Délmagyarország, 1928. december (4. évfolyam, 272-294. szám)

1928-12-13 / 281. szám

D£L3I.IUYAR0HSZAG 1Ü2S üeccmber 13. Nagy Emil: »Magyarországon a parlament az egyetlen fórum, ahol szabadon lehet beszélni« Nincs sajtószabadság és gyülekezési jog — Interpelláció a »legújabb adóról« Budapest, december 12. A parlament szerdai ülése üres padsorok előtt kezdődött meg. Lukács György volt a házszabályreviziós vita első szónoka. Gál Jenővel polemizálva kijelentette, hogy a királykérdést Magyarország csak önállóan döntheti el. Az általános választói jogról beszélt ezután Lukács György, amely szerinte meg van, mert n műveltségi korlátozás olyan alacsony, hogy idővel önmagától megszűnik. — Akkor szokták a házszabályokat reformálni, ha visszaélnek a szólásszabadsággal. Ez történt nagy obstrukció alkalmával. Gaaí Gaston: Most |s? Lukács György: Elismerem, hogy most nem. Parlamentünk helyzete ma normális. Többség és kisebbség mint nobilis ellenfelek állnak egymással szemben. Ez az atmoszféra biztosítja most a házszabályrevizió nyugodt tárgyalását. Éppen ezért nincs semmi indoka annak, hogy a Javaslat mögött rejtett célzatokat keressenek és a kormányt azzal gyanúsítsák meg, hogy hatalmi törekvései vannak. Gaal Gaston: A többségi akarat iniadlg nemzeti akarat? (Nagy mozgás a jobboldalon.) A következő szónok Nagy Emil. — Az én felfogásom szerint — mondotta — t® házszabály fontos kiegészítő része a magyar alkotmánynak és ezzel együtt közös kincse a képviselőháznak. Hogy Magyarország parlamentje mikép tanácskozzék vagy ne tanácskozzék, az hozzátartozik egész Magyarország becsületéhez. — Ma a Ház tanácskozásának vezetéséi erősen akadályozza Magyarország tul stabilizálása és R bormányakaraj túltengése. (Helyeslést Ugy van! a baloldalon.) Emiatt a parlament tekintélye lecsökkent a nemzet szemíben. (Helyeslés a baloldalon, taps.) — Angliában meg van a teljes gyülekező szabadság, a teljes szólásszabadság, nem baj tehát n parlamenti klolür, mert ha ott nem beszélhetek, elmehetek a népgyűlésre és ha ott kífogá- , solják beszédemet, a független esküdiszék Ítél- ' feezik felettem. (Zajos helyeslés a baloldalon. J Taps.) » — A lapok megjelenése kormányrendelettől függ. Angliában a parlament mellett ott a többi terület: a sajtó, a gyülekező Szabadság. Más szempont alá esik tehát Anglia, mint Magyarország. Nálunk a Ház az egyetlen hely, ahol a keserűségnek felelősség nélkül lehet hangot adni. Ezért jellemzi a szólásszabadság túltengése parlamentünket. (Élénk helyeslés a baloldalon.) — Nem tudok belenyugodni abba, hogy a parlament elveszítse a nemzet érdeklődését. Kétszeresen szükséges, hogy a parlament a demokratikus népakarat kifejezője legyen. A parlamentet nem lehet mellőzni. Nincsen olyan akarat, tekintély a világon, amely a parlamentet pótolhatná. (Taps a baloldalon.) Szükségesnek tartja a liázszabályreviziót és segíteni szeretne régi betegségünkön, a terjengőségen. Elfogadja a bizottság jelentését azzal, hogyha a részletes vita során az előterjesztendő szempontok figyelembe vételével módosítások történnek. De ha ez nem lehet meg, akkor inkább csatlakozik Rubinek kisebbségi indítványához. östör felszólalása után az interpellációk következtek. Fábián Béla mondja cl az első interpellációt, amelyet a kereskedelemügyi miniszterhez intézett « mérleSJavltásotf címén országszerte szedett 39 pengőkről. — Súlyos anomáliát kell szóválennem, — kezdte beszédét Fábián. — Szomorúan kell megállapítanom, hogy Wekerle pénzügyminiszter kijelentéseivel szemben országszerte minden adói emelnek. Nemcsak lefoglalják, de elviszik adóban a nép párnáját 1». Már uj dalt énekelnek az országban: Jár a kocsi jár, hol a rendőrrel, hol a csendőrrel, de mindig a végrehajtóval. Nagy mozgás az egységes párton. Felkiáltások: Szomorú igazság. Fábián Béla: Felhívom képviselőtársaim figyelmét egy uj adónemre. Nem adó ez voltaképen, hanem ugy hívják, hogy mérlegjavitásl dij, amit iparos, kereskedő, nagygazda és kisgazda egyaránt fizet. A mérlegjavitó megjelenik a községben, az összes mérlegeket hozzá kell vinni, hogy egy kis irást kapjanak tőle. Ez nem volna baj, de htssz, harminc, negyven pengőt kell fizeml érte. Nagy izgalom az egész Házban, az egységes párton is ilyen felkiáltások hallatszanak: Hallatlan! Ilerrmarffl Miksa kereskedelmi miniszter ezt mondja: Ez tűrhetetlen! Herrmann Miksa kereskedelmi miniszter: Nemcsak a kiskereskedelmet, de senkit sem szabad kiszolgáltatni az önkénynek. Utasítottam az osztályt, hogy erre vonatkozólag indítsa meg a vizsgálatot. Fábián Béla: Nem a kószáló mérlegjavitókról van sző. A miniszter ur szerint nincs kényszer. Ezzel szemben ha kovácshoz, ha lakatoshoz viszik a mérleget javítás végett akkor a hitelesítésnél nem jó a mérleg, ha azonban mérlegjavitóhoz viszik, úgynevezett kóborló mérlegjavitóhoz, akkor mindenesetre jó a mérleg. Herrmann miniszter: Hihetetlen. Pakots József interpellációjának elhalasztását kérte, majd Neubauer Ferenc mondotta el interpellációját a pénzügyminiszterhez a földbirtokreform .utján földhöz jutott kisemberek illetékének eltörlése és az összegyűlt fizetési kötelezettségek rendezése ügyében. Wekerlo Sándor pénzügyminiszter kijelenti, hogy a kormány ezeket a kérdéseket egységesen akarja rendezni abban a végrehajtási utasításban, melyet a földreform finanszírozása kapcsán szándékozik kjadní. A rendeletek már el is készültek és intézkedés történik, hogy a vagyonátruházási illetékeket a földhöz jutottaknak ne kelljen megfizetniük. Várnai Dániel interpellációjában követelte, hogy tegye a kereskedelmi miniszter az egész országban kőtelezővé a kereskedelmi alkalmazottak vasárnapi munkaszünetét és szabályozza törvényesen a karácsony első napjára szóló munkaszünetet. IlerrmanO Miksa kereskedelmi miniszter kijelentette, hogy ott, ahol a vasárnapi munkaszünet érdekében megszorítást tud alkalmazni, meg is teszi. A karácsonyi munkaszünet érdekében rendeleti uton nem intézkedhetik. Ezután Esztergályos János intézett interpellációt a kultuszminiszterhez a pécsi egyetemi épitkezések szünetelése ügyében. Felvilágosítást kért a minisztertől, mtérí maradt el az építkezés a szegedi és a debreceni egyetemek mellett. A pécsi egyetem még mindjg ideiglenes helyiségben van és iskolákat tart lefoglalva. A kultuszminiszter válaszában kifejtette, hogy at. egyetemekkel összefüggő feladatokat az adott pénzügyi helyzetben csak fokozatosan lehetett megvalósítani. Debrecenben és Szegeden nagyobb áldozatkészséggel találkozott. Ezek a városok az összes épiikeiésl költségek telét viselték. Közegészségügyi, de általában az Alföld kultúrájának emelése szempontjából is elsőbbrendü kérdés volt, hogy először a debreceni és szegedi klinikákat épitsék ki. Ha Pécs magáévá teszi az egyetemi gondolatot és az állam anyagi ereje Debrecenben és Szegeden felszabadul, a fejlődés Pécsett is megindulhat. Farkas István interpellációjában felvilágosítást kért a földművelésügyi minisztertől, mennyire haladtak a földmunkások biztosítására vonatkozó törvényjavaslat előkészítő munkálatai. Báró Kray István a kereskedelmi miniszterhez és a kultuszminiszterhez intézett interpellációt, kifogásolván, hogy Kertész K. Róbert és Schwaab Gyula helyetles kultuszállamtitkárol: resztvettek a fővárosnak egy tervpályázatán, mely a budapesti szeretetotthon felépítésére volt kíirva. Szükségesnek tartja, hogy a két államtitkár lépjen vissza a pályázattól. Ha erre nem volnának hajlandók, ugy a kereskedelmi, illetve a kultuszminiszter akadályozza meg törvényadta jogánál fogva, hogy a pályázatban résztvegyenek. A kultuszminiszter válaszában kijelentene, hogy tőrvénybe ütköző dolog nem történt. Nem tilthatja meg senkinek a minisztériumában, hogy ideáit, ha ugy látja jónak, papírra vethesse. Ez sem etikai, sem közéleti szempontba nem ütközik. Ha történetesen az illető urakat valóban megbízzák az építkezéssel, akkor kell a miniszternek döntenie, hogy a vállalt feladat nem olyan nagy-e. hogy hivatali elfoglaltságuk rovására menne. Az ülés G óra után véget ért. Testvéreknél Széchenyi áér CselkosíJcs u.| ¡••••••••••BaHBlI Egy éjjeli menedékhely Genfben Genf, december. Ezekben a genfi jegyzetekben ismertetni fogjuk Genf városának kulturális intézményeit és társadalmi nevezetességeit, Genf tudvalevőleg e tekintetben vetélkedhelik bármelyik világvárossal, hiszen a világ egyik leggazdagabb könyvtárát bírja és többek között 155.000 lakosa sorában 200-nál több milliomost számlál. A lakosság számát tekintve, csak második helyet foglalja el a svájci városok kőzött, mégis ami az intellektuális tényezőket illeti, Genf messze túlszárnyalja a legnépesebb Zürichet is. Kezdjük azonban az »éjjeli menedékhely« ismertetését. Már lassan beesteledett. A hideg szél csakúgy sivít és odavágja az ember arcához a sürün aláhulló esőcseppeket. Egy szegény ördög halad lassú léptekkel a görbe Neeker-uccában levő rendőrlaktanya felé. Itt állítják ki ugyanis a hajléktalan sehonnainak az ingyen kártyát, amellyel aztán bejuthat az éjjeli menházba. A szolgálattevő rendőraltiszt kikérdezi az újonnan érkezőt, hogy mi járatban van, majd szúrós pillantással végigtekint rajta, megnézi ellenőrző könyvecskéjét és összehasonlítja a szcmélyleirást. Immár kártyával a zsebében boldogan bandukol tovább a szerencsétlen az éjjeli szállás hívogató tanyája felé, amely a hajdani »medvegödör« mögött emelkedik ki a sötétségből. Rövid pillanatra emberünk megáll a kissé régies épület előtt, majd beballag. Benn az intézet igazgatója fogadja, tekintetével végigmérvén a belépőt, akire itt a második ellenőrzés vár. Az ellenőrzési lappal ellátva az ágyrajáró mindenekelőtt az előirt és üditő hatású zuhany alá kerül. (A netaláni kicsi élősdiek részére nincs hely a hálótermekben 1) A ruházatot szükség esetén szintén dezinfíciálják. A tisztító tuss után a mi hajléktalan emberünkre az ebédlőben nagy tál meleg leves vár. Ezután fél 9 órakor a »vendégek« elfoglalják fekvőhelyüket, amely áll egy dróthálós vaságyrámából, egy matracból, két lepedőből és ugyanannyi flanelltérítőből és egy fejpárnából. A két tágas, kellően fűtött hálóteremben 9 órakor eloltják a világot és bizony alig hunyja be egyikmásik a szemét — a rövid csend beállta után nincs is igen szükség, hogy sokáig várakozzunk —, csakhamar halljuk az egyhangú hortyogást. Reggel az ébresztőjelre felkelvén, mindenki rendbehozza ágyát, a hálótermeket kitisztogatják, aztán következik a »nagy mosás«, amit a maga testén végez el mindegyik. Erre ki-ki egy mély tányérban kakaót kap egy darab kenyérrel, aminek elköltése után mindenki vígan megy a maga napi útjára. A hideg idő beálltával az ebédlőterem különben egész napon át mindenki részére nyitva áll, délben pedig egy tál levest kenyérrel tálalnak fel a vendégeknek. Ez a leves igen nagy kelendőségnek örvend. Az éjjeli tanyát egyébként néhány derék polgár kezdeményezésére 1876-ban alapították. Nem érdektelen talán megjegyezni, hogy az elmúlt évben közel 20.000 ágyrajárót jegyeztek fel az intézet könyvébe. (D. G.) betölteni szándékozó hölgyek és urak nyújtsák be ajánlataikat jelige alatt a kiadóhivatalba. Kelemen ucca 7. szám alait A kirakati olcsó éral fellünésl kellenek. Rnklúrát. mely irléses és n leglobb minőségű, minden ehogadható éiban kiárusítja. Üzlethelyiség Itíatíó. 376 Berendezés eladó!