Délmagyarország, 1928. november (4. évfolyam, 248-271. szám)

1928-11-23 / 265. szám

SZEGED: Szerkesztőség: Somogyi uccn 22.I. cm. Telefon: Kiadóhivatal. kölcsankönyvlár és Jegyiroda: Aradi ucca 8. Telefon: 306. - Nyomda: Löw Upói ucca 19. Telefon: 16-34. «»«»«» Péntek, 1928 november 23 000 IV. évfolyam 265 .szám MAKÓ: Szerkesztőség és kiadóhivatal: I rl ucca O. Telefon: 131. szóm.« »«»«<» HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Andróssy ucca 23. Telefon:-49. szóm. «» «» «» «» « » Előfizetési Ara havonta 3-20 vidéken és a fóvórosban 3-00. klllIHlditn 6-40 pengü. Egyes szóm ló. vasár- és Ünnepnap 24 Iliié Lord Rothermere azt ilzente.. ¡Valamikor régen, negyvenkilenc után, de még inkább hatvanhét után, Kossuth Lajos üzent a magyar nemzetnek. Ezt a távoli üzenetet, amelyben egy dicsőséges száműzöttnek atyai aggodalmai és intelmei szólottak az elvesztett haza fiaihoz, ia hivatalos Magyarországnak nem volt szabad meghallgatnia és megszívlelnie, de azért mégis szentség és parancsolat volt az ő igéje, amely ott élt tovább a szivek mélyén, mint az istenség szózata a hivők lelkében. Most a mi nagy barátunk üzent nekünk, az angol lord, aki magyarán érez és beszél. Az a férfiú, aM ¡kertelés nélkül megmondotta az egész világnak, hogy a trainoni béke nem az igazság békéje, hogy azt revízió alá kell vennL. meg kell változtatni, az isteni igazság és az emberi jog értelmében. Ezúttal azomban nekünk is üzent valamit lord Rothermere és ha annak idején kitörő örömmel fogadtuk azl, amit egy világ számára mondott, kell, hogy most is illő tisztelettel és komoly figyelemmel vegyük tudomásul és ne pusztán csak tudomásul vegyük, amit a mi részünkre címezett. A magyarság igaz és őszinte barátja, a magyar ügy bátor és önzetlen harcosa szerint egy teljesen uj világpolitikai helyzet lehetőségeit kell számításba vennünk és az uj világpolitikai helyzet követelményeihez a magyar revíziós politikának is alkalmazkodnia kell. Hogy milyen lesz ez az uj szituáció, arról is meglepő világossággal és megkapó biztossággal nyilatkozik a magyarság valóban nemes lord protektora. Az uj német szocialista kormányzat, a konzervatív kerületekben fölényesen győzedelmeskedő angol munkáspárt, amely a községi választásokon minden vonalon hatalmas diadalt aratott Angliában, valamint más jelek is európaszerte arra mutatnak, hogy rövidesen az európai politikában más tényezők kerülhetnek az élre, a hatalomra, mint amelyekkel eddig a magyarságnak számolnia kellett. Ebből lord Rothermere egészen egyszerűen és természetesen arra a meggyőződésre és következtetésre jutott, hogy a magyar politikának kifelé és befelé egyaránt a demokratikus haladás egyedül lehetséges és üdvözítő útjára kell térnie és ezen az ulon, mindig előre haladnia, egyre tovább és tovább fejlődnie. Rothermere lordja idézi az angol munkáspárt nagynevű és nagyjövőjü vezérének MacDonaldnak szavait, amelyek a lord szerint történelmi jelentőséggel és súllyal birnak és amelyek a trianoni béke halálos ítéletét hordozzák magukban. íme, mit mondott MacDonald: »Én bizom abban, hogy demokratikus kormányok uralma alatt igen is végre lehet hajtani a revíziót és ha a népeknek igazi képviselői ülnek majd le egymással a tárgyaló asztalhoz, bizonyára méltányos megegye-ésre fognak jutni egymással.« Lord Rothermere teljesen osztja az angol ssocialista mozgalom vezérének véleményét és figyelmünkbe ajánlja MacDonaldnak azt a megállapítását is, hogy a revíziós gondolatnak legrosszabb szószólója a hatalmaskodó reakciós politika. Lord Rothermere ezt üzente és most már a magyar politika jelenlegi hatalmasain és irányitóin, urain és vezetőin a sors, hogy meghallják és megfogadják a baráti jó tanácsot. Különösnek látszik, pedig egészen természetes^ hogy lord Rothermere lényegében azt üzeni, amit Bernard Shaw is üzent, de hiszen a vak is látja, hogy mi itt a teendő^ hogy mi kell itt elsősorban a világ népei rokonszenvének és együttérzésének fölkeltéséhez. Sajnos, a magyar parlamentben éppen mostanában hangzottak el olyan parlagi kijelentések, amelyek nem a legkedvezőbb színben tüntetik föl politikai józanságunkat, körültekintésünket és iskolázottságunkat. Igaz ugyan, hogy Bogya János kiszólásai nem hallatszanak el a világ szivébe, de amit egyik kegyelmes urunk beszelt a wilsoni szellemről, mint humbugról, az egy kissé sok volt az államférfiúi bölcseségből. Nemzeti egység és numerusz klauzusz, demokrácia és Bogya János, kultúrfölény és iskolák tanitó nélkül, konszolidáció és állandóan fokozódó leépítések, haladás és hiányzó általános titkos választójog, mindezek nem túlságosan harmonikus dolgok, kivált, ha az ember a Claridge Hotelből nézi őket, mint ahogy lord Rothermere szokta. A revíziót sürgősen és alaposan meg kell kezdeni és végre kell hajtani magunkon és ha az ismert mondás szerint az idő nekünk dolgozik, viszont elkerülhetetlenül és halaszthatatlanul szükséges, hogy mi pedig az időnek dolgozzunk! Lord Rothermere is ezt üzente! Románia minden polgára egyenrangú lesz — mondja Maniu (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Bukarestből jelentik: Maniu ma hosszabb nyilatkozatot tett a külföldi lapok tudósilói előtt és kijelentette, hogy az uj kormány a jog és igazság törvényes uralmát akarja biztositani és azon lesz, hogy teljesitse a népnek a teljes szabadság meg-, valósulására irányuló kívánságát. Az uj kormány a nemzelj demokrácia és a szociális igazság kormánya, amelynek uralma az alkotmányos parlamentarizmus alapelvén nyugszik. Ennek megfelelően Romániában most tiszta választás lesz és ezzel Románia belép a nyugati demokráciák kötelékébe. Jogállam lesz Románia, amely* nek minden polgára egyenrangú luz. A külföldi bankcsoportokkal folyó tárgyalások rövidesen befejeződnek és nemsokára hozzá foghatnak a román valuta stabilizálásához. Kijelentette végül Maniu, hogy az eddigi fconnány külpolitikáját tolytaija, mert az nem pártpolitika, hanem a nemzet állandó érdekeinek védelme. Bukarestből jelentik: Az erdélyi magyar párt ugy határozott, hogy önállóan megy a választásokba, miután a kormánnyal folytatolt tárgyalásai meghiúsultak. A párt reméli, hogy Erdélyben 8—10 mandátumot szerezhet. A prágai gyors karambolja (Budapesti tudósítónk t e 1 e f o n j eientése.) Prágából jelentik: Ximburg állomáson ma súlyos vasúti katasztrófa történt. A prága—znaimi gyorsvonat hibás váltóállítás következtében belefutott a \imburg állomáson veszteglő tehervonatba. A gyorsvonat postakocsija és első III. osztályt! kocsija, valamint a tehervonat két kocsija teljesen összetört, az utasok közül kéí asszony, valamint a tehervonat mozdonyvezetője szörnyethaltak, lizpn «ulyosan, huszonheten könnyebben megsebesültek. A kormány törvényellenesnek farija az (M tó~vac$orán történt kijelentéseket, de politikai opporiunilásból nem rendeli el a megtorlást A miniszterelnök nyilatkozott az egységes párt értekezletén a legitimista propagandáról Budapest, november 22. Az egységes párt csütörtökön este Almássy László elnöklésévcl értekezletet tartott. Az értekezlet megnyitása után Désy Géza szólalt fel párt ügyben és felszólalására Bethlen miniszterelnök válaszolt. Ezután Erdélyi Aladár a legitimisták legutóbbi Ottó-vacsorája körüli jelenségeket tette szóvá. Aggasztónak tartja, hogy legutóbb már nemcsak hogy újból felvetették a királykérdést, hanem azt hangoztatták, hogy elérkezett az idő annak megoldására. Egyesek tagadásba vették a detronizációs törvény érvényességét, tagadták a törvényes alapot, amelyen a kormány áll és érvényesnek mondták a pragmatica sanctiót. Érvényes törvényt tagadásba venni a btk-be ütközik. A felszólalásra Bethlen István válaszolt. — Az utóbbi időben többizben volt alkalmam a királykérdésről nyilatkozni és kijelentettem, hogy szerencsétlenség volna, ha a királykérdéssel, mint aktuális kérdéssel foglalkoznánk. Ennek a vacsorának demonstrációs jellege és propaganda ize volt. Amikor az 1921. évi XLVII. f.c.-t meghozták, kijelentettem, hogy a magyar kormány szembe kell hogy szálljon minden olyan propagandával, mely egy meghozott törvény érvényességét kétségbe vonja. — Kétségtelen, hogy a szóbanforgó vacsorán ez is megtörtént. Kétségtelen, hogy az olyan kijelentések. amelyek Ottó királufit magyar ki-