Délmagyarország, 1928. december (4. évfolyam, 272-294. szám)

1928-12-21 / 288. szám

DÉLMAGYARORSZAG 1928 december 21 a főispán a kormány ekszponense, de nem értem, hogy a város tanácsa hogy terjeszthetett ide ilyen javaslatot. — Az uj közgyűlés képe a mai időkben csak ugy képzelhető el, ha a tagok kétharmadát általános, titkos választással választ ja meg a lakosság és egyharmadát a virilisták küldik be. A kisközgyülés arculcsapása ösi jogoknak. A kisközgyülésben csak az történhetik, ami a kormánynak kedves. Ne legyen ez a közgyűlés mos! az egyszer gerinctelen szolgája a kormánynak, hanem irjon fel a törvényhozáshoz és kérje a demokratikus szempontok érvényesítését. (Helyeslés.) Pásztor József szólalt fel ezután. Bodnár indítványa nem lázítás, egyszerű kérelem, hogy a törvényhozás mellőzze a törvényjavaslat autonómiasértő rendelkezéseit. Minden önkormányzati testület tiltakozna jogainak megcsorbítása ellen. Az egyetemeken nagyon sokszor voltak tüntetések. Az egyetemi^ hallgatók legutóbb felterjesztést intéztek a kultuszminiszterhez és erélyesen kérték jogaik tiszteletbentartását. Szeged város tanácsa viszont ilyen szégyenletes javaslattal jön elő, hogy mi ne szóljun. egy szót sem. Bodnár Géza indítványában mindössze arról van szó, hogy a közgyűlés hivja fel a kormány és a törvényhozás figyelmét arra, hogy a törvényből hagyják ki az autonómiát sértő részeket. Ezt a" feliratot nem sérelmezheti a kormány. — Sokan a belügyminisztertől féltik az autonómiát, mert most a miniszter végzi el azokat a feladatokat, amelyeket a közgyűlés részben a virilis tagjai miatt nem végez cl és amelyeket a tanács miatt nem végez cl. (Helyeslés.) Éppen ezért vagyok az autonómia kérdésében a legteljesebb bizalommal a mostani belügyminiszter iránt — ellenzéki létemre. Az autonómiát ne a belügyminisztertől féltse a tanács, hanem azoktól, akik minden fanácsi javaslatot megszavaznak. (Pásztor beszéde közben a polgármester átadja az elnöki széket Fodor Jenőnek, maga pedig a »vitatkozó székbe« ül, ami azt jelenti, hogy harcra készül.) Pásztor ezután rámutat arra az ellentmondásra, amely a tanácsi javaslatban észlelhető. A tanács most elpaskolja azt a közgyűlést, amelyet a polgármester nemrég a világ Icgalkotóbb közgyűlésének nevezett. Bodnár Géza nem akar mást, mint hogy a közgyűlés kérje az autonóm jogok épségben való meghagyását. Dr. Söreghy Mátyás megvan győződve arról, hogy a tanács, ha rábiz'ák volna, egészen már, törvényjavaslatot dolgoz ki, mint amelynek most minden pontjával annyira azonosítja magát. Azt javasolja, hogy az indítványt adja vissza a közgyűlés egy bizottságnak letárgyalás és véleményezés céljából. D. Lippay Lajos kijelenti, hogy a törvényhatóságok autonómiája mindig alkotmányjogi biztosíték volt. Az autonómiákra szükség van azért is, mert nem lehet tudni, hogy milyen dinasztia fejére kerül a magyar korona, mert féies, hogy ugy jár az ország, mint járt a 400 éves Habsburg-uralommal. Bodnár indítványát elfogadja. Dr. Fajka Lajos felszólalásában kijelenti, hogy a törvényjavaslat csak a polgármesteri autókra!izmus törvényesít:né! célozza és hogy a javaslat a szegedi polgármester Íróasztalán készüli. Az indítványt elfogadja. Dr. Pap Róberi szerint a kérdés leglényegesebb rérészéröl nem beszél senki. Az autonómia azt jelenti, hogy a város saját ügyeit maga Intézi a kormánytól függetlenül. Amíg a törvényhatóság maga választja tisztviselőit, addig megvan ez az autonómia, de abban a pillanatban, amikor állami tisztviselőlilié válnak a városi tisztviselők, — megszűnik az autonómia. — Ezután is választják a tisztviselőket — mondja a polgármester. — Ezzel a polgármester ur beleesett a csapdába. Mert igaz, hogy választják ezután is a tisztviselőket, de azokból választhatja csak, akinket a kormány előzőleg közigazgatási gyakornokoknak nevet ki. Végeredményben tehát a kormány nevezi ki a város íszlvlselőií. Az autonómia szempontjából a javaslatnak ez a leglényegesebb része, mert a többi csak alaki kérdés. Súlyos sérelem a belügyminiszter feloszlalási joga. A javaslat szerint a miniszter feloszlathatja a törvényhatóságokat, ha az hazafiatlan magatartást tanusit. Eddig mindenki ugy tudta, hogy mindig az ország volt a hazafias és a kormányok voltak néha hazafiatlanok. Nem vállalom a miniszter döntését abban a kérdésben, hogy Szeged népe hazafias-e, vagy nem. „ , —• A feloszlatásra ok lehet, ha a miniszter megállapítja, hogy a város pénzügyi igazgatása válságossá válhatik. Ezen az alapon a miniszter már most feloszlathatná Szeged törvényhatóságát, mert a kultuszminiszter létesítményei nagyon is válságossá tették a város pénzügyi helyzetét. — Én Bodnár Géza helyében, hallva a tanácsi előterjesztést, visszavontam volna indítványomat, mert hiszen itt csak az íürténhetik, amit a tanács, , illetve a polgármester akar, a polgármester pedig azt akarja, ami odafönn, a kormánynál tetszik. De azért, ha reménytelen is, meg kell tennünk mindent, mert a népakarat mellőzése nem tarthat örökké. Ez a törvényhatóság az utolsó napon mutassa meg ,hogy méltó volt Szeged képviseletére ezzel az utolsó határozatával, ha az a felsőbbségnek nem is tetszik. Több szónok nem jelentkezett. A polgármester emelkedett szólásra ,hogy válaszoljon. Először Pap Róbert beszédére reflektál. Védelmébe veszi a törvényjavaslat minden egyes pontját. Kijelenti, hogy nagyon helyes a tisztviselőire vonatkozó paragrafus. — Ez ellen a javaslat ellen azért nem irunk fel, mert ez a törvény sokkal jobb, mint amilyent Eodnár javasol. Voltak ennek a javaslatnak vastagabb részei is. Például az, hogy a kisgyűlés 20 tagjának felét a főispán nevezi ki, mert igy a főispánon keresztül a kormánynak tényleg döntő befolyása lesz a kisgyülésre. Ez ellen én magam szólaltam fel. Le is szállították a főispán által kinevezett tagok számát ötre, az összes tagok egynegyedére. Ezután a polgármester részleteket olvas fe¥ a javaslatból és azt akarja bebizonyítani, hogy a javaslat »önkormányzatibb«, mint a régi törvény volt... Védelmébe veszi a beszédidő korlátozását, a kormány feloszlató jogát és — fáradhatatlanul obstruálja immár egy órája Bodnár Géza indítványát. A városatyák nagyrésze már haza is ment, mert háromnegyed nyolcat mutat a közgyűlési terem órája, amikor a polgármester befejezi felszólalását. Bodnár Géza a zárszó jogán szólal fel. Elismerését fejezi ki a közgyűlésnek, amiért egyetlen szónok sem akadt, aki az indítvány ellen foglalt volna állást. A polgármester éppen ugy obstruálta meg az indítványt, mint annakidején Kelemen Bélának a hadikölcsö1 nők valorizálása érdekében benyújtott indit1 ványát. Fodor Jenő elrendeli ezután a szavazást, 1 amelynek eredményekép a közgyűlés 35 szavazattal 14 ellenében elvetette Bodnár indítványát ... Az elnök a közgyűlés folytatását ezután péntek délutánra halasztotta. 'OVALT AHZ* ® Hétfőn délotán Ci qCJraL-üinb. Z. f^i 4 ¿„.kor HUMÜ0 BclTároR* MoMbanlI! BUnQgy egy házassági ajánlat kttrQI Nincs házasságszédeSgés, meri a frigy nem a vőlegény hibájából biusuli meg (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi törvényszéken dr. Apczy Ernő törvényszéki biró juniusban tárgyalta Rosiár János szegedi mészárosmester csalási és házasságszédelgési bűnügyét. A vád szerint Rosiár János, aki már nős volt, házasságot igért Gémes Rozál szegedi fodrásznőnek, majd különböző ürügyek alatt nagyobb összegeket csalt ki. A főtárgyaláson íöbb tanút hallgattak ki, akik bizonyították, hogy Rosiár János tényleg házasságot igért a fodrásznőnek. A tanuk azonban nem tudtak arról, hogy Rosiár pénzt csalt volna ki Gémes Rózáitól, sőt azt is vallották, hogy Rosiár a Gémes Rózáitól kapott pénzeket részben visszafizette, részben pedig Gémes Rozál Ro' siár üzletében levásárolta. Rosiár János maga is tagadta a vádakat. Gémes Rózáit tényleg feleségül akarta venni, felesége azonban nem akart elválni és igy a házasságot kénytelen volt »lemondani«. A törvényszék Rosiárt a vád alól felmentette és kimondotta, hogy Rosiár azáltal, hogy Gémes Rózáinak házasságot igért, nem követett el bűncselekményt, mivel a házasság nem Rosiár hibájából hiusult meg. A törvényszék felmentő ítéletét Gémes Rozál megfelebbezte és az ügy igy került a szegedi tábla Kovács-tanácsa elé. A tábla a törvényszék ítéletét helybenhagyta és kimondotta, hogy Rosiár bűncselekményt nem követett el. Az Ítélet jogerős. & kitűnően öeváli paratíSIn paliotós áillafi j Hercsegné Lengsrel Grate Szeged legrégibb, 14 éve fennálló ékszerüzlete. ezüst éi ipán ízléses nagy választékban, legolcsóbb árakon Szeged, KeSemera ucca 11. Telefon 7-26. ¡AESESS