Délmagyarország, 1928. november (4. évfolyam, 248-271. szám)

1928-11-17 / 260. szám

1ÍT25 Tiovem&er 17, DÉLMAGYAROHSZAG Elénk érdeklődés és nagy izgalmak között tárgyalták pénteken a szegedi szinházpört A valódiság bizonyításának kérdésében még nincs határozaí — Harminc napra elhalasztották a tárgyalást (A Délmagijarország munkatársától.) A saegedi törvényszék Vz7d-tanácsa pénteken dél­előtt kezdte tárgyalni Wenner Sándor szegedi lapszerkesztő sajtópörét, amelyet el­lene az Országos Szinészegyesület és annak elnöke, Stella Gyula inditott. A sajtópör meg­indítására az adott okot, hogy Wenner 1928 tavaszán a vidéki színészet válságáról könyvet irt, amelyben a szegedi színházról, az AndQr-. rezsimről, az Országos Szinészegyesületről és különösen elnökének, Stella Gyulának műkö­déséről egyes inkriminálható adatok kíséreté­ben emlékezett meg. A vaskos könyv egyes kitételeit a Szinészegyesület és Stella Gyula sértőknek találták és 13 rendbeli nyomtatvány utján elkövetett rágalmazás címén tettek lei­jelentést Wenner Sándor ellen. A pénteki főtárgyalást nagy érdeklődés előzte meg. A törvényszék másodemeleti tárgyaló­terme zsúfolásig megtelt hallgatókkal. A pa­dokban színészek és színésznők. A főmagán­vádló Stella Gyula személyesen jelent meg a tárgyaláson, míg az Országos Szinészegyesü­let képviseletébn dr. Vajda Ödón budapesti ügyvéd jelent meg. A vádlott védője dr. Burger Béla. A nyomtatvány címe: A magyar vidéki szí­nészet válsága. A vád a következő kitételeket inkriminálta: — A vidéki színészet válságáért az egye­sület és annak elnöke vonható felelősségre. Ha ezek a faktorok megtették volna kötelessé­güket, ugy ma a vidéki színészet életében válságról nem lehetne beszélni... — A Szinészegyesület kétféle mértékkel osz­totta az igazságot. A kis színészt megbüntette, de a színigazgató azt tehetett, amit akart. Ha a színigazgató méltatlanná vált a koncesszió­jára, az egyesülettől uj konoessziót kapott. 1926-ban például ilyen csodálatos játék folyt a szegedi szinháznál is... — ...A színigazgatók játékszerévé vált az egyesület... A legsúlyosabb bűne az volt, hogy valósággal ajnározta a színigazgatókat... Csak j azzal törődött, hogy Andornak »mincl hama­rább uj koncessziót szerezzen, dé a színészek nyomorával és lczüllöttségével mit sem törő­dött... — A vidéki színészet a tönk szélére ke­rült. Ennek nemcsak gazdasági okai voltak. A válságnak legfőbb oka az volt, hogy a Szinészegyesület nem teljesítette hiven köteles­ségét. Stella Gyula elnök pedig a könyv következő kitételeit inkriminálta: — Faragó és Andor között Stella Gyula erőszabolta ki az egyezséget... Stellának kel­lemetlen volt, ha barátjának, Andornak kí­vánságait nem tudta teljesíteni. Más helyen pedig többek között aztmondjaa Aőnyv: — A töke- és vagyonbukott Andornak a koncesszió kiadását javasolta stb., stb... A vádlott Wenner Sándor nem érzi magát bűnösnek. A könyvet közérdekből irta. Köz­érdek az, hogy a közpénzekből szubvencionált magánvállalkozás becsületes legyen. A szín­házi magánvállalkozásoknál pedig visszaélések történtek. A könyv arra szolgált, hogy a kul­tuszminiszter és az illetékes hatóságok figyel­mét ezekre a visszaélésekre felhívja. Ezután dr. Burger Béla a valódiság bizo­nyítása iránt terjesztette elő indítványát. A védelem álláspontja szerint közérdek annak vizsgálata, hogy a színházak felügyeleti ható­sága a vidéki színházak válsága idején hogyan teljesítette kötelességét. Ezek a hatóságok és személyek a kultuszminisztert is megtévesz­tették, amiért is a könyv Inkriminált kifejezéseit bizonyitani kívánja. ¡Tanuk kihallgatását és okiratok beszerzését kéri. Az eljárás folyamán több' mint 100 tanú kihallgatását kérelmezte. A már bejelentett ta­núinak kihallgatásához ragaszkodik és csu­pán néhány tanú megidézésétől áll el. A főmagánvádlók képviselője, dr. Vajda ödön nem ellenzi a valódiság bizonyí­tását, sőt kívánja. Leszögezi azonban, hogy a könyv megírása nem szolgált közérdeket. A kultuszminisztert nem hatotta meg a könyv, amit bizonyít az is, hogy a könyv megjelenése ellenére a szí­nészek világában Stella ma is aktiv tekin­tély. A megnevezett tanuk kihallgatását azon­ban csak részben fogadja el. Ellenzi néhány olyan tanú kihallgatását, akiket csupán szen­zációhajhászásból jelentettek be. — Ellenzem Klebelsberg miniszter és Petri államtitkár kihallgatását. Ellenzem dr. Aigner Károly főispán, Wolf Mihály, Wimmer "Fülöp, dr. Tóth Béla, dr. Simkó Elemér, dr. Denhof Antal, Pásztor József, Magyar László, Vér György, Nagy Sándor, Kovács Árpád, Tölgyes Gyula, dr. Cserzy Mihály, Kulhanek Ferenc és Faragó Ödönné kihallgatását. — Sajnálom — folytatta a vád képviselője —, hogy Péchy Erzsi kihallgatásától elállt a védelem, mert kedves lett volna, ha ez ügy­ben egy primadonnát is kihallgattak volna. — A védelem néhány vagon okiratra is hi­vatkozott Ez annyit jelent, hogy a város taná­csától kérni kell, hogy irattárát ürítse ki és tegye át a törvényszékhez. Ugyanez a hely­zet az egyesületnél elfekvő iratoknál is. Itt is kell kérni az ottani irattár kiürítését. Én azt láotm, hogy e »tudományos« mü szerzője köny­vének összes adatait újságolvasásokból me­rítette. Ellenbizonyításul kéri dr. Zboray Mik­lós, Bodor Jenő, Mariházi Miklós, Betlen Bruckner László, Balla Kálmán^ Andor Zsig­mond, Hídvégi Ernő, Vészi Artúr és Balogh József kihallgatását. Dr. Burger: A vád tanúinak névsorából azt látom, hogy azok mind színigazgatók és bank­igazgatók. A törvényszék ezután határozathozatalra vo­nult vissza és hosszas tanácskozás után kihir­dette végzését. A törvényszék, -mielőtt a valódi­ság bizonyításának kérdésében döntene, tisz­tázni szeretné, hogy a védelem milyen okira­tokkal kiván bizonyitani. Az eddig előadottak szerint a Szinészegyesülettől hat évre vissza­menőleg kell az ott elfekvő összes iratokat beszerezni, mivel a védelem nem precizirozta pontosan, hogy milyen okiratok beszerzését kí­vánja Ezen adatoknak tisztázása nélkül a törvényszék a valódiság bizonyításának kér­désében nem dönthet és ezért harminc napra elhalasztja a tár­gyalást hogy a védelem megnevezhesse a bizonyításra szolgáló okiratokat. Dr. Vajda ödön: Tudomásom szerint Sallag Géza, szinészeti felügyelő, mint közhivatalnok felhatalmazásra üldözendő rágalmazás cimén is eljárást indított a vádlott ellen. Ez ügynek iratai jelenleg a vizsgálóbíró előtt fekszenek. A Sallay-féle és a jelenlegi ügyben a bizonyítás anyaga körülbelül egyforma és ezért kérem a két ügy egyesítését. A törvényszék érdemileg erről az indítvány­ról nem határozott és a tárgyalást elnapolta. Tovább tart a Soós-gyár vasmunKásainalc ssztrájkfa "Pongrácz Albert nyilatkozata (A Délmagyarország munkatársától.) A kenderfonógyári sztrájkkal kapcsolatban, amint arról a Délmagyarország pénteki számában beszámolt, sztrájk tört ki a Sods-féle vas­öntődében. Pénteken délután érdeklődtünk a vállalatnál, ahol azt az értesülést nyertük, hogy a gyár vasmunkásainak sztrájkja válto­zatlanul tart. Pénteken a munkások megjelen­tek a gyárban fizetésükért, amit meg is kap­tak. A gyár a sztrájkoló munkásokat nem je­lentette ki, mert reméli, hogy héttőre mégis munkába állnak, bár a munkások kijelentet­ték. hogy addig nem veszik fel az üzemei, amig a gyár nem ejti el a Szegedi Kender­fonógyár rendelését. A kenderfonógyári sztrájkkal kapcsolatosan felmerült panaszok ügyében pénteken dél­előtt bizottság járt kinn a Kenderfonógyár te­lepén. amelyet egészségügyi szempontból cla­po* vizsgálat alá vett. Pongrácz Albert, a Szegedi Munkaadók Szövetségének elnöke érdeklődésünkre a vizs­gálattal kapcsolatosan a következőket mon­dotta : — A Szegedi Munkaadók Szövetségének napokban tartott igazgatósági ülésén a ken­derfonógyári sztrájkkal kapcsolatban szóba került, hogy a -nunkásság vezetői főként az­zal kívánják indokolni a sztrájkot, miszerint!« gyárban nincsenek meg a szükséges egész­ségügyi és szociális berendezések, illetőleg azok nem kielégítő ek. A Szövetség igazgató­sága a való tényállást minden vitán felüli megállapítása érdekében elhatározta, hogy bi­zottságot kér fel a kérdés helyszíni felülvizs­gálására, amely bizottságban közreműködésre felkérik a hatósági tiszti főorvosi hivatalt, az iparfelügyelőséget és az iparhatóságot. Ez a bizottság, amelyben felenvollak dr. Pálfy Jó­zsef városi tanácsnok. Székely Győző ipar­felügyelő, dr. Wollt Ferenc tiszti főorvos, a Munkaadók Szövetsége részéről Pongrácz Albert, Statter Hugó, Gábor György és Cserzy Mihály, ma délelőtt kiszállott a Szegedi Ken­derfonógyár telepére és azt az egészségügyi és szociális berendezésekre való különö? figyelemmel megszemlélte. — A bizottság tagjai megállapították, hogy a gyár munkahelyein ugy az egyes munka­gépeket, mint a termek levegőjét porszívó­gépekkel portalanították. A legmodernebb porszivógépek a portalanítást tökéletesen el­látják és igy egészségügyi tekintetben a hely­zet felles mértékben kielégítő. A végzett át­alakításokkal a gyárat egészségügyi szem­pontból is a legmodernebb kendergyárak rilllánt ékszerekért Fischer József ékszerész, Kárász ucca 14. — Dréher söröző mellett. - Telefon 15­832 38. %

Next

/
Oldalképek
Tartalom