Délmagyarország, 1928. november (4. évfolyam, 248-271. szám)

1928-11-10 / 254. szám

DPf ,M4GV4T1«»>*' 192S november 10. Magyar bányászat diadala: a pécsi tojásszén. BACH "ésné|1' "9&€M€&MÓ A nagyobb leadóállomások mai műsora Budapest, 12: Déli harangszó az egyetemi temp­lomból. Időjárásjelentés és hírszolgálat 12.20: Gra­mofonhangverscnv. Magyar művészek lemezei. 17 óra 10 perc: Az Orsz. Magyar Cserkész Szövetség előadása. 17.40: Szimfonikus zenekari hangverseny az Ostende-kávébázból. Vezényel: Ábrányi Emil karnagy. 19: Kelemen Móric előadása. 19.35: Rá­dióamatőr-posta. 20.20: Ügető versenyeredmények. 20 óra 30 perc: Előadás a Stúdióból. *Bob herceg«. Regényes nagyoperett három felvonásban. 22.15: Fbntos időjelzés, hírszolgálat és idő járásjelentés. 23.10: A Britannia-nagyszállóból Pertis jenő és rigánvzenekarának hangversenye. — Bécs. 11: Ze­ne 16: Hangverseny. 17.40: Mesék kicsinyeknek, nagyoknak. 19.30: Szigeti József hegedühangver­senye. — Berlin. 16.30: Gramofonhangverseny. 20: L. W'índsperger »Missa symphoníca« cimü müvé­nek közvetítése, utána tánczene. — Breslau. 16.30: Szórakoztató zene. 22.30: Tánczene. — Brünn. 12 óra 30 perc: Hangverseny. 19: Bohuslay Martina »Der Soldat und die Tänzerin« cimü operettjének előadása. 22.25: Cigányzene. — Frankfurt 13.15: Hangverseny. 16.35: Operettzene. 22: Tánczene. — Leipzig. 16.30: Hangverseny. 20: Schubert »Három a kislány« cimü operettjének előadása. Utána tánc­zene. — München. 14.30: Gramofonzene. 16: Szóra­koztató zene. — Prága. 12.30 és 16.30: Hangver­seny. 22.25: Cigányzene. — Róma. 13: Rádió-trió. 17.30: Hangverseny. 20.45: G. Massenet »Candril­Jon« cimü operájának közvetítése. — Siutigart. 12 fira 30 perc: Gramofonhangverseny. 15.15: Délutáni hangverseny. 16.35: Operettzene. 17.30: Harang­játék. 20: Hangverseny. 23.30: Tánczene. — Zág­ráb. 13.15: :Gramofnnzene. 15: Népszerű délutáni hangverseny. 20.35: Kamarazene. 22.10: Könnyű esti zene. — Zürich. 12.32: Hangverseny. 16: Dél­utáni hangverseny. 19: Harangjáték. 20: Schubert­est, Ne rendel|en addig reklámnaptárakat, mig minfagyüjteményemet meg nem nézi. *legsxebb Kivitel! Rendkívül olcsó árak! Játékkártya eladás. 547 Karácsonyi dlsxek és mindennemű papíráruk nagyban és kicsinyben. Kovács Menrik könyv- és papírkereskedő Telefon 10-4?. SZEGED Kölcsey u. 4. wmrr&maKWKWSS wayaiyss A HélmagyaM or&száQ regénye NKYBINCK: A NYUGATI ABLAK ANGYALA SINGEK varrógépek róq bevált j& minőségben XcdvezS ftxctési feltételek I-S INC Z R.VA'RÜÁGÍP FI SIYTÁK * Szeged, Kárász u. i. | Csupán a Magyar Hélení Kitűnő minőségű selyem hari/nya apró gyári hibával p rm Párisi töagy Máz, Szeged 30 Lipotin csodálkozva nézett rám — nyilván észrevette meglepődésemet — s arcán csak­hamar megjelent szokott gunyoros mosolya, mely már annyiszor felingerelt. Vizsgálódva körülnézett: »Ide? Dehát miért ne kerülhetnék ide, tisz­telt jó uram? Mi rendkívüli van ebben az uccában? Igaz, hogy megvan az az előnye, hogy kávéházamból nyilegyenes irányban hazáig jutok rajta! S ön tudja, hogy a két pontot összekötő egyenes vonal a legrövidebb ut. De ön... Ön, ugy látom, kerülő utakat vá­laszt mecénásom, nem tudnám egyébként, hogy mit keresne errefelé! Vagy alvajáró?« Lipotin hangosan, felületesen felnevetett Szavai idegesítettek s meg is ijesztettek egy­ben. Bután bámultam rá, mint akit álmából hirtelen felébresztettek s dadogva feleltem: »Ugy van... alvajáró... hazafelé... hazafelé tartottam.« Lipotin újra gúnyosan nevetett: »Tényleg, nem csodálom-, mondta, »hogy egy ilyen áimorlnró természet, mint Ön, még a saját szülővárosában is eltéved. Ha haza akar menni, kedves jó uram, akkor forduljon meg s menjen vissza a legközelebbi kereszt­uccáig balra... de ha megengedi, egy darabig elkísérem.« Bosszankodva ráztam le magamról szamár elfogódottságomat skissé szégyenkezve feleltem: »Ugylátszik Lipotin, hogy tényleg aludtam az uccán. Köszönöm, hogy felébresztett Egyéb­ként engedje meg, hogy én kisérjem el Önt.« Lipotin örvendezve köszönte meg ajánla­tomat, együtt tartottunk lakása felé. Útközben kérdezetlenül elmesélte nekem, hogy Choto­kalungin hercegnő nemrég élénken érdeklő­dött irántam — ugylátszik, megnyertem tet­szését. — Hizelgő hóditás, jó uram! — mondta Lipotin. Kijelentettem neki, hogy nem vagyok nőhódító s hogy nem is gondolok arra... dc Lipotin felemelt kézzel félbeszakított, nevetett, majd futólag, de láthatóan azzal a szándék­kal, hogy bosszantson a következőket mondta: »A keresett lándzsahegyről egyébként nem esett szó. Lássa, ilyen a hcrcegnő. Ma maka­csul ragaszkodik valamihez, holnapra elfelejti. Asszonyi szokás, nemdebár?« Be kell vallanom, hogy némileg megköny­nyebbültem. Tehát csat egy szeszélyről van szó! Mikor tehát Lipotin azt ajánlotta nekem, hogy valamelyik nap eljön értem, hogy el­vigyen a hercegnőhöz, szívesen beleegyeztem. Azt mondta, hogy biztos tudomása van arról, hogy a hercegnő nagyon örülne látogatásom­nak, úgyszólván el is várja azok után, hogy ő maga olyan fesztelenül hatolt be énhozzám. Ugy gondoltam, hogy udvariassági szempont­ból sem szabad visszautasítanom ezt a meg­hívást, annál kevésbbé, minthogy így alkal­mam van viszontlátni a hercegnőt s esetleg ama lándzsaügyet is végleg tisztáznom. Közben megérkeztünk a ház elé, amelyben Lipotin lakása volt El akartam tőle köszönni, amikor hirtelen hozzámfordulva arra kért, hogy ha már Itt vagyok, látogassam meg. »Most jut eszembei, mondta, »hogy tegnap Bukarest­ből egy elég érdekes küldeményt kaptam... hisz Ön tudja, hogy kerülő utakon sok min­den eljut még hozzám a bolsevikok országá­ból. Sajnos, rendkívüli értékű semmi sincs benne, de azért talán megnézhetné. Van egy kis ideje? Jöjjön be egy pillanatra!« Egy pillanatig haboztam, arra gondolva, hogy odahaza talán sürgöny vár Gertnertől s ha nem olvasom el idejében, esetleg lekések egy ujabb találkái: misrészt azonban Gei-tóai; pontatlansága feletti ingerültségem is újra erőt vett rajtam s ezért elejét véve minden további meggondolásnak, gyorsan feleltem: »Van időm. Magával jövök.« Lipotin egy őskori lelethez hasonló nagyságú kulcsot húzott ki nadrágzsebéből; a lakatok nyikorogtak, az ajtó kinyílt, botladozva lép­tünk be a sötét oduszerü helyiségbe. Napközben már sokszor voltam az orosz üzletében, keresve sem lehetett rmiantikusab­bat találni. Egy pincehelyiség e- melyet év­századok nedvessége és penésze tett nyirkossá; nyugateurópai igényekhez mérten lakhatatlan s ez volt nyilván az oka, hogy Lipotin a "há­ború utáni idők nagy lakásínsége dacára meg tudta magának szerezni. Lipotin egy öngyújtó pislákoló lángjánál kotorászott a sarokban. Az uccáról beáradó halvány világosságban egyelőre még nem tud­tam megkülönböztetni a körülöttem heverő tár­gyak körvonalait. A benzinlángocska, mint egy lidércfény suhant és ugrált a sötétség sötét­barna mocsara fölött, melyből csak itt-ott vált ki egy-egy elsülyedt bútordarab meghatároz­hatatlan töredéke. Végül a sarokban fellán­golt egy gyertya, nyomorúságos gyenge kis fénnyel, mely az első pillanatokban csak köz­vetlen környezetét, egy undorító, szemérmetlen' vigyorgásu keleti bálványt világított meg. A! gyertya maga, á bálvány Stryuggatott mar­kába voft bedugva. Lipotin a gjTertya fölé hajofva állt mozdulatlanul. Nyilván az"! vizs­gálta, hogy a kiszáradt és eíporosodott kanóc tüzet fog-e fogni, — do az a látszatja volt, mintha valami vallási szertartást végezne a •Bálványkép előtt. Végül is kiegyenesedett s az el-elalvó fénynél egy petróleumlámpát ko­torászott ki az egyik sarokból, amely rövide­sen sercegve meggyuladt, kellemes, behízelgő fényt terjesztve zöld ernyője mögül. Én egész idő alatt mozdulatlanul álltam az ajtó mögött s most megkönnyebbülten felsóhajtottam. (Folyt, köv.y MERKUR­kerékpár PFAFF varrógép részletfizetésre |\E BJ> y? BípfanM« E.JKK t Szeged. 4 rGiBunlk, alkatrészek pasYUaal árban, érjenyzék tngyea.

Next

/
Oldalképek
Tartalom