Délmagyarország, 1928. november (4. évfolyam, 248-271. szám)

1928-11-06 / 250. szám

DÉLMAGYARmiCZAfi 1928 november ft Magyar ember magyar szénnel füt! Idegen szenet kiszorítja a pécsi brikett. Kalóriája vetekszik a porosz szénnel. — Kétszer mosott áru, a legtisztább tüzelés. Kapható B4CH cégnél. 7u Telefon 126. Szegedi vállalatok felvonulása a Magyar Héten A kirakalzsfiri működése és dtvaJrevü (A DSlzrbgyarország munkatársától.; A Magyar Hét egyik fénypontjának az a felvonulás Ígérkezett, amelyen a szegedi cégek akarták vasárnap délelőtt áruikat bemutatni. A kitűnő ötlet azonban nem bontakozhatott ki teljesen, mert az eső a legtöbb felvonulni készülő vállalat kocsiját tönkretette. Igaz ugyan, hogy 11 óra felé valamivel jobbra fordult az időjárás, de ekkor már nem lehetett pótolni az cső pusztításait és így csak alig 8—10 vállalattal tarthatták meg a felvonulást, amelynek azonban még leredukált méretben is nagy sikere volt Amerre csak elvonultak, hatalmas nézősereg szemlélte a szegedi ipar remek készítményeit. A menet a városházától indult ki, előlhaladt a tűzoltózenekar, ezt követte száz levente, akik a Magyar Hét plakátjait vitték; utánuk jöttek a vállalatok, először a magyar autóipar gyártmányai, az egyik uj mentőautó és egy uj kis tüzoltószerkocsi, majd sorban a Szegedi Kenderfonógyár, a Pickszalámigyár, a Magyar Kender- és Lenipar, a központi tejcsarnok, a Gábor-szőnyegszövőgyár, a Varga Mihály-cég, a Szikra-gyufagyár és a Pipere- és gyógynóvény-szappangyár feldíszített kocsijai és autói. A közönség igen nagy érdeklődéssel szemlélte a felvonulást és Iiangos tetszésének adott kifejezést különösen a Magyar Kender- és Lenipar kettős kocsijánál, továbbá a Pipere- és gyógynövényszappangyár kocsija aratott sikert, amelyről magyar-ruhás leányok szórták a közönség közé a szappanokat A menetet száz levente zárta be. Hétfőn megkezdték az iskolák a Magyar Hét szegedi kirakatainak végigszemlélését. Elemi és középiskolások jártak mindenfelé a városban tanáraik és tanítóik vezetése mel'ett A Magyar Hét legkiválóbb szegedi reprezentánsainak bemutatását az alábbiakban folytatjuk: Ac&im és Xac&orán Uj cége ez Szegednek. Az üzlettulajdonosok a modern kereskedők minden jó tulajdonsága révén Gizella-téri fűszer, és csemege kereskedésükkel egykettőre meghódították a vásárló közönséget. Most pedig, hogy bekapcsolódtak a Magyar Hét mozgalmába, gyönyörű kirakatot rendeztek be magyar konzervekből, magyar borokból, magyar pezsgőkből, magyar cukorkákból és ezzel a szép kirakattal csak még jobban magukhoz kapcsolják a vevőket Sarlós Cipói a régi jól megalapozott szegedi cég, hogy ugy mondjuk, egyáltalán nem is készült a kirakatversenyre. Az ó kirakatai ugyanis rendszerint oly nivósak, mintha állandóan versenyre készülnének. A könyv-, papir. és grafikai szakmába vágó cikkekkel és kiváló ízléssel előállított nyomtatványaival veszi ki részét a versenyből a cég, ameJy üzleti könyveivel és dobozgyártásával a fővárosi üzemekkel is eredményesen veszi fel a versenyt Gábor szönyegszöLÓ Hullámzó sokaság gyönyörködik a Kárász-ucca magyar-betes látnivalóiban. Nagyvárosi színezetet nyert Szeged a csillogó kirakatokkal, amelyek kőzött általános feltűnést keltettek a Gábor szőnyegszövő-ipartelep szenzációs produktumai. Gábor Endre, aki avatott mestere szakmájának, most olyas valamivet lepte meg Szegedet, amely méltán váltott ki bámulatot, elismerést és dicséretet. Gábor a Rosmann-ház első emeletén készített egy kirakatot perzsákból és selyempcrzsákból és ebbe a keretbe helyezte el Horthy kormányzó képét, amely a szőnyegszövésnek valóságos csodája. Arcképek eddig portrnitban, vagy gobelinben készültek, de arrn még nem volt példa, hogy kézi csomózásu selyenvicrzsábao ilyen kitűnően sikerült képet lehetett jlna kihozni. A kép hatása egyenesen szenzációs, óriási tömeg áll lenn állandóan az uccán és nézi a kormányzó képét, amely a lehető legjobban sikerült Gábor Endre szőnyegszövő telepe különben magában véve is látványosság-számba megy. Saját erejére támaszkodva jutott el mai szerepéig ez a kitűnő cég és ma már ugyanolyan kitűnő munkát végez, mint a törökök, sőt megmunkálásban és színezésben a törökök munkáját felüt is múlja. A Gábor-cég óriási sikerű magyar-hetes kirakatát Szeged után Budapesten is bemutatja. Külön látványosság-számba ment Gáborék kocsija a Magyar Hét vasárnapi felvonulásán. A perzsákkal ízlésesen feldíszített kocsin tíz magyarruhába öltözött leány szövőszéken dolgozva mutatta be Szeged legérdekesebb ipartelepének gyártmányait. A Hús és Vásárpénsziár Szappangyára szintén kivette részét a Magyar Hét kirakatversenyéből éspedig Schlesinger Mór, Danner Péter fia, Wiesner Benő, Kertész Adolf, Pária Nagyáruház és még vagy negyven szegedi üzlet kirakatában. A gyár világhírű valódi szegedi háziszappanai nem szorulnak semmiféle ismertetésre, mivel azokat nemcsak a szegedi háziasszonyok ismerik. de egyre nagyobb tért hódítanak országszerte. Ennek a szappannak nem árthatnak az utóbbi időben lábrakapott mosóporok és egyéb csodaszerek, amelyek mindent pótolhatnak, csak éppen a Huspéaztár Szappangyárának háziszappanát nem. A gyakorlott háziasszony, aki fehértorgyár tevékenysége nem merül ki abban* hogy. elkészíti a megrendelt bútorokat, hanem arra isi súlyt helyez, hogy az egész lakást kellemes ossz-' hangba hozza lakóival és gondja van reá, hogy. a falfestéstől kezdve, a szőnyegek és egyéb beH rendezési tárgyak stilusa egyezzék a bútorokéval. A szegedi szinház cukrászdája és dohányrója ugyancsak az Iparművészeti Bútorgyárban készült: és nemcsak a város hatóságának megelégedését) hanem a közönség elismerését is kiérdemelte. Másik üzletága a gyárnak, amiben valósággal iskólát teremtett Szegeden: a portálépilés. Se szert se száma azoknak a portáloknak, amelyek ennek a. cégnek Ízlését és hozzáértését dicsérik. A most készülő Aigner és Boros-cég és a Salgó és Társa RtJ hatalmas portáljai is az Iparművészeti Bútorgyár-^ nál készülnek, aminthogy modern portálépilés tnlajdonképen csak azóta van Szegeden, amióta ez a gyár megkezdte üzemét. Természetes, hogy aí gyár, amelynek fennállása óta Fenyő Jenő, a kiváló' szakember a vezetője, mindezeken kívül épület-"! munkákkal is foglalkozik és azokban épp oly versenyképes, mint az asztalosipar bármely ágában.; Cucxa Jóxset Lucza József kelmefestőiparos közismert Szegeden. Amikor a Magyar Hétről van szó, a magyar iparról és a magyar kereskedelemről, lehetetlen Szeged országos hirü ipartelepéről, a Lucza József1 kelmefestő és vegytisztitó gyáráról meg nem emlékezni. Lucza József mindezeken felül ugy is akarja: szolgálni a Magyar Hét propagandáját, hogy erra a hétre a Rákóczi-téri gyárában árait leszállította és igy kíván a szegedi közönségnek rendelkezésére állni. A Magyar Kender-, £enés Jutaipar rt. vagy ahogy mi Szegeden ismerjük, az Újszeged? Kendergyárnak, természetesen nincsen kirakata, de neműjét féiti és gondozza, az: tisztában van vele, ' h°gy a Magyar Hét sikerét előmozdtani segítse, Iwwíy a mosáshoz szappan krfl és nem csodás«- teherautóra rakta kollekaoját és azt nemzeh színekkel diszitve, ízlésesen elrendezve, vett részt a vasárnapi körmenetben. Ez a propaganda természetesen tisztára a magyar iparnak szólt mert a gyár csak kereskedőkkel és nagybani vásárlókkal áll összeköttetésben. A gyár autója azonban mint látványosság is, igen érdekes volt és nagy érdeklődéssel nézték mindenfelé, amerre a menetben elhaladt Ügyesen voltak a kocsin csoportosítva a gyár készítményei, a matracvásznak, ponyvavásznak, törülközők, lepedők, zsákanyagok, jutaszőnyegek és függönyzsávolyok, amelyek hatalmas végekben tornyosultak. Nem kell azonban nagyon keresni, ha az ujszegedi gyár készítményeit kirakatokban is látni akarjuk, mert alig van Szegeden olyan textilkereskedés, amely nem tartaná raktáron gyártmányait, sőt nemcsak Szegeden és az ország más városaiban, de a külföldön is. Az ujszegedi gyár ugyanis ama kevesek közé tartozik, amelyek a nagyon nehéz szállítási viszonyok dacára is esportálrek. Egy másik különlegessége a gyárnak a iHápé mosdószappan, amely ugyancsak eredménnyel kelt versenyre a külföldi gyártmányokkal, sőt minőség dolgában akárhányat felül is mul, mert zsírtartalma bebizonyitoltan legnagyobb. Csak a mai lehetetlen viszonyokkal magyarázható, hogy a gyár egyelőre nem gravitálhat a határokon túlra és kívánatos, hogy a kereskedelmi egyezményeknél a kormány tekintettel legyen a szegedi szappan hírnevének megfelelő export lehetőségére. Az elsők közöt kell megemlékeznünk az Iparmilvés&eil "Bútorgyárról. amely, hogy ugy mondjuk uj irányt adott Szegeden a faiparnak. Az igazán modernül berendezeti szegedi urilakások bútorait alig tervezhette más, mint Geguss Rezső iparművész, aki — hogy ugy mondjuk — megteremtette Szegeden a lakberendezések reneszánszát. Az Iparművészeti BuCSODA 509 1 pár t-a háialvarratt selyem flór harisnya . 1 sár ¡-a a Magyar Héten 1-90 3'SO Véíeifeényszer nél№!3 tekíníse meg! Rövidéruház Glücksthal és Társa, Csekonics ucca 3. Mtnden Ictlian értetne« helyett. Fájdalomtól mélyen sújtva jelentjük, hogy a szerelő fér], apa nagyapa, testvér és rokon F E I N I.AJOS 1928. évi november hó 4-én életének 6Mk évében hosszas sieavedés atán Jobblélre szenderült. Drága halottunkat november & én, kedden délelőtt fél 11 órakor kísérjük a zsidó temető cinlermébői őrök pihenésre. Szeged, 1928 november 5-én. Fein Lafösné fein László Pártos Béla szűL Lőwinger Franciska Pártos Béláaé Fein Gtna "jc. nejt. eje,meHei. Pártos Évű-Bea Testvérei rokonai. unoká|a. Külön villamos kocsi 10 órakor indul a Dugonics térről. T.M