Délmagyarország, 1928. november (4. évfolyam, 248-271. szám)

1928-11-11 / 255. szám

о DÉLMAGYAKORSZAG шага I92S november 11 5 szó: Rubin kárpitos munkái elismerten iák. Kossuth Hajós sugárai 8. 'etefon 14—65. ej egyidejűleg a Bohn-féle házra vonatkozóan egyéb tervek is vetődtek fel. Gombkötő Antal tanfelügyelő ugyanis a najKikbao tett felterjesztést a közoktatásügyi minisztériumnak, hogy tegyék lehetővé a Klebelsbergiánum részére ennek az épületnek megszerzését. A szegedi és csongrádmegy« tanitó egyesület ugyanis mntt évi kölgyülésén elhatározta, hogy a ¿anyai laniíók gyermekei részére Klebelsbergiánum néven Internátus! alapi*. Klebelsbcrg Kunó gróf a közhasznú célra való tekintettel már meg is engedte, hogy az intézetet nevéről kereszteljék el. Gombkötő tanfelügyelő buzgósága a lelkes tanítóság segítségével egy év alatt negyvenezer pengőt 'gyűjtött össze erre a célra. A tanfelügyelő most indokolt felterjesztést intézett a kultuszkormányhoz a megvételhez szükséges pénz utalványozása végett. Felterjesztésében rámutat a tanfelügyelő arra is, hogy az ingatlan forgalmi értókén jóval alul szerezhető most meg s minthogy éppen internátus részére épült, minden átalakítás nélkül használható volna a kollégium céljára. Most hát megindult a versengés az épületért. A város elhatározása nyilvánvalóan azon fordul csak meg, hogy iskolai célra az épület alkalmas-e s minthogy a mérnöki hivatal becslése szerint értékén alul megvehető, a vételár rendelkezésre áll s fedezetről sem kelt gondoskodni, anyagi kérdések nem állnak az elhatározás útjába. щпввпвнп A Belvárosi Mozi R.-T. kulturális előndás-porozalának V-fk Ssmerefferiesztő előadása 1928. évi no*, hó 11-én d.e. fétll óra! kezdettel a Belvárosi Moziban. Bemutatási--. kerOl: imazon a vizek királp rvönyflrfl expedíciós (elvételek íz Amazon és vidékéről 8 Iclvrmásban. Azonkívül Osztrák Alpok természeti felvételek. Bevezető és kiíérőelőadást tart: Dr. Flrbás Oszkár ¿11. reáliskolai tanár. Jegyek P —,40-tői 1.20-ig. A tanutóifjmág 30 Hllé-es kedvezményes (eggyel jelenhet meg az előadáson Munkásotthon tánciskolájában 15-én, csütörtökön vendégest az u) táncok bemutatása. JAZZ-BAND. Művészi kivitelű FENYKEPEK a:, ünnepekre való tekintettel mérsékelt áron készülnek 764 Л leoszomség fúíssiani e&ar SRBTZ fényképésznél, Somogyi ucca, Dreher söröző melleit. Minden rendelő értékes ajándékot kap! Kötött habátok, pulloverek legolcsóbban 453 Noíftnann Dezsőnél, Csekonics ucca 4. sz. A Világbíró ,24 LILIOM chiffon és vászon különlegességek nagy választékban olcaO arabon Pollák Testvérek kelengye üzletében Csekonics ucca <J. *z. A közönség azt hiszem, ugy keletkezett, hogy valaki elfáradt és leült a főidre. Vagy talán már fáradt is volt v^gy beteg, vagy ügyetlen, vagy kényelmes, egyszóval nem vett részt a közös táncban, a közös énekben, hanem ült a földön és nézte a többieket A többiek táncoltak, örömükben vagy bánatukban, ordítoztak, énekeltek, mert elállt az eső, sikerült a vadászat vagy szerencsésen eltemettek valakit Azután egyre többen fáradtak el, egyre többen ültek 1c a földre közönségnek, aki meg bírta szusszal, az táncolt, énekelt tovább egymagában vagy párosan, ezekből lettek a hivatásos művészek. Később már olyanformán szórakoztak, mint most a bárokban. Mikor a közönség jól kitáncolta magát elsötétül a terem, a táncosok leülnek körbe az asztalokhoz, a zenekar tust huz, zöld meg piros reflektorok gyulladnak és következik a magánszám. A taps után újra kivilágosodik a terem és a közönség visszaváltozik aktív táncosokká. Akkor is, adott jelre a táncoló tömeg letelepedett a földre, különleges sipok sivítottak föl, dobok puffogtak és megjelent a magánszereplő, a varázsló, a főpap, a törzsfőnök és eltáncolta az ünnepi imádságot. Az ülő kör tapsolt, majd újra fölkerekedett és játszott ünnepelt tovább. Van azonban egy lényeges különbség a mai mulatók közönségének szórakozása és a primitív tömegjátékok között. A primitív tőmegjátékokban mindig valami közös öröm vagy közös bánat hatotta át és kapcsolta egymáshoz a résztvevőket Az egységes értelmű és általános jelentőségű játékból egy pillanatra sem kapcsolódik ki teljesen a tömeg és a pihenés ideje alatt sem válik passzív, közönyös szemlélővé. A magánszereplő, a varázsló vagy a törzsfőnök az egész törzs nevében imádkozik, táncol, énekel, sőt beszél hozzájuk, vitatkozik, felesel velük, a tömeg pedig hajlongással, tapssal, kiáltásokkal kiséri a szertartást vagy a produkciót A tömegnek ez a cselekvő együttműködése egy kiemelkedő és szimbolikus jelentőségű személlyel minden korban megvolt és ma is megvan a tömegünnep egyik formájában: a vallási szertartásban, ahol a hivők együtt imádkoznak, együtt énekelnek, sőt gyakran azonos mozdulatokat végeznek a pappal. A tömegünnep egy másik formájában: a színjátékban a fejlődés folyamán a tömeg kettéválik cselekvő személyekre és nézőkre. Ez a kettéválás Hellászban a marathoni csata idejében következik be, amikor Aiszkülosz föllépteti a második szereplőt Minthogy a két szereplő már nem a közönséghez beszélt hanem egymáshoz, az akusztika kedvéért falat kellett emelni a hátuk mögé és ezáltal az oltár körüli tánc körnézőtere a színház félkörének ad helyet Ugyanekkor a szereplőket hogy szembetűnőbbek legyenek, emelvényeken helyezik el, a tömeg pedig levonul a nézőtérre, de helyette ottmarad a közönséget szimbolizáló kar. Ez a kar, amely még külsőségekben is hangsúlyozta, hogy a néző helyett cselekszik, a magánszereplők mellett egyre inkább háttérbe szórni és háromszáz évvel Krisztus előtt teljesen letűnik a görög színpadról. De a közönség nem nyugodott bele, hogy igy kizárják a közős játékból. A görög színházban még megelégedett a szellemi együttműködéssel, a középkori misztériumokban maga is résztvesz a játékban megint A pokol torkából kiszabadult ördögök lefutnak a nézők közé, kergetődznek, hancúroznak, mókáznak velük, egyet-keitőt megfognak, fölcipelik őket a színpadra, ahol büntetésképen jó megtréfálják a jámborokat Azután ott voltak a fölvonulással összekötött misztériumok, ahol a közönség a tovahaladó kocsikon jelmezesen táncolva nézte az útvonal mentén fölállított színpadokon játszódó jeleneteket Ez a boldog aktivitás azonban nem tartott sokáig. A röneszanszban megszületik a mai színház, a guckkastenbühne, ugyanis az addig háttérül szolgált hármas nyílásból a középsőt a színpad elé helyezték, ezáltal a minden oldalról nyitott színpadnak keretet adtak és elválasztották a nézőtértől. A tizennyolcadik században azután kidobálták a színpadról az előkelők számára ott elhelyezett padokat és azóta idegennek tilos a színpadra lépni. Azóta a néző idegen a színházakban, előkelő látogató, passzív szemlélő, akinek semmi köze sincsen a színészek játékához. A naturalizmus diadalrajutása óta a színésznek sem szabad játszani vele, hiszen a naturalista színjáték szabályai szerint a színésznek el kellett felejtenie, hogy színházban van, a közönséghez szólni tilos, a kőzöiH ségre még gondolni is tilos. De mondom, a közönség eDDe nem nyngsztti bele. ő nem azért ült le az ősidőkben a földre pihenni, hogy pár ezer év elmultával teljesen kihagyják a játékból. A közönség szerepelni, játszani akar. A közönség kislánykorában színésznőt akar lenni és egész életén át vágyódik az elérhetetlen színpad után, a paradicsom után, ahonnan kiűzték, mert megingott a hite. Mert ezért űzték ki. Az egységes hit, az egységes világnézet korszakaiban, a primitíveknél, a görögöknél, a katolikus középkorban, a foTradalmi időkben a tömeg mindig együtt játszik a színészekkel. Mikor az egységes hit, az egységes világnézet ingadozni kezd, a színjáték egysége is szétbomlik. A közönséget ki zárják a színpadról, mert nem lehet tudni, hogy az ellentétes világnézetű emberek nem rontják-a cl egymás játékát. Napjainkban azokban a színházakban, melyeknek nincs határozott állásfoglalása^ világnézeti alapja, a közönség együttműködése a színészekkel csak ritkán lehetséges. Pedig a közönség játszani akar, nemcsak szórakozásból, ha» nem mert áhítozik az együttes és egységes tömegünnep után. Ezért próbálja Rcinhardt föltámasztani a vállá' sos színjátékot, ezért viszi színészeit cirkuszokba,, a szabadba, a dómok elé. Gémier sem ok nélkül kreál tőmegszinházakat rendez népünnepélyeket, bocsát le lépcsőket a közönséghez, ő az emberg jogok vallásának tömegjátékait akarja megteremteni. Itt van Piscator mozgó nézőterével, ott vannak az oroszok forradalmi emlékünnepei, Hollandiában és Belgiumban Meester nemzeti játékai; Oberammergau, a baszk misztériumok. És nálunk is milyen boldog a közönség, ha néha-néha bekapcsolódhatok a játékba. Miért ne lehetne az elszórt jelenségeket nálunk is kiszélesíteni kollektív ünnepekké? Nem kellene mást csinálni, csak a színházakba be kellene vinni a tömegek hitét világnézetét és a szinészeket néhanapján ki kellene vinni a kőszinházakból a közös örömmel és közös bá| nattal ünneplő nép közé. Mert a színház nem egye* ; dűli helye és letéteményese a színjátéknak. A szín! játék mindenütt ott van, ahol nézők és játszók ta| lálkoznak. A futballmeccs, a verseny, a fölvonulás, minden különösebb uccai esemény épugy színjáték! a közönség számára, mint a színielőadás. És semmi akadálya sincs, hogy ezekből a szinházonkívüli látványosságokból kiválasszuk, a szinielőadással egyesítsük és művészi egységbe foglaljuk az erre alkalmas elemeket Semmi akadálya sincs, hogy nagy nemzeti ünnepekkor hatalmas színpaddá alakuljanak át a terek és az uccák, ahol a közön séf» is játszik, ahol a közönség egymást szemlélheti^ ahol egységes, lelkes hangulat kapcsolja egymás-! hoz a résztvevőket Soha nem volt olyan nagy szükség a szolidaritás tömegünnepeire, mint maj Soha népnek nem volt annyira szüksége az egymásratalálásra, mint nekünk magyaroknak. Szülessen meg végre nálunk is az egymásra talált? társadalom első korszerű tömegünnepe. Hont Perent*. Varrógépek Gyermekkocsik Kerékpárok Gymmik, alkatrészek Meglepő- olcsón kaphatók kedvező részletfizetésro Javításokat olcsón készít Kardos István műszerész! Szeged, CscUonlcs-uccei 3. föl №2hó-éssárclp6tí a Linoleumiparban, Kárász ucca 6. 43» Üzlethelyiség kiadó dcc. l-re torgalmas, etökctn helyen. Éédeklődni Somogyi ucca 22. üzletben. Elei fátjl si feje, vegyen be egy szem KilnaanaemU rdldalmat axosnal megssUníeí. В61 Mlndeo gydgyscerJdirbea корфаГД.