Délmagyarország, 1928. december (4. évfolyam, 272-294. szám)

1928-12-02 / 273. szám

rHfl'waiiBBBH »¿lrpá€f lelfce veszette vitéz 1 er&Éyánsszlcy ÖdFon győsedeínies Kardját« A Puuztaszeri Árpád-Egyesület Árpád-áldomásán eUszkardot nyújtottak át a kardvívás olimpiai bajnokának (A Délmagyarország munkatársától.) Vitéz I'crstgánszky Ödön alezredes, az amsterdami olimpiász kardvivó világbajnoka, szombaton este a félhatos gyorssal érkezett Szegedre. Az állomáson fogadtatására nagyszámban jelentek meg a Szegedi VivőEgylet tagjai, de képviseltette magát az ünnepélyt rendező Pusztaszexi Árpád-Egyesület is. Az ünnepélyes fogadtatás az állomás elsőosztályu várótermében zajlott le. Félhat mult néhány perccel, amikor befutott a budapesti gyors. Diszsisakos rendőrök állanak a váróterem ajtajában, amikor rövid várakozás után kíséretével megjelenik a kardvívás világbajnoka. Vitáz Terstyánszky Ödón alezredes katonai egyenruhában utazott le Szegedre. Amint kiszállt a vonattól, harsány éljen fogadta. Feszes vigxjázzállf.sban hallgatta vémg Svoboda Károly tábornok üdvözlőbeszédét ílvobodfc Károly tábornok a Szegedi Vivő-Egylet nevében üdvözölte a kardvivás olimpiai bajnokáf, — Számodra annyi diadalkaput kellene felállítani e városban — mondotta Svoboda tábornok — ahányszor győztél az olimpiászon. Neked köszönhetjük, hogy a határokon túl is felhangzott ti Himnusz és hogy a világ minden népe megláthatta a magyar kard erejét és dicsőségét. Érezd m/jgad jól e nagy magyar városban, mert mi lr.">ldogok vagyunk, hogy ünnepelhetünk. A Pusztaszeri Arpád-Egycsület nevében dr. Szakíts József volt képviselő üdvözölte a világbaj•voköt — A Pusztaszeri Arpád-Egyesüiet nevében meleg szívvel üdvözlöm a magyar föld nagynevű hősét — mondotta —, aki kardjával olyan nagy dicsőséget szerzett a magyar névnek. Terstyánszky alezredes elfogult hangon, de katonás rövidséggel köszönte meg az üdvözléseket. — Nekitm, a magyar sport egyik katonájának csak az a vágyam — mondotta —, hogy Szeged városa ne csak a csonkaorszignak Jianem NagyMagyarországnak is második fővárosa legyen. örömmel jöttem Szegedre és nagyon köszönöm a meleg ünnepeltctést Vitéz Terstyánszky Ödón az állomásról azután j a Kass-szállodába ment, majd a Vivó-Egylet uj j helyiségeit látogatta meg. A Vivó-Egyesület nagy- j termében Gaál Ferenc elnök üdvözölte a világbaj- j nokot, aki a legnagyobb elragadtatás hangján em- j lekezelt meg a szegedi vivőétet fejlettségéről. j s bankett A tulajdonképeni ünnepség a Kaszinó nagytermében folyt le bankett keretében. A banketten az ünnepelten és feleségén kivül mintegy százan jeI.érésünk, — motyogta a szónok zavarodottan. — Mi lehet az? Ki vele! — nyitotta kerekre a i'áldes ur szemét a csodálkozás. — Szeretnénk egy kis karácsonyfának valót szedni a kripőci fenyvesben. — Szamarak, hát mit kéritek ezt' — mosolygott 4—y. — Amennyit csak jól esjk. Csak akkor futotta el a méreg, mikor Matyej írásban kérte az engedelmet. — Miit, hogy én azért az egy-két hitvány gallyat betintázzam az ujjam? D« a kripóqakat adcEs nem lehetett kitessékelni, mig a kezükben nem volt az irott engedelem. Vághatnak karácsonyfát, amennyi tetszik. Félóra múlva elfelejtette Kripócot bíróstul, hocskorostul. Nem is jutott eszébe, vagy öt esz"Ciuíeig, akkor is csak azért, mert akkorra már !;«tn maradt más eladni valója. Eladta potom pénzLt az erdőt valami nyíregyházi szálfásnak, csak Ott kötötte ki, hogy még egyszer ^vadássza mafját benne. Egy hét inulva meg is érkezett Kripőcra vagy tizedmagával, nyírségi uri vadászokkal. Krípóoot meg is találták bocskorosaíval egyetemben, de a fenyves n«m volt sehol. Leúszott a Garamon az egész. A tótok mind kivágták a fenyőket karácsonyfának s eladták szerteszéjjel az országban. Aunyit pénzeltek belőle, hogy többet ért tiz aratásnál. S egy szót se lehetett szólni, mert irás volt a kezükben. Ez volt az egyetlen tréfa, amit A—y Péter nem tudott visszaadni- Esztendő múlva I'csteu halt meg a szegények liázAbau. leutek meg. A fehér asztalok uu.U-tt többek közölt ott láttuk dr. Aigner Károly főispánt, dr. Szalay József kerületi főkapitányt, dr. Svoy Kálmán tábornokot, dr. Szakáts József volt képviselőt, a Pusztaszeri Árpád-Egyesület elnökét, Fegyveres Sándor tábornokéi. Fodor Jenő polgármesterhelyettest, dr. Pálfy József tanácsnokot, Kolb Árpád pénzügyigazgatót, Borbola Jenő rendőrtanácsost stb., stb. A banketten a helyőrség tisztikara nagyobb küldöttséggel képviseltette magát Elsőnek dr. Szakáts József szólalt fel. Elmondotta, hogy ezt az ünnepséget a Pusztaszeri Árpád-Egyesület rendezte, amelynek célja az Árpádkultusz fentartása. Ezért határozta el az egyesület, hogy a kardvívás olimpiai bajnokát, vitéz Terstyánszky Ödön alezredest (Nagy éljenzés.) ünneplésben részesili. Ezután dr. Menyhárt Gáspár mondotta el ünnepi serlegavató beszédét Gyönyörűen fölépített lírai szárnyalású beszédében kifejtette, hogy a hősök a történelem termékeny mélgéből születnek. A hősöket azonban nem a történelem teszi naggyá. Nagyok ők önmagukban is. Árpád szelleme ezer éven át egységben tartotta az országot — Én azt hiszem, hogy Széchenyiben is Árpád lelke szólalt meg. A mult azt bizonyítja, hogy nemzeti szerencsétlenség idején Árpád szelleme mindig segitett rajtunk. Árpád szelleme vezette vitéz Terstyánszky Ödón győzelmes kardját is. Dr. Szalag József kerületi főkapitány ünnepi beszédét azzal kezdte, hogy e pillanatokban, ami^TZAll^ ^ RUM LIKŐR KONYAK. kor a Pusztaszeri Árpád-Egyesület i;evében iiszkardot ad át vitéz Terstyánszkynak, Petőfi »Kard és lánc« cimü csodálatos szépségű költeménye jut eszébe. — A fegyverek között a legnemesebb a kard, amely együvé forr a szívvel. A kard az igazság szimbóluma. A magyar mindig hú maradt a kardhoz. Vitéz Terstyánszky Ödón b. bizonyitotta, hogy a magyar és a kard mennvjre méltóak egymáshoz. — A honalapító Árpád emléke iránt érzett kegyelettel nyújtom át most e diszkardot Svog Kálmán tábornok a helyőrség üdvözletéi tolmácsolta. Mint katona a katonához, mint bajtárs a bajtárshoz beszél. Ha van valaki, aki nem tudná Jiogy mi az a Himnusz, ment volna ki Amsterdamban, amikor Terstyánszky győzelmére felzendült a magyar imádság. Ábrahám Dezső volt miniszter, a budapesti Rákóczi-Egyesület nevében, vitéz Gárgyán Imre pedig a Csongrád vármegyei Vitézi Szék nevében üdvözölte az olimpiai bajnokot Vitéz Terstyánszky Ödón alezredes emelkedett ezután szólásra- Meghatott hangon, elfogultan mondott köszönetet. — Felejthetetlen lesz nekem e nap, — mondotta. A Pusztaszeri Árpád-Egyesülettől kapott diszkard uj kötelességeket ró rám, de én ígérem, fiogy az adományozó egyesület intencióit mindig követni fogom. Csak arra kérem a Gondviselőt hogy egészséget adjon, hogy mejtudjak kötelességeimnete felelni. Vitéz Terstyánszky ődön katonás róvidségü b»széde után a cigánybanda bus magyar nótákra zendített. A vendégek még sokáig a legjobb hangulatban maradtak együtt. Forgács Annát meg is mérgezték, fojtogatták Is, de halálát — hirtelen támadt idegsokk idézte elő A mUlsfodll orvos izgalmas MhasigaiásA Budapest, december 1. A budapesti büntetőtörvényszék Schadl-tanácsa szombaton folytatta az Erdélyi-pör tárgyalását Féltíz órakor megérkezett a pör koronatanúja, dr. Ptctalcr József miilstadti orvos— Nős, orvos vagyok, — feleli az elnök kérdéseire tolmács segítségével dr. Pichler. — Miílbtadtban lakom, ott folytatok orvos! praxist. Forgács Anna elhivatott magához. Ideges állapotai voltak. — Idegbeteg volt? — kérdezi az elnök. — Nem. Nem lehel azt mondani, hogy idegbeteg lelt volna. Csupán neuraszténia» volt . - a — Ideges szivbántalmaí voltak? — Nem, csak általános idegességben szenvedett — Még a lezuhanás előtt ismerkedett meg Erdélyi Bélával? — Igen. Erdélyi doktor úrral a See-villában ismsrkedtem meg. — Irt fel Erdélyinek orvosságot? — Igen. Ideges állapotára hivatkozott a doktor ur —• mondja a tanú — és gyógyszert kért — Irt erősebb hatású gyógyszert Forgács Annának? — Forgács Anna nem akart erősebb hatású gyógyszert szedni, — válaszolta dr. Pichler, akinek minden válasza után morajljk a közönség a karzaton. — Tud-e ön arról, hogy Erdélyi többször bántalmazta feleségét? — Erről csak hallottam, magam nem láltam és bántalmazási nyomokat sum tudtam megállapítani. — Mi történt augusztus huszadikán? — közeledik az elnök a bünügy felé. — Nem tudtam pontosan, hol történt a lezuhanás és miközben autóm az ut szélén állt odajött apósom és közölte velem, hogy Erdélyiné már visszatért, menjek a Linderhof-szállóba. Azonnal visszafordultam az autóval és a hotelbe mentem, ahol Erdélyiné feküdt. — A nyakán nem volt sérülés? -- teszi fel ÍZ elnök az egyik legfontosabb kérdést. — A nyakán semmiféle sérülés nrm volt — Megvizsgálta a nyakat is? loen. az egész testet alanosan megvizsgáltam. Az arcán, a felső ajak közelében volt horzsolás és panaszkodott hogy a füle mögött fájdalmat érez. — Véreztek a sebek. — Csak az egyik seb .erzett, amelyjk a felső combon volt. Ez volt a leghosszabb seb. — Amikor ön megkérdezte az asszonyt, hogy mi történt vele, milyen választ kapott? — Először általánosságban a lezuhanásról beszélt — feleli az elnök kérdésére dr. Pichler — éppen olyan csendes, nyugodt hangon, mint eddig. Beszélgetés közben egyszerre odafordult a férjéhez, Erdélyi Bélához a következő szavakkal: — Kedves Béla, mégis az az érzésem, hogy megtaszítottál. Parázs izgalom támad a teremben. Egyszerr* többen beszélnek, a tolmács, a tanú és különösen a védő, aki többszőr egymásután közbeszól azt állítván, hogy a tolmács rosszul fordítja U Pichler doktor döntő fontosságú szavait. — Nem azt mondotta a tanú ur — kiáltja Gál Jenő —, rosszul fordított a tolmács ur, Pichlei azt vallotta, hogy neki Forgács Anna azt mondotta hogy az volt a látszat mintha férje lökte volni le. Ez pedig egészen más dolog. Pichler újból megismétli Forgács Anna szavai és a tolmács újból lefordítja. Most már Piehlet is változtat egy nüansszai a kifejezésen, amely i kővetkező szöveggel kerül a jegyzőkönyvbe: — Kedves Béta, mégis az r látszata volt, mintha egy lökést adtál volna nekem— A legközelebbi látogatásom alkalmával a lép csőházban találkoztam Erdélyi Bélával, alqt mc^ kérdeztem, hogy van a felesége, mert fel akaró, hozzá menni megnézni- Erdélyi Béla kijelentett« hogy a felesége alszik és béri, nngy most ne t* Szőnyegek ; Zongorák EzUstBk ánok m ve res.. „ velkc-id tirifvat, kerülni^ nip«.l a d á sr a: ^BÓp/^SÍ^&BÁLVANr-ylCA a? Pon <1 t Fesimények Vitrinek