, hogy ezzel az átkozott fekete szénnel való kisérletoi a jövőben nem lesznek ered­ménytelenek. Hogy meg van töltve, azt idő­közben megállapítottam.« Kérdésekkel halmoztam el, hogy tulajdon­kép mi is történt velem. Tisztában voltam azzal, hogy ama füstölési szertartások egyikén eslem át, amelyek már a legrégibb időktől kezdve oly nagy szerepet játszottak az úgy­nevezett mágikus patikában. Opium vagy ha­Mskábulntbnn volt részem; erre mutatott az is, hogy a fejem erősen fájt s a méreg lehe­letétől még enyhe rosszullét környékezett. Lipotin továbbá is szótalan maradt s lát­hatóan rosszkedvű. Érthetetlen sietséggel né­hány gúnyos szóval elbúcsúzott: • Mon! mes van a címe, tisztelt uram «— menieo Dpal bar skvd-be. Választassa ott meg magát a bhuthuuí rajah helyettesévé. Meg van Önben a hoRtóvsló képesség. Tárt karokkal fngják fogadd. A megpróbáltatás legrosazabhján tul van. Fogadja üdvözletemet, mestert« A fial gytrun »ette e küíapot és elsietett. A folyosóról rôvtd « a* szóváltás hal­lathatott bo. LipoU» ogyliiptí» összetalálkozott jött haza. Hallottam, hogy a kapu döngve becsapódik s a következő pillanatban Fromm­né látható izgalommal arcán benyitott szo­bámba: »Nem szabadott volna egyedül hagynom önt. Nagy szemrehányásokat tettem magam­nak..-.« »Na tegyen magának semmiféle szemre­hányásokat kedves...« Szájamban megfagyott a szó. Láttam, hogy Frommné rámnéz s az­tán, arcán a leghevesebb ijedtség kifejezésé­vel visszahőköl. »Mi baja van kedves barátnőm?« dadog­tam. »Fölötted van a jel... A Jel!« suttogta elhaló hangon, »öh, ...most már ...mindennek... min­dennek vége.« Még idejekorán felfogtam karjaimban. Sú­lyosan csüngött nyakamon. Ijedten hajoltam föléje. Ijedtségembe valami meghagyarázhatatlan, de egyszersmind lé­nyem legbelsejébŐT jövő, szinte őrjöngő hála­érzet és részvét vegyült, meghatározatlan szenvedélyes értelmek vihara. Ahelyett, hogy megvizsgáltam volna — csó­kolni kczdlem. Csókoltam... mint aki évszá­zadok óta nélkülözött. S csukott szemekkel, félig eloltott öntudattal ő is visszncsókolt, oly szenvedélyesen, oly gátlások nélkül, oly őrül­ten, ahogy sohasem tételeztem volna fel erről a szelíd cs szemérmes teremtésről. Miután gyengeségi rohamából magához tért, hosszan, hosszan elbeszélgettünk egymással, elbeszélgettem Johannával. Johanna megma­radt amellett, hogy viszonyunk cicitől fogva meg volt átkozva, hogy minden hiába. Hogy elveszleüe már minden reményét s hogy sze­retetének és áldozatkészségének minden em­berfölötti ereje sem tudna megmenteni a »Másiktól«, aki erősebb, mint ő. ő ugyan za­varhatja a »Másik«-at, de soha, soha sem győzhet! le. (Folvt. lcöv.) aisHinnrx&siuazj nrnTTTTTTi r»»Tim»ti t-i rí 11 ir »'»vmnTH rí v rí P 35-­* 45"­Férfi öltöny .... Rövid télikabát. . . Fekete hosszú tél ikabát plüss béléssel. . . „ 85" Gyermek télikabát. Reggeli kabát . . Divaínadrág . . . P 20 ­„ 35­» io-­234 67 Szeged, bssrS WfcS uccal 6» keretében Legufetbl? női modell ls.<aJb&íok Nőt és leáey íélaköLSackíols. Szőrmebundák Ruhák, blúzok síb. S94 i y Mérték utáni rendelések is saját avagy hozott helméSifi! elsőrangú kivitelben ' H legolcsóbban készíttetnek ! REMÉNYINÉ FEiDMANN SÁRI 1 női felSSíő áruházában Szegedi, tér 2. Főposta melled. "á/smmmSi» ••m^msem »«a a legelőnyösebben szerezhetők be, hol a dúsan felszerelt raktár minden vétel­kötelezettség nélkül megtekinthető. JátékáFMkfoa&í, úgymint: babák, konyhák, szobák, várak, katonák, maciiók, bmíaSavak, vasépiíő és köécilő szekrények, órarugós és villanyos árasnu vasotak és aaták, társasjátékok, pnskák, kardok. képeskönyvek és ifjúsági iratok stb. Felnőtteknek: Uisjíárnyak, szamovárok, Tiíiikiilők. pénz-, szivar-, cigarettatárcák, manikűrök, íásüfeóstfMeli sth * «okot* jutánvns Irakon Minden tárgy meg van irva és december hóban készpénivásárlók 10°/< részesülnek, KiváiA m a. B. c. utalványok érvényesek. Ciá? Testvégek uftédai. «V n3niMkMktitaMt4?w bUMMKM

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom