Délmagyarország, 1928. december (4. évfolyam, 272-294. szám)

1928-12-20 / 287. szám

734 DÉLMAGYARWiSZAG 1928 december 16. Censurafog és angol rendísszer Megsxavaxíált ax ujabb ffáx&xabályrevlxiói és véget éri ax elstí üléssxak Az >aügol rendszer« a képviselőház szerdai Budapest, december 19 elfogadásával kezdődött ülése. Tomcsányi Vilmos Pál bejelenti, hogy öt uj 5zakaszt kiván a javaslatba felvétetni. A második uj szakaszban azt indítványozza, hogy a Ház ülése általános vitával kezdődjék, részletes vita a bizottságban folyjék tc, utána a részleteiben letárgyalt javaslat visszakerüljön a plénumba, ahol szavaznak fölötte. A szakaszt hozzászólás nélkül fogadták el. Ugyanígy a harmadik, a negyedik és az ötödik szakaszt is. A harmadik szakasz kimondja, hogy a törvényjavaslatokat benyujtásuk után csak 5—6 nap múlva lehet tárgyalásra kitűzni, hogy a képviselőknek idejük legyen a javaslat tanulmányozására. A negyedik uj szakasz, amely a bízottsági tárgyalás rendjét szabályozza, kimondja, hogy a bizottság tárgyalásai nyilvánosak a sajtó számára is. Az ötödik uj szakasz a bizottsági tárgyalás után a plénumba visszaérkezett törvényjavaslatok tárgyalási rendjét szabályozza olyképen, hogy az előadónak és az esetleges hozzászólóknak csak 10— 10 perc felszólalási idő áll rendelkezésére és nyomban ezután következik a szavazás. Élénk vita támadt a 188. szakasznál, amely az elnök cenzarajogáról intézkedik. Rcssay Károly felszólalásában kiemeli, hogy a Ház határozata nem akadályozhatja meg a sajtót abban, hogy továbbra is hiven tájékoztassa a közvéleményt a képviselőház eseményeiről és vitájáról. Mire való tehát ez a szakasz? — Halljuk, hogy ez csak bevezetése egy eljövendő rendelkezésnek, amely már a sajtót kifejezetten eltiltja a cenzúrázott felszólalások közlésétől. Ez ellen tiltakozni kell, mert ez már nem a Ház belügye. — Az ÍSiS. évi alaptörvény szerint a parlamenti beszédek hív szellemben szabadon közölhetők. Ezt akadályozhatná meg cz a cenzuraszakasz. Nemcsak a Házban hangozhatnak cl egyes személyekről kellemetlen kifejezések, hanem a törvényszéken, a törvényhatósági bizottságban, sőt a felsőházban is, amely tudvalevően nem változtatja meg házszabályait. — A cenzúra joga a parlamenti tárgyalás hitelességét és nyilvánosságát támadja meg. Ha az elhangzott felszólalásokat többségi szavazással kidobhatják, akkor a parlament elveszti hitelét. — Olyan feltevés terjedhet el ennek a nyótnán a külföldön, hogy a magyar képviselőházban elhangzó felszólalások nem bírják cl a nyilvánosságot. Ez helytelen prevenció. Ellenkezőleg a közvélemény megítélései alá kell bocsátani még a súlyosabb kifejezéseket, felszólalásokat is. Az elmondott beszédeknek egyetlen illetékes bírósága csak az ország lehet. Ez a szakasz bevezetője egy gondolatkörnek, amely alapjában támadja meg a parlament nyilvánosságát kifelé. Nem lehet a kifejezések cenzúrázását a többségre bizni. Nekem igenis jogom van megvádolni a minisztereket azzal, hogy hűtlenül kezelik az ország pénzét. Ennél nagyobb sertést nem lehet elképzelni. Duna sértés esetén az elnök eddig is megvonhatta a szót. Módot kell nyújtani annak, aki vádol, hogy vádját itt a nyilvánosság előtt igazolhassa. Ezentúl a mindenkori többségtől függ, hogy az elnök, aki tudvalevően mindig a többségi pártból kerül ki, el nem mondottnak tekinthesse a; elhangzott vádakat. Ez már a képviselői ellenőrzést teszi lehetetlenné, Rassay beszéde végén indítványt nyújtott be, hogy töröljék a cenzuraszakaszt. Bródy Ernő állott fel ezután. A sajtó csak akkor teljesíti kötelességét, ha mindenről hiven ir, ami itt a parlamentben történt. Ugyanakkor, amikor •AZ elnök bizonyos kifejezéseket, amelyek itt elhangzottak, töröl a jegyzőkönyvből, az újságíró már leadta lapjának, nem tudva esetleg, hogy az törlendő lesz és a lapban már meg is jelenik a tudósítás. Ennek az intézkedésnek tehát semmi érteimo és célja nincs, csak kiegyenlíthetetlen ellentétet támaszt a házszabályok és a fennálló sajtótőrvény kőzött. Hogyha a sajtó nem szabad, a parlamentet is be lehet csukni. örffy Imre előadó válaszolt az elhangzott felszólalásokra. Bethlen István miniszterelnök: A nyilvánosságra szükség van, hogy az ország kőzöusége ellenőrizhesse a parlamentbe küldölt képviselőinek és magának az országgyűlésnek a működését. A nyilvánosság azonban nem jelentheti azt, hogyha itt a Házban olyan nyilatkozatok hangoznak el, amelyek ha nem itt hangoznának el, hanem a Házon kívül, a büntetőtorvénykönyv intézkedéseit vonnák maga után, hogy az ilyen nyilatkozatok a nyilvánosságra kerüljenek. Egyébként ez a cenzurajog nem magyar találmány, mert a belga parlamentben is érvényben van, sőt gyakorolja ezt a jogot a francia kamara elnöke is. A Ház azzal a módosítással fogadta el a szakaszt, hogy a felszólalás szó helyébe a nyilatkozat szót iktatta, aminek az értelme, hogy a felszólalásokat nem lehet kihagyni a Ház naplójából, hanem nyilatkozatokat és kifejezéseket. Ezután a Ház vita nélkül elfogadta a hátralevő szakaszokat. Az uj házszabályok a kővetkező ülésszak első ülésén hatályba lépnek. Szünet után Bethlen István miniszterelnök szólalt fel, bejelentvén, hogy a kormányzótól az országgyűléshez kézirat érkezett. Ar elnök felbontotta fog határozni arról, hogy az ellenzék milyen arányban lesz képviselve a bizottságokban. A napirendhez Pakots József szólt. Szóvátette a hadikölcsőnsegélyezés ügyét. Kérte a népjóléti minisztert, hogy az ötezer koronás értékhatárt, valamint az 1500 pengős jővedelmí határt emelje fel és a törvény rendelkezéseit a méltányossági szempontok szerint igyekezzék enyhíteni. Eseteket sorol fel arra, hogy a kisemberek egész vagyonukat hadikölcsönbe fektették, ezeknek hazafias érzését honorálni kell akkor is, ha a jövedelmük nagyobb az értékhatárnál, mert az amúgy is oly kis összeg, amelyből megélni alig lehet. Sérelmek keletkeznek abból is, hogy a hadikölcsönt jegyzők özvegyei nem kaphatnak segélyt, mert a törvény azt csak az egyeneságbeli örökösökben biztosítja. Szilágyi Lajos kitért arra, hogy az cjjyes vállalatok nyugdíjpénztárukat igyekeznek kivonni a népjóléti miniszter ellenőrzése alól. Vass József miniszter Pakots Józsefnek válaszolva, — hangoztatta —, hogy a hadikölcsön segélyezési tőrvény rendelkezéseitől nem térhet el, még méltányossági szempontból sem. A téli ínséges hónapokban, december—január—februárban indul meg crősebb tempóban a segélyezés. Ennek az időszaknak az elmultával elég adat fog a kormányzói kéziratot. már rendelkczésre állani az igényelt összegekről A kézirat tartalma a kővetkező: és a ki nem elégített kívánságokról. Ezeknek Magyarorsrág országgyűlésének, kormányzói üd- az adatoknak a birtokában törvényes uton újra vözletemetl Tisztelt Országgyűlés. A m. kir. mi- rendezheti a segélyezés egyes felvételeit Ha kitüniszterelnök előterjesztésére az általam 1927. évi nik, hogy az előirányzott összeget nem vették január 29-én megnyitott országgyűlésnek üléssza- teljesen igénybe, ugy javasolni fogja, hogy az érkát ezennel berekesztem, egyszersmind a máso- tékhatáron enyhítsenek és a segélyezést kiterjeszdik ülésszakot ezéri december 20. napjára össze- szék az özvegyekre és esetleg a testvérekre is. hívottnak nyilvánítom. Horthy s. k., gróf Bethlen , Az elnök kijelenti, hogy a mai napirendre kitüs. k.« " j zőtt interpellációkat csak a kővetkező ülésszakon As elnök ezután bejelentette, hogy a Ház alel- ! lehet elmondani, mivel a kormányzói kézirat ezt nökeinek, jegyzőinek, háznagyainak, valamint egyes I az ülésszakot berekesztette. Az ülés 1 óra után bizottságoknak a megbízatása lejárt. A Ház később | ért véget. RepíílőgépeKei lönele le asz afgán föUcelölc (Budapesti tadósitónk telefon jelentése.) Londonból'jelentik: Jugelghiből érkező jelentés szerint egy angol katonai repülőgép elindult Kabulba, hogy pontos híreket szerezzen az ottani angol követség helyzetére vonatkozólag. A gép ara is volt rendezve, hogy Kabulból elszállítsa a követSég főbb tisztviselőit, vagy az angol i asszonyok és gyermekek egy részét. A repülőgépet az afgán felkelők tüz alá fogták és egy golyó átlyukasztotta a (¡ép hűtőjét, úgyhogy a pilóta leszállani kényszerült. A pilóta és a megfigyelő tiszt sorsáról mit sem tudnak. Londonból jelentik: Egy Indiából Kabulba köt dőtt másik repülőgépnek sikerült a kabuli angol követséggel érintkezésbe lépni. A pilóta közli, hogy a követségen minden rendben van. Az a repülőgép, amely Kabul mellett leszállani kényszerült, minden baj nélkül bejutott Kabulba. Chamberlain az alsóház szerdai ülésén ennek a jelentésnek a valódiságát megerősítette, egyben közölte, hogy az angol állampolgárok biztonságáért a felkelők kezességet vállaltak. A »suttogó ember« és a súlyos gyauusitások Nagy bíró tárgyalásán Budapest, december 19. Nagy István törvényszéki bíró bünpörének mai tárgyalásán Spatz József kereskedő ügyvédjei vonultak fel a Pataytanács előtt. Dr. Szegő Zsigmond ügyvéd elmondja, hogy a vizsgálóbíró előtt tett vallomása nem került szó szerint jegyzőkönyvbe és a jegyzőkönyvet nem is akarta aláírni. A vizsgálóbíró végül is beirta a jegyzőkönyvbe, hogy ő, a tanú Nagy István részéről soha semmiféle törvénytelenséget nem tapasztalt — erre aláirta a jegyzőkönyvet. Dr. Opler Emil ügyvéd Trieszt és Velence között három évvel ezelőtt ugyanabban a vasúti kocsiban utazott, amelyben Nagy István. A vádlott a szomszéd fülkében ült egy fiatal hölggyel és egy ügyvéddel, akit a tauu gyakran látott kényszeregyességi ügyekben. Még egy harmadik ur is volt velük. Nagyon kedélyesen, hangosan beszélgettek. —Lubik álljon fel, — int az elnök Lubik Júliának, aki szégyenlős mosollyal áll fel a vádlottak padjáról. -— Lehet, hogy ö volf, — nézi az ügyvéd —, de ez már olyan régen tőrtént, hogy határozottan nem tudnám állitani. Elmondja még, hogy mielőtt még az eljárás megindult, már hallott arról, hogy Nagy István osztozkodik a dijakon a vagyonfelügyelőkkel és szakértőkkel, de nem emlékszik, hogy kitől hallotta. Negyven-ötvenen is mondták, hogy pénzért lehet kapni vagyonfelügyelöséget. Molnár Mór, az Országos Hitelvédő igazgatója lép a bíróság elé. — Miért volt az az impressziója, hogy pénzt ' 3 pártonkívüli szenátor, azonkívül 2Í egyadolt át Szántó Béla Nacy Istvánnak? — kér- | házi méltóság. dezl ismét az elnök. — Azért, mert előzőleg olyan sürgősen kérte Szántó a pénzt. — ön a vizsgálat alatt mást vallott. Azt vallotta, hogy Nagy Istvánról rossz hirek voltak már akkor forgalomban. Az emberek azt mondották, hogy megvesztegethető és ön azért gondolta, hogy pénzt kapott. — Én nem vallottam igy. — De igenis, igy vallott és alá is irta ezt a vallomását. — Én csak suttogásról beszéltem. — Ki suttogott? — csattan fel az elnök hangja. — Hogyan lehet nem tudni, hogy ez kitől származik. Szeretném már látni azt a suttogó embert és ide állitani, hadd mondja el nekünk, mit tud. — Én senkit sem tudok megnevezni. A tárgyalást pénteken délelőtt folytatják. 168 pamszÉpáril szenátor (Budapesti tudósítónk telefonjelentése Bukarestből jelentik: Ma folyt le a szenátorválasztás utolsó akkordja, az érdekképviseletek és az egyetemek választottak szenátort. Megválasztottak kél kormánypárti, négy Bratianu-pártit és egy pártonkívüli szenátort. Ezek után a szenátus összetétele a következő: 168 kormánypárti, 34 liberális, 6 magyar és