Délmagyarország, 1928. december (4. évfolyam, 272-294. szám)

1928-12-13 / 281. szám

D£L3I.IUYAR0HSZAG 1Ü2S üeccmber 13. Nagy Emil: »Magyarországon a parlament az egyetlen fórum, ahol szabadon lehet beszélni« Nincs sajtószabadság és gyülekezési jog — Interpelláció a »legújabb adóról« Budapest, december 12. A parlament szerdai ülése üres padsorok előtt kezdődött meg. Lukács György volt a házszabályreviziós vita első szónoka. Gál Jenővel polemizálva kijelentette, hogy a ki­rálykérdést Magyarország csak önállóan dönt­heti el. Az általános választói jogról beszélt ezután Lukács György, amely szerinte meg van, mert n műveltségi korlátozás olyan alacsony, hogy idővel önmagától megszűnik. — Akkor szokták a házszabályokat reformálni, ha visszaélnek a szólásszabadsággal. Ez történt nagy obstrukció alkalmával. Gaaí Gaston: Most |s? Lukács György: Elismerem, hogy most nem. Parlamentünk helyzete ma normális. Többség és kisebbség mint nobilis ellenfelek állnak egymás­sal szemben. Ez az atmoszféra biztosítja most a házszabályrevizió nyugodt tárgyalását. Éppen ezért nincs semmi indoka annak, hogy a Javaslat mö­gött rejtett célzatokat keressenek és a kormányt azzal gyanúsítsák meg, hogy hatalmi törekvései vannak. Gaal Gaston: A többségi akarat iniadlg nemzeti akarat? (Nagy mozgás a jobboldalon.) A következő szónok Nagy Emil. — Az én felfogásom szerint — mondotta — t® házszabály fontos kiegészítő része a magyar alkotmánynak és ezzel együtt közös kincse a képviselőháznak. Hogy Magyarország parlamentje mikép tanácskozzék vagy ne tanácskozzék, az hoz­zátartozik egész Magyarország becsületéhez. — Ma a Ház tanácskozásának vezetéséi erősen akadályozza Magyarország tul stabilizálása és R bormányakaraj túltengése. (Helyeslést Ugy van! a baloldalon.) Emiatt a parlament tekintélye le­csökkent a nemzet szemíben. (Helyeslés a bal­oldalon, taps.) — Angliában meg van a teljes gyülekező sza­badság, a teljes szólásszabadság, nem baj tehát n parlamenti klolür, mert ha ott nem beszélhe­tek, elmehetek a népgyűlésre és ha ott kífogá- , solják beszédemet, a független esküdiszék Ítél- ' feezik felettem. (Zajos helyeslés a baloldalon. J Taps.) » — A lapok megjelenése kormányrendelettől függ. Angliában a parlament mellett ott a többi terület: a sajtó, a gyülekező Szabadság. Más szempont alá esik tehát Anglia, mint Magyar­ország. Nálunk a Ház az egyetlen hely, ahol a keserűségnek felelősség nélkül lehet han­got adni. Ezért jellemzi a szólásszabadság túltengése par­lamentünket. (Élénk helyeslés a baloldalon.) — Nem tudok belenyugodni abba, hogy a par­lament elveszítse a nemzet érdeklődését. Két­szeresen szükséges, hogy a parlament a demok­ratikus népakarat kifejezője legyen. A parlamentet nem lehet mellőzni. Nincsen olyan akarat, tekintély a világon, amely a parlamentet pótolhatná. (Taps a baloldalon.) Szükségesnek tartja a liázszabályreviziót és se­gíteni szeretne régi betegségünkön, a terjengő­ségen. Elfogadja a bizottság jelentését azzal, hogy­ha a részletes vita során az előterjesztendő szem­pontok figyelembe vételével módosítások történ­nek. De ha ez nem lehet meg, akkor inkább csatlakozik Rubinek kisebbségi indítványához. östör felszólalása után az interpellációk követ­keztek. Fábián Béla mondja cl az első interpellációt, amelyet a kereskedelemügyi miniszterhez intézett « mérleSJavltásotf címén országszerte szedett 39 pengőkről. — Súlyos anomáliát kell szóválennem, — kezdte beszédét Fábián. — Szomorúan kell megállapí­tanom, hogy Wekerle pénzügyminiszter kijelen­téseivel szemben országszerte minden adói emel­nek. Nemcsak lefoglalják, de elviszik adóban a nép párnáját 1». Már uj dalt énekelnek az ország­ban: Jár a kocsi jár, hol a rendőrrel, hol a csendőrrel, de mindig a végrehajtóval. Nagy mozgás az egységes párton. Felkiáltások: Szomorú igazság. Fábián Béla: Felhívom képviselőtársaim figyel­mét egy uj adónemre. Nem adó ez voltaképen, hanem ugy hívják, hogy mérlegjavitásl dij, amit iparos, kereskedő, nagygazda és kisgazda egyaránt fizet. A mérlegjavitó megjelenik a községben, az összes mérlegeket hozzá kell vinni, hogy egy kis irást kapjanak tőle. Ez nem volna baj, de htssz, harminc, negyven pengőt kell fizeml érte. Nagy izgalom az egész Házban, az egységes párton is ilyen felkiáltások hallatszanak: Hal­latlan! Ilerrmarffl Miksa kereskedelmi miniszter ezt mondja: Ez tűrhetetlen! Herrmann Miksa kereskedelmi miniszter: Nem­csak a kiskereskedelmet, de senkit sem szabad kiszolgáltatni az önkénynek. Utasítottam az osz­tályt, hogy erre vonatkozólag indítsa meg a vizs­gálatot. Fábián Béla: Nem a kószáló mérlegjavitókról van sző. A miniszter ur szerint nincs kényszer. Ezzel szemben ha kovácshoz, ha lakatoshoz viszik a mérleget javítás végett akkor a hitelesítésnél nem jó a mérleg, ha azonban mérlegjavitóhoz viszik, úgynevezett kóborló mérlegjavitóhoz, akkor mindenesetre jó a mérleg. Herrmann miniszter: Hihetetlen. Pakots József interpellációjának elhalasztását kérte, majd Neubauer Ferenc mondotta el in­terpellációját a pénzügyminiszterhez a földbirtok­reform .utján földhöz jutott kisemberek illetéké­nek eltörlése és az összegyűlt fizetési kötelezett­ségek rendezése ügyében. Wekerlo Sándor pénzügyminiszter kijelenti, hogy a kormány ezeket a kérdéseket egységesen akarja rendezni abban a végrehajtási utasítás­ban, melyet a földreform finanszírozása kapcsán szándékozik kjadní. A rendeletek már el is ké­szültek és intézkedés történik, hogy a vagyon­átruházási illetékeket a földhöz jutottaknak ne kelljen megfizetniük. Várnai Dániel interpellációjában követelte, hogy tegye a kereskedelmi miniszter az egész ország­ban kőtelezővé a kereskedelmi alkalmazottak va­sárnapi munkaszünetét és szabályozza törvénye­sen a karácsony első napjára szóló munkaszü­netet. IlerrmanO Miksa kereskedelmi miniszter kije­lentette, hogy ott, ahol a vasárnapi munkaszünet érdekében megszorítást tud alkalmazni, meg is teszi. A karácsonyi munkaszünet érdekében ren­deleti uton nem intézkedhetik. Ezután Esztergályos János intézett interpellációt a kultuszminiszterhez a pécsi egyetemi épitke­zések szünetelése ügyében. Felvilágosítást kért a minisztertől, mtérí maradt el az építkezés a sze­gedi és a debreceni egyetemek mellett. A pécsi egyetem még mindjg ideiglenes helyiségben van és iskolákat tart lefoglalva. A kultuszminiszter válaszában kifejtette, hogy at. egyetemekkel összefüggő feladatokat az adott pénzügyi helyzetben csak fokozatosan lehetett megvalósítani. Debrecenben és Szegeden nagyobb ál­dozatkészséggel találkozott. Ezek a váro­sok az összes épiikeiésl költségek telét viselték. Közegészségügyi, de általában az Alföld kultúrá­jának emelése szempontjából is elsőbbrendü kér­dés volt, hogy először a debreceni és szegedi klinikákat épitsék ki. Ha Pécs magáévá teszi az egyetemi gondolatot és az állam anyagi ereje Debrecenben és Szegeden felszabadul, a fejlő­dés Pécsett is megindulhat. Farkas István interpellációjában felvilágosítást kért a földművelésügyi minisztertől, mennyire ha­ladtak a földmunkások biztosítására vonatkozó törvényjavaslat előkészítő munkálatai. Báró Kray István a kereskedelmi miniszterhez és a kultuszminiszterhez intézett interpellációt, ki­fogásolván, hogy Kertész K. Róbert és Schwaab Gyula helyetles kultuszállamtitkárol: resztvettek a fővárosnak egy tervpályázatán, mely a budapesti szeretetotthon felépítésére volt kíirva. Szükséges­nek tartja, hogy a két államtitkár lépjen vissza a pályázattól. Ha erre nem volnának hajlandók, ugy a kereskedelmi, illetve a kultuszminiszter aka­dályozza meg törvényadta jogánál fogva, hogy a pályázatban résztvegyenek. A kultuszminiszter válaszában kijelentene, hogy tőrvénybe ütköző dolog nem történt. Nem tilthatja meg senkinek a minisztériumában, hogy ideáit, ha ugy látja jónak, papírra vethesse. Ez sem etikai, sem közéleti szempontba nem ütközik. Ha történetesen az illető urakat valóban megbízzák az építkezéssel, akkor kell a miniszternek döntenie, hogy a vállalt feladat nem olyan nagy-e. hogy hivatali elfoglaltságuk rovására menne. Az ülés G óra után véget ért. Testvéreknél Széchenyi áér CselkosíJcs u.| ¡••••••••••BaHBlI Egy éjjeli menedékhely Genfben Genf, december. Ezekben a genfi jegyzetekben ismertetni fogjuk Genf városának kulturális intéz­ményeit és társadalmi nevezetességeit, Genf tud­valevőleg e tekintetben vetélkedhelik bármelyik világvárossal, hiszen a világ egyik leggazdagabb könyvtárát bírja és többek között 155.000 lakosa sorában 200-nál több milliomost számlál. A la­kosság számát tekintve, csak második helyet fog­lalja el a svájci városok kőzött, mégis ami az intellektuális tényezőket illeti, Genf messze túl­szárnyalja a legnépesebb Zürichet is. Kezdjük azonban az »éjjeli menedékhely« ismertetését. Már lassan beesteledett. A hideg szél csakúgy sivít és odavágja az ember arcához a sürün alá­hulló esőcseppeket. Egy szegény ördög halad lassú léptekkel a görbe Neeker-uccában levő rendőrlaktanya felé. Itt állítják ki ugyanis a haj­léktalan sehonnainak az ingyen kártyát, amellyel aztán bejuthat az éjjeli menházba. A szolgálat­tevő rendőraltiszt kikérdezi az újonnan érkezőt, hogy mi járatban van, majd szúrós pillantással végigtekint rajta, megnézi ellenőrző könyvecské­jét és összehasonlítja a szcmélyleirást. Immár kártyával a zsebében boldogan bandukol tovább a szerencsétlen az éjjeli szállás hívogató tanyája felé, amely a hajdani »medvegödör« mö­gött emelkedik ki a sötétségből. Rövid pillanatra emberünk megáll a kissé régies épület előtt, majd beballag. Benn az intézet igazgatója fogadja, te­kintetével végigmérvén a belépőt, akire itt a má­sodik ellenőrzés vár. Az ellenőrzési lappal ellátva az ágyrajáró min­denekelőtt az előirt és üditő hatású zuhany alá kerül. (A netaláni kicsi élősdiek részére nincs hely a hálótermekben 1) A ruházatot szükség esetén szin­tén dezinfíciálják. A tisztító tuss után a mi haj­léktalan emberünkre az ebédlőben nagy tál meleg leves vár. Ezután fél 9 órakor a »vendégek« elfoglalják fekvőhelyüket, amely áll egy dróthálós vaságy­rámából, egy matracból, két lepedőből és ugyan­annyi flanelltérítőből és egy fejpárnából. A két tágas, kellően fűtött hálóteremben 9 órakor el­oltják a világot és bizony alig hunyja be egyik­másik a szemét — a rövid csend beállta után nincs is igen szükség, hogy sokáig várakozzunk —, csakhamar halljuk az egyhangú hortyogást. Reggel az ébresztőjelre felkelvén, mindenki rend­behozza ágyát, a hálótermeket kitisztogatják, aztán következik a »nagy mosás«, amit a maga testén végez el mindegyik. Erre ki-ki egy mély tányér­ban kakaót kap egy darab kenyérrel, aminek el­költése után mindenki vígan megy a maga napi útjára. A hideg idő beálltával az ebédlőterem különben egész napon át mindenki részére nyitva áll, dél­ben pedig egy tál levest kenyérrel tálalnak fel a vendégeknek. Ez a leves igen nagy kelendőségnek örvend. Az éjjeli tanyát egyébként néhány derék polgár kezdeményezésére 1876-ban alapították. Nem ér­dektelen talán megjegyezni, hogy az elmúlt év­ben közel 20.000 ágyrajárót jegyeztek fel az in­tézet könyvébe. (D. G.) betölteni szándékozó hölgyek és urak nyújtsák be ajánlataikat jelige alatt a kiadóhivatalba. Kelemen ucca 7. szám alait A kirakati olcsó éral fellünésl kellenek. Rnklúrát. mely irléses és n leglobb minőségű, minden ehogadható éiban kiárusítja. Üzlethelyiség Itíatíó. 376 Berendezés eladó!

Next

/
Oldalképek
Tartalom