Délmagyarország, 1928. november (4. évfolyam, 248-271. szám)

1928-11-18 / 261. szám

1928 november IS. DÉLMAKYARORSZAG Hogy meggőződjön /^pengőért legjobb újonnan bevezeielt ingszabásunk jóságáról, meavarrunk kivitelben 1 drb "KW^'D'RW '•"WíÍTKl^Tr oróbául (hozott anyagból is) M. JS^JS^a. JL m-P'M-, JB. jelenleg nálunk tartózkodó jF ^BBÜMIOII «»^«íSktfátffcip áítal elkészítve. Mértékvétei és rendelésfel vét**' 1928. no% KUfiNIIII ummi vember 10-tói 24-ig d. u. 4-tői 6-ig. Wagner F. H. és Fia 853 Jl MunMásbisztosiió Pénsziár autonómiafánaK §&lyreálliíása A népfóléti minisztérium elkészítette a választási rendeletet A szegedi pénztár választmánya tizenöt munkaadó és tizenöt munkavállaló tagból fog megalakulni (A Délmagyarország munkatársától.) A nmlt esztendő legvégén lépett életbe a rnunkásbiztositás átszervezéséről intézkedő 1927. évi XXI. t. c. Ez a törvény elvileg intézkedik az Országos Munkásbiztositó Intézet autonómiájának helyreállításáról, de kimondja egyúttal, hogy a népjóléti és munkaügyi minisztert illeti meg az a jog, hogy rendeletileg szabályozza az autonómiát képviselő közgyűlés és kerületi választmányok választásának módját és az egyes érdekcsoportokat képviselő tagoknak a számát. Hasonlóan ő állapítja meg azt is, hogy a választások mikor tartassanak meg. A törvény megjelenése óta annyi változás történt az Országos Munkásbiztositó Intézet szervezetében, hogy Országos Társadalombiztosító Intézetre keresztelték át. Ennek magyarázata az, hogy az intézmény hatásköre az öggkori és rokkantsági biztosításról szóló törvény életbeléptetése alkalmával jelentékenyen M fog terjedni és a munkásbiztosításon kivül egyéb feladatokat is el fog látni. Értesülésünk szerint a népjóléti minisztérium a választásokat a jövő év eleién el akarja rendelni. Erre látszik utalni az a körülmény is, hogy ka minisztérium egy terjedelmes rendelettervezetet készített az Országos Társadalombiztosító Intézet önkormányzati szerveinek választásáról. Ezt a tervezetet a miniszter tegnap adta ki véleményezésre az érdekképviseleteknek és ezek válaszának beérkezése után fog a hivatalos lapban megjelenni A nagyon széles rétegeket érdeklő tervezetnek legfontosabb alapvető intézkedése az, hogy a választás ugy a közgyűlésnél, mint a kerületi választmányoknál a munkaadók és munkavállalók körében egyaránt kategóriák szerint történik. Ebből a szempontból az ipari munkaadók három választói csoportra oszlanak és pedig a gyáripari, kézműipari cs bányaipari csoportra. Bányaipari csoport azonban természetszerűleg a kerületekben, ahol bányavállalatok nincsenek, nem alakítandó meg. A gyáripar és kézművesipar elhatárolása az 1922. évi XII. t. c. ismeretes 4. §-a alapján történik. A gyáriparon belül két külön alcsoport van és pedig nagyipari és középipari vállalatoké; az elsőbe azok tartoznak, amelyek ötvennél több, az utóbbiba pedig azok, amelyek ötvennél kevesebb munkást foglalkoztatnak. A kereskedelmi munkaadók választói csoportja három alcsoportra oszlik és pedig a nagykereskedőkére, akik húsznál több alkalmazottat, a kiskereskedőkére, akik húsznál kevesebb alkalmazottat foglalkoztatnak, továbbá a szabadfoglalkozásuák alcsoportjára, amelybe besoroztatnak az ügyvédek, orvosok és minden egyéb foglalkozásúak. Külön csoportot alkotnak még a háztartási alkalmazottak munkaadói. A munkavállalók mindenütt három csoportba oszlanak és pedig a munkások, a tisztviselők és a háztartási alkalmazottak választói csoportjába. Ugy a munkaadóknál, mint a munkavállalóknál azt, hogy az egyes csoport a közgyűlésbe és a kerületi választmányba hány tagot választanak, az illető csoportnak az Országos Társadalombiztosító Intézettel szemben teljesített hozzájárulásának mértéke szabja meg. A rendelet szerint az Országos Társadalombiztosító Intézet közgyűlése, amely az autonómiának legfőbb szerve, ISO munkaadó és ugyanannyi munkavállaló tagból áll. Ezek mellé azonban még ugyanannyi póttag választandó. Van azonkívül még 8 különálló biztosító intézet is (posta, államvasút, magánvasutak, postatakarékpénztár, dohányjövedék, bánya, társpénztárak, hajózás, budapesti keben a szomorúság megszenteltetett, a vágy megtes. tetlenedett, aki sohasem érte meg, hogy boldog legyen. Barátai: művészek, polgári intellekíuellek voltak a mecenásai, de a polgári szalonod kisméretű pártfogásán tul alig jutott, viszont éppen ezekkel a barátokkal, a polgárság zenekedvelőivel teremtette meg Schubert a biedermeyer polgári széplelkeinek romantikus, érzelmes, örökemlékü korát és a Schubertiádákban a biedermcycr szellemi életének széles mosolyát. Schubert ezekben lett a nép muzsikusa. Hirtelen született valcereit, dalait innen dúdolta ki spicces hajnalokon az uccának, a járókelők elkapták, hiszen oly kedvesek voltak, továbbadták, igy jutott a sikátorból a palotába, tovább az örökkévalóságba és népdalok váltak belőlük. Vagy talán nem az ma már az Erikönig, a Forelle, a Wanderer és még sok más? • Schubert dalai a szerelem szótárai lettek és ahol csak sajgó szivek élnek, fájdalmasságukat rokonnak érzik az övével, amely melódiáiban zenél. A szeplőtelen lélek lemondó gyásza szól belőlük, Schubert boldogtalansága. A kis Therese !Grob nem tudta bevárni, mig Schubertből családfenntartó lesz — máshoz ment feleségül. A szépséges Eszterházi Karolin grófkisasszony zelészi birtokán az elefántcsonttorony elérhetetlen magasságából nyújtotta szivét gyámoltalan kis zongorataná rának, aki szomorúan csak annyit tudott mondani tanítványának: »Minek is dedikáljam önnek kompozícióimat, amikor úgyis minden, amit irok, magának szól.« De a távolság Schu ;magának szól.« De a távolság Schuberttől a büszke ÍEszterháziakig megmérhctetleuül natfy volt. a többi 'iözött azért is, mert Schubert nem volt az arisztokraták költője, mint Beethoven. így a szerelemből csak csendes könyek, a magyar földhöz cs magyar grófkisasszonyhoz fűződött mély érzésből osztrák nemzeti kincsek születtek. Keserű vigasz i szerénységében magát túlontúl lebecsülő muzsikusnak és soha el nem muló fájdalom Karolinnak, aki Schubertet holtáig szerelte és csak 38 éves korában határozta cl magát a férjhezmcaésre. A befejezetlen H-moll szimfónia után igy apró gondolatpontok következtek, amelyekre a sors irta kegyetleji melódiáit a beteljesületlen élet titkairól.* « Százéves álmát alussza a bjederm'eyer legnagyobb zenei lírikusa, kívánsága szerint Beethoven mellett, akivel bár egy városban éltek, minden vágya és próbálkozása ellenére sohasem tudott személyesen megismerkedni. A túlvilág zenéjének isteni hangjai mellett a megközelíthetetlen Beethoven talán bevallja, hogy utolsó óráinak vigasza és legnagyobb gyönyörűsége volt, ha Schubert zongoradarabjait és dalait eljátszották és elénekelték neki és talán a weimari szellemóriás, Goethe is bocsánatot fog kérni, hogy az Erikönig komponistájában nem ismerte fel a zsenit és szóra se méltatta a félénk, ügyefogyott, nyomorgó muzsikust. Ha a lelkek tartozásai a túlsó parton kiegyenIitletnek, Schubertnek, a szegénynek, de messze kimagaslónak, sokra, nagyon sokra van igénye. Sokat, nagyon sokat szenvedett, tűrt és nélkülözött — ezen a párton. í cagyel Yü'> . reskedelmi betegségi biztosító intézet), amelyek a társadalombiztosító intézet közgyűlésébe annyi munkaadó és munkavállaló rendes tagot küldenek ki, ahányszor 5000 biztosításra l;ötelezctt van tagjaik sorában. Az említett kereteken belül az intézet közgyűlésébe választanak a nagyiparosok 70 tagot, a középiparosok 2S tagot, a bányaiparosok 1 tagot, a kézmüiparosok31 tagot, a nagykereskedők G tagot, a kiskereskedők 12 tagot a szabadfoglalkozásúak 11 tagot és a háztartási munkaadók 21 tagot. A biztosításra kötelezettek sorából választanak a munkások 143 tagot, a bányaipari munkások 1 tagot, a tisztviselők 15 tagot és a háztartási alkalmazottak 21 tagot. A vidék szempontjából a közgyűlésnél foníosabbak a kerületi pénztárak mellett szervezendő választmányok. Ezek is paritásosak, de a 23 kerületi pénztár közül a budapestinek 60, a debreceninek, győrinek, miskolcinak és szegedinek 30, a többieknek pedig csupán 20 tagjuk van. Ezeknek fele a munkaadók, fele pedig a munkavállalók közül választandó. A póttagok számi» ilt is a rendes tagok számával egyenlő. A szegedi kerületi pénztár mellé alakítandó választmányban a munka- imádók képviselői következőképen osz- > lanak meg: gyárosok.5, középiparosok' 3, kézmüiparosok 3, kereskedők 2, " szabadfoglalkozásúak 1, háztartási < munkaadók 1 tag. A munkavállalók részéről a munkások 12, a tisztviselők 2, a háztartási alkalmazottak: pedig" v 1 tagot választanak. A szavazás ugy a közgyűlési,' mint a kerületi választmányok tagjainak megválasztásánál titkos és minden munkaadónak'.és biztosításra kötelezettnek egy-egv szavazata van. A választás szavazó jegyekkel történik,' amelyet az Országos Munkásbiztositó Intézet a munkaadóknak kézbesít' ki, akik azt az átvétel elismerése mellett, tartoznak alkalmazottaiknak kiszolgáltatni. A szavazási jog gyakorlásának általános feltételeit a rendelet szintén; megállapítja, de kimondja egyúttal azt is," hogy a 20 éven aluilak szavazási jogot nem > gyakorolhatnak. A rendelet, tervezetéhez gégész sor táblázat van mellékelve, amelyek' ¿Indokolásul szolgálnak az egyes csoportok» aránylagos képviseletének megállapításához. Helyi szempontból nagyon érdekes a szegedi' kerületi pénztárhoz tartozó munkaadók és "munkavállalókra voAz utomób.i. B " eiso európai melynek ára ősökként eddigi feliilmulhataiíanul kiváló tulajdonságai pedig növekedtek Modern, tartós, felszerelése tökéletes. MERCEDES-BENZ AUTOMOBIL R.-T. Rudapest, IV., Váci ucca 24. sz. fílefon: T. 140 ?0 és T. 229-24