Délmagyarország, 1928. december (4. évfolyam, 272-294. szám)

1928-12-02 / 273. szám

I)£LMAGYAR0F«5ZAG 192S december 2. FOGYOKHR\ Parafflnos fnelyS íogyaszí'áisok Dr. Vargáné Etozmeiiksi fn'ézetében, Tisza Lam ¡cortsi 61. lelefon 6-38. totta az élő szarvasmarha bevitelét, a mult évben pedig szintén állategészségügyi okokra való hivatkozással kimondotta, hogy élő sertést Németország területére bevinni tilos. Ezeket a rendelkezéseket Németország következetesen fentartja, noha éppen a mult év végén aláirta Genfben a kiviteli és beviteli tilalmak megszüntetésére vonatkozó nemzetközi egyezményt. Ha a németek, akik mindenben nagyon megfontoltan és rendszeresen járnak el, chez az állásponthoz ragaszkodnak, akkor annak bizonyára megvan az oka. A magyarázatot a német belső gazdaságpolitikának az alakulásában kell keresni. A német gazdaságpolitikusok előtt tudott dolog, hogy az erősen ipari jellegű és sűrű lakosságú birodalom egész élelmiszerszükségletét a határokon belül semmi körülmények között sem tudja előállítani. így került Németország a választás elé, hogy vagy a gabonatermelését igyekezzék fokozni és abban magát a külföldtől függetleníteni, vagy pedig a husellálásra feküdjön rá és ebben lássa cl önmagát. Miként a jelenségek mutatják, Németország az utóbbi lehetőség mellett dönlölt. Ebben a döntésben szerepet játszott az a körülmény, hogy bár a gabonatermést még Németországban is lehetne bizonyos mértékig fokozni, idővel mégis be kell következni a túlságosan kihasznált talaj kimerülésének. Ezzel szemben az állattenyésztés fokozása inkább lehetséges, sőt ezen politika mellett, még az előálló természetes trágyamennyiség a mezőgazdasági müvelés alá vont területek javítását fc szolgálhatja. De szerepet játszott ebben az elhatározásban még az is, .hogy a gabona tőzsdcileg kezelt világpiaci cikk, amelynél Németország szükségletét az összes kontinentális és tengerentúli gabonatermő államokból aránylag könnyen fedezheti. Ennek a politikának azonban nagyon súlyos következményei vannak Magyarországra nézve, ahol fokozódó mértékben tapasztalható az eltolódás a tiszta szem termelésről az állattenyésztés és az állati produktumok exportja felé. ffa Németország ezeknek a cikkeknek a bevitele elől elzárkózik, akkor a német kereskedelmi szerződés reánk nézve értéktelen. A szerződési megállapodások alapján Németországnak hatalmas ipara a legtöbb kedvezményi záradék alapjáu éhezi ugyanis mindazokat a tarifaleszálütásokat, amelyeket a viszonosság elve alapján mi a többi szerződő államnak megadunk, mi pedig exportunk jelentékeny részével nem őszinte indokok alapján kiszorulunk a német piacról. Őszintének nem lehet ugyanis mondani, ha Németország a kiváló magyar állategészségügyi szolgálat melleit állategészségügyi védekezés szükségességére hivatkozik és ugyanakkor csetről-esctre beviteli engedélyi ad ezekben a cikkekben Dániának, Hollandiának és haiti államoknak. Magyar részről ezek a szempontok a folya- J maiban levő kereskedelmi szerződési tárgya- | lásoknál döntő jelentőségűek. Lehetetlen hallgatással mellőzni azt a körülményt, hogy 1926-ban a Németországba irányuló magyar kivitel még kétharmadrésze volt a Németországból Magyarországba irányuló behozatalnak, ezzel szemben 1927-ben már 201 millió pengő német behozatallal csupán 106 millió magyar kivitel állott szemben. A jelen év első hét hónapjában i>cdig Németországból éppen mégegyszer annyi árut hozlak be, mint amennyit Magyarországból oda kivittek. ilyen alapon két állam között kereskedelmi forgalmat fentartani nem lehet. A magyar érdekeltségben tehát hovatovább lábra kezd kapni az a meggyőződés^ hogy ha a németek nem biztosítják a magyar kivitel zavartalanságát, akkor helyesebb, ha egyáltalán nem kötünk kereskedelmi szerződést Németországgal, a fennálló legtöbb kedvezményi megállapodást pedig felmondfnk. Egy ilyen elhatározás nagy eltolódásokat idézne ugyan elő külkereskedelmünkben, de mindenesetre komolyan foglalkoznunk kell vele. j A kercslxúeliri szerződés megkötésénél ugyanis j még volt szövetségesünkkel szemben sem játszhatnak szerepet az érzelmi momentumok. A magyar mezőgazdaság és a magyar kereskedelem jövőjéről van szó és az ország gazdasági elvérzését kell megakadályoznunk. TorcsUi Sándor. HERCEGHNÉ LENQYEL (ПЕЛЕ kozmetikai sz Vár ucca 7. WM У WWWHIIЛ HUHHWWWH A szegedi éjszakázók ul otthona A Renaissance-Bar рретв@!г|е Meg csak néhány öreg cigány, újságíró és hasonló kósza nép emlékszik rá, hogy Szegednek valaha éjszakai elete is volt. A háború elején az éjszakai élet a győzelmi hírekre és ji nagy tőzsdei konjunktúrára még fel-fellángolt, de azután végkép elfllt A ránk szakadt szomorú korszak az ország megcsonkítása nem derítették éjjeli mulatozásra az embereket, de meg elszakították tőlünk az örökké vidám, mulatni szerető, bácskai és bánáti véreinket, akik azelőtt mindig csaptak egy-egy vidám éjszakát, ha dolguk akadt Szögedébe. Ezt az állapotot azután ugy megszoktuk, hogy a mai fiatalság már csak hirből ismeri a régi, hetedhétországra szóló mulatozásokat, amikor még száz szál gyertya, vagy száz üveg pezsgő maradékai jelezték egy-egy vidám éjszaka emlékét. Mostanában kissé bizakodóbbra fordult a hangulat. Akadnak reményteljes napok, amikor kedve lenne kissé vigadni a nekibusult magyarnak, ámde nincsen hol. Az étterem, a kávéház idegenekkel telt nagy termei nem alkalmasak az őszinte nckibuslilásra és ugylátszik, ezt érezte meg a vállalkozó szellemű Kass János, amikor elhatározta, hogy a nagyvárosok mintájára ¡gazi nagyvárosi szórakozóhelyet létesit. A régi Kis-Kasst használta fel erre a célra, megnagyobbítva és berendezve, úgyhogy a Renaissance-Bar igazán kellemes hajléka lesz az uj idők embereinek. Vidám mulatozásokra van predesztinálva a RenaissancaBar és ilyeneket sejtet az az előkelő publikum, amely a megnyitás alkalmából természetesen színültig megtöltötte a pazarul berendezett intim kis termet. Természetesen csak a késő esti órákban kezdődik az élet a RenajssancC-Barban. Amikor az egyszer ü polgár már az igazak álmát alussza, akkor gyúlnak ki a terem szines menyezetlámpái és zendit rá a saxofon, amely elmaradhatatlan kelléke a modern zenekarnak, amelyet Thomka Szerafin karmester dirigál.. Azután kezdődik a műsor, amely természetesen beleilleszkedik a milliöbc. Nem ringat cppen ájtatos hangulatba, dc azért minden emóció nélkül hallgatták és nézték végig a város elegáns hölgyei js, akik természetesen nem hiányoztak a premierről. A műsor igazi nagyvárosi bar-műsor. Szép, hajlékony táncosnők és táncosok Parisból, Bécsből, Budapestről, akjk igazi virtuózai ennek a modern művészetnek. Műsor után belevegyül a táncba a vendégsereg is és ilyenkor már bajos eldönteni, hogy ki a hivatásos táncos, vagy táncosnő és ki u passzionátus. Hogy meddig tartott a megnyitó ünnepség, azt persze nem tudhatjuk, de élénk a gyanúnk, hogy mikor c sorok a reggeli szürkületet megpillantják, még javában folyik a pezsgő, még erősen dolgozik a mixer, még mindig húzzák, fújják és járják a charlestont a premier fáradhatatlan robotosai. És a ReuaiSsancc-Bar újonnan felfektetett naplója (esetleg pénztárkönyve) megelégedéssel állapítja meg, hogy a kezdet jó volt. Remélhetőleg Ugyanezt jegyzik majd fel a vendégek is. A berendezés, amely a Mülhoffcr Albert-cég nagyszerű és univerzális technikai felkészültségét dicsérj, megérdemli, hogy külön is foglalkozzunk vele. A Kis-Kass régi sarokbejáratát befalazták és a Horthy Miklós-uccai oldalon nyitottak uj bejáratot. Ahogy az uccáról az előcsarnokba lépünk, jóleső érzéssel állapítjuk meg, hogy modem itt minden a szónak művészi értelmében. A falfestés, a berendezés, a lámpák és lámpaernyők, egyszóval minden élénk és színes, mint egy teaház és a hatás csak fokozódik I>pjin a barhclyiségben. A kis terem parkettje, mintegy 20 centiméterrel le van sülycsztve, alulról gyönyörű diszkrét kék fény világítja meg a ritmikusan táncoló lábakat. A parkett körül kis asztalok sorakoznak, párnázott rózsaszín támlásszékekkel és kényelmes kétszemélyes díványokkal. A sarokban, ahol azelőtt az ajtó volt, most dúsan faragott és aranyozott baldachinos állvány ékeskedik, a Bar gócpontja: a mixer trónusa, aki mint kiváló specialista, a koktaileket és egyéb újfajta italokat keveri a vendégek részérc. Az egyik fal mentén egymás mellett, de azért elválasztva, három igen elegáns és kényelmes páholy húzódik meg, bordó függönyökkel és drapériákkal, amelyhez hasonW színű a falfestés js, dus aranyozással. A páholyokba nem a teremből, hanem egy külső folyosóról lehet bejutni. Nagyszerűen van megoldva a vilagitás, ameiy girlandszcrüen, de láthatatlanul helyezkedik cl a falak mentén. Az egész olyan, mintha a mesebeli kacsalábon járó kastély egy intim barokktermét varázsolta volna ide Mülhoffcr Albert-cég, amely a falfestéstől az utolsó kis lámpaernyőig maga tervezett, épittetett és készített és amely, azt hisszük, mintaképe lesz az ezután az ország T-ás városaiban létesülő hasonló helyiségeknek. LÜSZTIG IMRE SZÉCHENYI-TÉR 2. Esyeáüíi kizárólagos Ewisnya és Kötöttáru üzlet. teínöségézf garancia! 090 Hittel ¡Cosirád Iskola uccai kalapEzleféí 975 Kárász u. 15. alá DréSiesrel szemben ¡helyezte ái1, i