Délmagyarország, 1928. október (4. évfolyam, 222-247. szám)

1928-10-12 / 231. szám

1928 október 12. n«-' maAYAftmsagifi 5 Érdekes indítványokat tárgyalt a szegedi kereskedelmi és iparkamara teljes Illése Pick Jenő a külkereskedelmi mérleg megjavítására, Gombos István pedig a lanoKCObtasés megreformálására lett indítványt (A Délmagyarórszág jnunkatársától) Csütörtökön délelőtt a kereskfSélmi és iparkamara teljes ülést tartott, amelyen Wimmer Fülöp elnökölt és mindjárt megnyitójában, napirend tárgyalása előtt a következő bejelentést terjesztette a (eljes ülés elé: — Frühwirth Mátyás országgyűlési képviselő tir október 9-én egy budapesti lap tudósítója előtt hosszabban nyilatkozott különböző ipari vonatkozású kérdésekről. Nyilatkozata szérint az ipartestületek fölé egy olyan magasabb érdekképviseleti szervet kell felállítani, amely nemcsak névben legyen kézmüveskamara, hanem lényegben is és kamarai jogokkal legyen felruházva. Frühwirth képviselő ur állítása szerint két kereskedelmi és ipartomara, a soproni és miskolci, határozottan a kézmüveskamara mellett nyilatkozott, a győri és szegedi kamara még nem döntött a kérdésben, a debreceni és budapesti kamarák pedig küzdelmet folytatnak a kézmüveskamara ellem. —**A kereskedelmi és iparkamarák önálló és autonóm szervek lévén, a szegedi kereskedelmi és iparkamarának nincs módjában más kamarák állásfoglalását befolyásolni; azok bizonyára maguk fogják Frühwirth képviselő ur nyilatkozatára a választ megadni. Ami a szegedi kereskedelmi és iparkamara állásfoglalását illeti, azt illetőleg azonban leszögezni kívánja az elnökség, hogy a szagedi kereskedelmi és iparkamara már 1925-ben tartott miniszteri ankéten azt az álláspontot foglalta el, hogy az ipartestületek reformját és az ipartestületek központja gyanánt létesítendő országos szervezetet szükségesnek látja, de. ez a szerveret nem lehpt kamarai Jellegű és a fennálló kamarák szervezetét és munkakörét nem crmtheii. Ezt a szegedi kamara éppen az iparosok érdekével indokolta meg, akikre nézve az egyéni tagságon alapuló kézmüveskamara csak uj terhet jelentene, ügyeik intézését pedig Budapestről nem tudná ugy ellátni, raint a helyi viszonyokkal és különleges körülményekkel ismerős kereskedelmi és iparkamarák. —A szegedi kamara azóta is írásos véleményeiben és a kereskedelemügyi miniszter előtt lefolytatott szóbeli tárgyalásokon állandóan ezt az álláspontot juttatta kifejezésre. — Hogy Frühwirth képviselő ur a kamara ezen álláspontjáról nem szerzett tudomást és optikai csalódásban van a szegedi kamara nézetét illetően, annak magyarázata csak az lehet, hogy a kamarának a kereskedelemügyi miniszter a felügyeleti hatósága és a szegedi kamara elnöksége hivatalosan nem egyes képviselő urakkal állott összeköttetésben, hanem a magyar királyi kereskedelemügyi miniszterhez terjesztette jelentéseit. — E napirend előtti előterjesztés kapcsán hivatkozott az elnökség arra, hogy a szegedi kereskedelmi és iparkamara az elsők között volt azon intézmények sorában, amelyek az ipartestületek reformját napirendre tűzték és a reform betetőzése gyanánt az ipartestületek központi szervének megalkotását sürgették. Éppen ezért sajnálattal állapítja meg az elnökség, hogy az úgynevezett kézmüveskamarai agitáció az utóbbi hónapok folyamán olyan szélsőséges mederbe terelődött és olyan eszközökkel igyekszik az iparosság hangulatát a kamarák ellen kiélezni, hogy az csak a közgazdasági élet békéjének megbontására vezethet. Szükségesnek látja az elnökség, hogy ezzel az agitációval szemben, amely a tények elferdítésétől sem riad vissza, a szegedi kereskedelmi és iparkamara felemelje szavát és az iparosság érdekében nyiltan felhívja a mozgalom vezetőit, hogy ne a kamarák indokolatlan támadásával, hanem a kamarákkal karöltve, őszinte és nyilt tárgyalás alapján igyekezzenek a reformot megvalósítani és tető alá hozni. Az elnöki bejelentéseket Plesko András fogalmazó referálta. Ezek közül nagyobb érdeklődést keltett a Máv-nak az a válasza, amely a kamara egyik átiratára érkezett. A kamara ebben aZ átiratában arra kérte a Mávot, hogy nyissa meg a vasúti hidat a közüli közlekedés számára. A hídon, ugy tudják, naponta vagy harminc vonat jön-megy. mégis a Máv. a kamara kérésérc azt a választ adta, hogy a kérelmet nem lehet teljesíteni, mert a hid nem birja el a forgalmat. Sok szó esett az elnöki bejelentések során arról is, hogy a kamara a bctcgscgélyző késedelmi kamatlábának 2 százalékról 1 százalékra való leszállítását kérte. Joanovics Ferenc tűrhetetlennek bélyegezte a betegsegélyzőnek azt az eljárását, hogy 7« fillér kézbesítési dijat szed a fizetési meghagyások után. — .íojjiafon haszon ez, — mondta Joanovics. —• Ezzel szemben nem teljesíti kötelességét a munkásbiztositó, — toldja meg Kncses Károly Joanovics fejtegetéseit. — Ugy van, ugy van!— hangzik mindenfelől és Kucses Károly már bo is terjeszti konkrét adatait arról, hogy mint vonják fl a tanoncoktól a táppénzt. Dr. Tonrtli Sándor főtitkár a Magyar Hét-mozgalmat ismertette. Rámutatott a Magyar Hét nagy jelentőségére. — A Magyar Hétnek az a célja — mondotta a főtitkár —, hogy a magyar közönség minden rétegébe bevigye a magyar ára vásárlásának szükségességét. A szegedi kamara kerületében eddig 2100 kirakatot Jelentettek be, amelyeket a Magyar Hét szolgálatába állítanak. 11 helyen alakult meg a szervező bizottság. Tonelli ezután azt a kérést intézte a kamara tagjaihoz, hogy necsak maguk vegyenek részt a Magyar Hétben, de azt a legszélesebb körben is propagálják. Ismertette azután a főtitkár a Szegcdi Kereskedők Szövetségének azt a határozati javaslatát, amelyben a szövetség nagytanácsa a Magyar Hétben való részvételét lelkesedéssel jelenti bt', dc egyben Jelentős könnyítéseket kivin a magyar gyáripartél. A felsőházi törvény revízióját is napirenden tartja a kamara. Dr. Tonelli főtitkár bejelentése szerint ebben a kérdésben olyan kijelentések hangzottak el, hogy a kereskedelmi és iparkamarák kívánalmait figyelembe veszik, tehát meg van a remény arra, hogy a kamarák megkapják még azt a két tagságot, amit elvettek tőlük. Az öregségi és rokkantsági biztosítás ügyében a kamarához megkeresés érkezett a népjóléti minisztériumtól, amely a kamara véleményét kérte ki abban az irányban, hogy a biztosítást kiterjesszék-e a kisiparosokra és a kiskereskedőkre. Miután a kisiparosokra a törvény kiterjesztését már elhatározta a miniszter, a kamara lekéri a törvénytervezetet és azután foglal állást Ami a kiskereskedőket illeti, ott egészen más a helyzet, meri a miniszter először magukat a kiskereskedőket szeretné nyilatkozatra bírni, hogy egyáltalában kelt-e nekik a biztosítás. A megoldás az volna, hogy a kiskereskedőknek havi 20—30 pengői kellene befizetni az élvezendő nyugdíj ellenében. A kérdést a kiskereskedők már letárgyalták és kevés kivétellel arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a jelenlegi viszonyok között ezt a -terhet nem vállalhatják. A kiskereskedői hitel ügyében állását ugyancsak dr. Tourllt Sándor főtitkár ismertette. Dr. Landesberg Jenő ügyvezető-titkár a kamara adóügyeiről referált. A kamara Kertész József panaszára interveniált a pénzügyigazgatóságnál, hogy azoknak az iparosoknak, akik rendes folyószámlakönyvet vezetnek külön hitelnapló vezetésére ne kényszeríttessenek A pénzügyigazgatoság ebben az értelemben utasította a forgalmi adóhivatalt. A jövedéki büntető eijárás életbelépését jelezve, dr. Landesberg azt mondotta, hogy az csak azért léphetett életbe, mert nem hallgatták meg az érdekképviseleteket, A kamara szorgalmazza ennek a rendeletnek a revízióját, amelyet az egész ország kereskedő- és iparostársadalma kivétel nélkül óriási felzúdulással fogadolt. . Az indítványok tárgyalásakor az autókarosszéria gyártására vonatkozólag a teljes ülés ugy döntött, hogy az az asztalos és kerékgyártó ipar körébe tartozik. Érdekes volt Piek Jenőnek, a külkereskedelmi mérleg megjavítását célzó indítványa Pick Jenő azt javasolja, hogy a kamara írjon fel a kereskedelemügyi kormánynak az egyfázisú forgalmi adózási rendszerre való áttérés ügyében, továbbá a kivitelt korlátozó állalfoiTgalmi adót teljes egészében töröljék e/. Németországnak pedig a legtöbb kedvezményen alapuló kereskedelmi szerződésünket mondják fel. Pick Jenő indítványait adathalmazzal támasztotta alá és azt mondotta, ha a behozatal ilyen döbbenetes mértékben emelkedhetik cvről-évre. o(t valami bajnak kell lenni a termelésben, az adózásban és a kereskedelmi szerződések megkötésében. A kamara Pick Jenő indítványait teljös egészében elfogadta. Több kisebb indítvány letárgyalása után dr. Tonelli Sándor ismertette Gombos István indítványát. Gombos a tar.oacoktatás megváltoztatásai célzó indítványában azt követeli, hogy szüntessék meg a mai helyzetet és a tanoncnak ne kelljen a munkaidejéből heti 9 órát elvonni, amelynek a beosztása az iparosság súlyos sérelmét jelenti. Gombos a 9 órai tanulási idő leszállítását kívánja: és olyan időbeosztást, ami mellett tanulhat is a tanonc. Gombos: A magyar államnak nem lehet az a célja, hogy csak az iskolában legyenek a tanoncok, hanem talán az is, hogy képzett iparosokat neveljenek. Kncses Károly azzal egészíti ki Gombos indítványát, hogy az állam gondoskodjon szakszerű tanonciskolák létesítéséről, ahol valóban tanítják, is a tanoncokat. Az indítványhoz többen szóltak hozzá és mindannyian ennek a kérdésnek a Gombos István által indítványozott módon való rendezését kérték. Gombos István ezután konkrét esetekből folyó vámsérelmeket tett szóvá. — Lehetetlen az — mondotta —, hogy vámügyekben a hibát elkövető vámtiszt vizsgálja felüt a dolgokat. A kamara ebben az ügyben is megfelelő lépéseket tesz. A teljes ülés utolsó tárgya levelező tagok választása volt. Az elnökség javaslatára levelező tagoknak megválasztották dr. Bajai Ernő bajai vegyészmérnököt, Kan Béla országgyűlési képviselőt, a vásárhelyi ipartestület elnökét, Rosenberg Ede szentesi malomigazgatót, Schermann Kálmánt, a Tisza-kávéház tulajdonosát, dr. Tólh Istvánt, Csongrád város polgármesterét. Kmzslics Károlynak az indítványát, aki két politikai elvbarátját akarta levelező tagoknak megválasztatni, egyhangúlag elvetették. ^BELVÁ ROS1 MOZ^J H Október 12., 13- 14-én, péntektől vasárnapig Vígjaiéit asJák: ÉJ I Vlgyússesi iidssiiíasolcl K Amerikai burleszk 8 felvonásban. Főszerepben PILOTTI. B K laf, a vámpír Ts Lassó királya. 1 • " • „ burleszk 2 felvonásos kitűnő vígjáték. B H Előadások kez >:e 5,7,9 órakor. Szombaton a 9 Arai előadás a gj • Széchenyi Mo b.n Iwc megtartva. Vasárnap H. 5 7. 9 órakor M éUéiMM lriP"t' l fTTii^ff^Bl MndTlTr IIIKI "ll'lYir^ff^^ffifHfl A világhírű 124 ULIOM chiffon és vászon különlegességek nagy választékban «leeft íratom PolJák Testvérek kelengye üzletében Csckonlcs ucca O. sz. Táblás házak ünnepi áJMíaSial nézték végig a iegnapí megnyíló műsorát, az Ünnepi miisor -vasárnapig Korzó Mozi ítél Dnyeszter dmu OLGA CSEHOV A nagy drámái a Korzó Moziban