Délmagyarország, 1928. december (4. évfolyam, 272-294. szám)

1928-12-12 / 280. szám

december 12. ' DtLMAGYAKOKSZAU Egy szabó harca a szentesi ügyvédek ellen Zugirászaí címén 100 pengő pénzbüntetésre iféllék (A Délmagyarország munkatársától) A Délmag^yarország annak idejcn beszámolt arról, hogy Papp István szentesi szabómester dr. Lévay Fcrtnc szegedi ügyvéd utasításai alapjáu öt szen­tesi ügyved ellen feljelentést tett ÜLZ ügyvédi ka­maránál. Papp István először a szegedi ügyész­ségnél tette meg feljelentését. Az ügyészség azon­ban az eljárást megszüntette és a feljelentést az ügyvédi kamarához tette át. Később Papp Ist­ván az igazságügyminiszterhez fordult panaszá­val.. Feljelentését 83 szentesi polgár irta alá. A beadványt Papp István készítette el. A feljelentés, illetve az ígazságügyminiszlcrliez benyújtott beadvány miatt Papp István ellen zug­irászaí cimén indult meg az eljárás. Ügyét a na­pokban tárgyalták a szentesi járásbíróságon, ahol Papp István kijelentette, hogy a két okiratot azért készítette el, mert sem Sragaden, Mm Szentesen nem akadt ügyvéd, aki ezt elvállalta volna. Ta­gadta, hogy ezekért a beadványokért pénzt fogadott volna el. Amit tett, azt szívességből cselckedta. A járásbíróság bejgazoltnak látta a vadat és Papp Istvánt 100 pengő pénzbüntetésre ítélte, aki azonban az ítélet ellen felebbczést jelentett be. [fl kél L A|>> fvalrlf a Vígszínház nagysikerű írsRK raösordarabia: ftliftfltlaiie Dimclfi főszereplésével péntektől HlLUIdUd llüHaRI vasámantfj a Korzóban »»•iiíiwmíw: »•j Szeded halála cs feltámadása Irta: Szabó László VI. A haíaszíröfa főpróbája IL '& nép ojy'an zajos helyeslessel fogadta ezt a. veieménynyiivánitást, hogy hiábavaló volt a város hajdúinak fellépése, — riadót kellett fujatni a kaszárnyában és csak a katonaság birta a háborgó népet széloszlatni. Ettől kezdve azonban mindaddig, mig a veszedelem el nem muft. éjjel-nappal volt egy ?<cug<r baka a város­háza udvarán s a város utcáin éjjel-nappal katonai őrjáratok cirkáltak. A megriadt munkásnéppel meg később is sok haj volt, de egyelőre minden egyéb vesze­delmet felülmúlt az időjárás. A viz egymagá­ban még nem nagyon veszedelmes, de ha a szélvésszel társul, akkor nincs ellene védelem. Amikor »fajnak a böjti szelek* a Nagy Alföl­dön, ebből künn, a városokon kivül olyan viharok keletkeznek, mint aminők a Gobi-siva­tagot, vagy az Egyesült Ailamok északkeleti szélét végig szokták söpörni a kanadai jég­mezőktől Newyorkig, mert nem áll az utjukba .semmi, még csak egy erdőcske se. Amig a Tisza lomhán folydogáló vize csak mossa a töltést, addig nincs nagy baj; de amikor elkezd tom­bolni a böjti szél, a Tisza tengernek képzeli magát és hullámaival addig paskolja a töltést, mig széjjel nem tépi. Amikor már napok óta fujt a szél, a város ncpe aggódva nézte a közeli töltéseket s nem sokat törődött már a messze levő Percsorával. A vizvcdelmi bizott­ság a város melyebben fekvő utcáiba fenyő­szálakat hordatot és tutajoüat csináltatott belő- ( Ktk: ha bejön a vjz, meneküljön u nép a ? mély utcákban az előre elkészitctt tutajra. \ Nincsen okosabb vizi szerszám a világon, mint a tutaj (melyet Szegeden lápnak hivnak, ta­lán csak azért, hogy megkülönböztessék a máramarosi rumunyok igazi tutajától), — mert az ilyen tutaj sc fel nem fordulhat, se el nem merülhet. Amikor a régi Szeged népe látta, hogy a Tyukbögy-utcában kötözik a tutajokat, — már tudta, hogy hányadán van. Március huszadikán már elkerülhetetlennek tartották a veszedelmet. Az alföldi vasút töl­téséi szerették volna megeiösiteni, de a vas­utasok fontoskodtak és a forgalmat zavarni nem engedték. Valakinek (állítólag Réczey fő­mérnöknek) eszébe jutott, hogy ha már nem lehet felmagasítani a vasúti töltést, védőmü­vet kell építeni eléje; karókat kell leverni, két párhuzamos sorban és a karókhoz deszkát kell szegezni, úgyhogy a két párhuzamos desz­kafal egymástól egy ölnyire legyen s azután a két deszkafal közét meg kell tölteni földdel. A szegedi nép ezt az uj töltést elnevezte »ka­licka-töltésnck« és jobban mulatott rajta, mint amennyire bizott benne, mert a kalicka for­más volt ugyan, dó neia volt nagyon vízálló, ha a karók töve kiázott, nem sokat ért a töltés. Negyvenötezer szál deszkát beleépítettek már a kalickába^ amikor valaki kieszelte^ hogy a munkásokat utóbb talán nem is» fogják kifi­zetni, hanem a munkabérüket majd beleszámít­ják az adójukba. Amint ez a hazug hír elter­jedt, a munkások elkezdtek szökdösni a tölté­sekről. Uj munkaerőt pedig nem lehetett kapni. Üzentek az embereknek a tanyákra, de onnan nem jött senki. Ugyanis a hetivásár alkalmá­val látták, hogy az utászkatonaság kilenc nagy vasladikot helyezett el a városháza előtt. --Mirc­való az erőlködés, gondolták a tanyaiak, hiszen a várost úgyis elviszi a viz!« A felsőtanyákra katonaságot küldtek ki> de mit lehet a katona­ság a tanyák világában? Egy ármádia is kevés lett volna arra, hogy egy pár száz embert összeszedjenek. Csak azokra lehetett támasz­kodni, akik pénzért dolgozták, de azokra sem nagyon, mert sok munkás még a keresetét is ott hagyta, ha megszökhetett. A percsorai töltésről Várady Ignác sürün küldte a lovas futárokat az algyevi vasúti állomásra a sürgönyeivel, melyekkel a város­házán a vízvédelmi bizottság sehogy sem tu­dott tisztába jönni. Mert Várady Ignác soha­sem kért ezernél kevesebb munkást és tíz­ezernél kevesebb zsákot, a város pedig száz munkást cs ezer zsákot sem tudott neki kül­deni. A város azonban nagy nehezen mégis elke­rülte a katasztrófát, noha igen illetékes véle­mények szerint rászolgált a legrosszabb sorsra is, mert az 1873-ban lebontott Szent Háromság szobrot elmulasztotta újra felállítani. A jő Isten azonban, mint az életben nagyon sok­szor. most is elnézőbb volt, mint az emberek és megkönyörült a legmagyarabb városon. Dc tagadhatatlan, hogy amikor már igen nagy volt a veszedelem, maguk a polgárok is segí­tettek. Nem kellett már nagyon bíztatni az embereket: április 3-án már kilencezer ember hordta a földet az alföldi vasút töltésére: ki kocsival, ki talicskával, ki pedig kosárban vagy szakajtóban. Az uri nép ebben a munká­ban éjipenugy liuzgolkodott, mint a köznép. Csak a pénzzel volt már baj. Tudniillik a város pénze elfogyott. Kiss Dávid átadott a polgármesternek negyvenezer forintnyi érték­papírt, hogy tegyék zálogba — s a kölcsönért nem kért a várostól semmit. A Szeged-Csong­rádi Takarékpénztár, a Kézmüvesbank,. az Eisensíádter S. cég, a Prosznitz- és a Barnber­ger-család, a Gál és Madár, a Guftmann és Eis­ler, a Wagner F. A. cég, Lili ín, Zsóíer Andor, Fodor István, Kéméntzy a Kárász-utcából. Scháffer Ádátnné, Bérczyné, Egressyné (sok háznak a tulajdonosa!) és mások egy-kettőre összeadtak háromezer forintot, liogy a legsür­gősebb kiadásokat fedezni lehessen. Ls ezt a pénzt nem kölcsön adták a városnak, hanem segély gyanánt. a báró lelőtte a tárgyalóteremben az ügynököt Paris, december 11. A bordsauxi törvényszéken tegnap véres dráma játszódott le. Villepreux báró, egy fiatal arisztokrata elvesztette a Lalando ügy­nök ellen inditott pörct. Az ítélet kihirdetése után a báró kétszer rálőtt ellenfelére, aki uagy jaj­kiáltással összerogyott. A báró ekkor eldobta fegy­verét és igy kiáltott fel: — Tartóztassanak le, vezessenek a \ iagaioazra ele. A vizsgálóbíró előtt kijelentette, hogy Lalando ügynők őt vagyonilag teljesen tönkretette és csak igy tudott rajta bosszút állni- Az ügynök a hasán sebesült meg súlyosan. Állapota reménytelen. Vil­lepreux báró a háború alatt sokszorosan kitünte­tett francia repülőtiszt volt. Elsörend« fehérnemiianyagok POlláh Testvéreknél (Mont« uccaj Jtrany függő, gyürü, lánc a legolcsóbb karácsonyt ajándék. Ü havi részletfizetés ROSjENBEKG Kát OlyI II. í-ace Dr. GréMéie hnraxns kölni VÍZ ugy illatánál, mint boraxtartalmásál fogva kitűnő hatású. Csak zárt üvegekben kapható a 234 Szent Rókus gyógyszertárban* KI» Üveg Ara 1ZO. nagy Üveg Ara 2.40. Varrógépek Gyermekkocsik Kerékpárok Gummik, alkatrészek Meglepő olcsón kaphatók kedvező részletfízetésro Javításokat olcsón készít Kardos István műszerészi Szeged, Ctekonlu-ucca 3. S5| Ha Imi Józseí divatáru házában £ Tisza Lajos körül 58. sz. a. az olcsó lcará€&onyi és újévi vásár megleexdöáotí ^ \ Tekintse meg kirakataimat I Knittel ' Konrád /\ nfii kalap iwowtwoww»« kHI8nl@gesség@k raktára MUM Széchenyi-tér 3 ts\ BELVÁROSI —— MOZI Hírnév és szerelem, Édes Komám Ran •December 13-to, szerdán Egy £e:<cvaJó ütkö vidám kalandjai 7 fetvomásban Uftertasok kezdete •>. 7. P, vasár- és ¿nnepaap • i 8 <5:«kor. I 1 KORZÓ MOZI December 12, 13-4o, szenJítt é* caütOrtökőn mN-TIN:TIPí A vérdtf. Vfl^ar "V €5 röf CJHy«. Vadnyugati Ulrténet 6 leivotiiiban. R i.adJar't kerdetf \ 7. 9 vam?r ég ünnepnap 3, 5. 7 9 érakot

Next

/
Oldalképek
Tartalom