Délmagyarország, 1928. október (4. évfolyam, 222-247. szám)

1928-10-11 / 230. szám

192S október ít MáCVAHOWSTífi A próbaúton felborult az autó és maga alá temette a sofffóröket (A Délmagyarország munkatársától) Jusztusz János és Mészáros János szegedi szerelök szerdán délután egy autót akartak kipróbálni, amelyet vidéki tulajdonosa Szegedre küldött javitás végett. A két szerelő az autóval a budapesti országúton haladt, amikor egyszerre eddig még ki nem derített okból az autó felborult és a két szerelőt maga alá temette. A veszélyes helyzetben lévő sebesülteket csak hosszabb idő után húzták ki az autó alól egy Budapest felől jövő autó utasai, akik a szerencsétlenül járt szerelőket a maguk kocsijára helyezték és behozták őket a szegedi közkórházba. A kórházban megállapították, hogy Jusztusz Jánosnak a karja és Mészáros Jánosnak a lába ficamodott ki és miután a kórházban mindkettő sérült tagjait gipszbe helyezték, lakásukra szállították őket. A rendőrség a nyomozást megindította annak megállapítására, hogy mi idézte elő az autó hirtelen felborulását. A szerencsétlen próbautat végző autó jelentékenyen megrongálódott. A régi székháztól búcsúzó ipartestület meleg ünneplésben részesítette a tizenöt éve Szegeden dolgozó dr. Tonelli Sándort (A Délmagyarország munkatársától.) A Szerda délutáni előljárósági ülés után a szegedi iparosság a Hági-étterem különtermében gyűlt össze székházbucsuziatóra. Ezt az alkalmat felhasználta arra, hogy meleg ünneplésben részesítse dr. Tonelli Sándort, a Bzegedi kereskedelmi és iparkamara főtitkárát, aki 15 éve dolgozik a kamara élén. A Hági különtermét zsúfolásig megtöltő iparosság előtt Kőrmendy Mátyás felsőházi tag nyitotta meg a tősztok sorát, búcsúztatva a régi székházat és ünnepelve dr. Tonelli Sándort, aki 15 évvel ezelőtt lépett a kamara szolgálatába. Üdvözölte Wimmer Fülöpöt valamint Pálfy Józsefet. Takács Béla a régi székház emlékéről beszélt, majd Wimmer Fülöp mondott pohárköszöntőt azzal a megállapítással kezdve, hogy la régi ipartestület a régi házban nem volt, hanem az uj székházban lesz. Dicsérte Kőrmendyt, mint akinek nagy része van abban, hogy uj hajlékot kap a szegedi iparosság. 'Annak a reményének adott kifejezést, hogy az uj hajlékban igazán együttérzéssel az iparosság előrehaladását fogják szolgálni. Ezután Tonelliről beszélt, aki 15 évvel ezelőtt az ő ajánlatára került a kamara élére. Rendkívül meleg és elismerő szavakkal nyilatkozott dr. Tonelli képességeiről. Egész embernek ismeri mindenki dr. Tonellít, akiről csak jót lehet mondani. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után dr. Pálfy József emelkedett szólásra és először azt a kérdést vetette fel, hogy miért gyűléseznek olyan sokat az iparosok. Mert sok a bajuk, a gondjuk. Véleménye szerint ezek a tárgyalások, még ha ellenzékies mederben is folynak, a közre csak jót hoznak. Az iparosság házáról szólva azt mondotta, szeretné, ha a magyar közéletben is, éppen ugy mint az iparosságnál, egy olyan uj és modern palota épülne, amelynek ablakain az éltető napsugár özönlene be és ott ne legyenek rejtett folyosók, hanem engedjék be mindenhova a világosságot. Ezután Rácz Antal a szegedi ipartestület nevében nagy beszédben üdvözölte dr. Tonelli Sándort. — Uraim! A szegedi iparosság örömünnepébe, hogy a régi székházától bucsut vesz — mondotta —, még egy örömünnep kapcsolódik ma bele. A szegedi ipartestület ünnepli dr. Tonelli Sándort, a kamara főtitkárát, abból az alkalomból, hogy a szegedi kereskedelmi ós iparkamara élén 15 évet t&Uött el. Üdvözlöm a szegedi ipartestület nevében dr. Tonelli Sándort az eltöltött 15 év után. mely életének még csak néhány gondosan lerakott kilóméterjelzője, de semmiesetre sem határköve abban a lázás, kulturális tevékenységben, mellyel odaállt már kora ifjúságában a magyar ipar és kereskedelem alkotó és teremtő munkájához. — Ezelőtt 15 évvel, 1913 szeptember 24-én, a íramara rendkívüli ülésén vetette föl legelőször Wimmer Fülöp gyárigazgató, hogy dr. Tonelli Sándort, az Országos Iparegyesület másodtitkárát hivja meg a kamara vezetőjének. Szegeden akkor még nagyon kevesen ismerték dr. Tonelli Sándor nevét, noha fiatalsága dacára már akkor is gazdag irodalmi mult volt mögötte, mellyel az ország figyelmét keltette fel maga iránt, mégis idegenkedéssel fogadták ezt az aiáolást. Szegedi embert szerettek volna a díszes állásba helyezni. A kamara akkori vezetősége, élükön boldogult Szarvady Lajossal, f rélyesen kitartottak Tonelli mellett é? akkor hangoztatta Wimmer az elmaradhatatlanul szükséges vérfelfrissitést, mely felett azután hatalmas hirlapi vita és korteskedés indult meg. Az 1913. évi október 8-iki kamarai teljes ülés azután a vezetőségnek adott igazat és a leadott 57 szavazatból 37 szavazatot dr. Tonelli Sándor kapott. — Hogy nyert-e valóban a kamara és Szeged dr. Tonelli Sándorral, arról 15 cv alatt meggyőződhetett Szegeden mindenki. Éppen ezért nagyon nehéz feladat méltatni egy olyan tiszta közéleti multat és tevékenységet, mint a Tonelli Sándoré, mert hiszen minden tevékenysége nemcsak Szegeden él a köztudatban, hanem országosan is, sőt Európaszerte is elismert, mert egy talpig férfiú ragyogó tehetsége vej tiszta fényt erre a múltra. Az örökké dolgozó, örökké búvárkodó egyéniség ö, aki minden cselekvését igen meggondolt tanulmány tárgyává tesz és sokszorosan megrágja, mielőtt közkinccsé adja a kereskedelem és ipar felvirágoztatására. — Ugy látom én Tonelli Sándor életét, mint egy nagy gyár üzemét, ahol a gépek százai állanak a termelés szolgálatában és megszakítás nélkül ontják, termelik az ipari cikkeket, mely nemzetek boldogulását jelentik. Ugy állitotta be dr. Tonelli Sándor is az ő életének a gépezetét a termelés, az alkotás szolgálatába és hatalmas, messze kimagasló kulturális erejét a nemzetnek adja, még pedig ott, ahol annak a legtöbb értéke van, a kereskedelmet és ipart védő törvények megalkotásánál. Nagyon sok olyan törvények és rendeletek láttak már napvilágot, melyekben felcsillan Tonelli Sándor eszmegazdagsága, helyes kereskedelem és iparpolitikai érzéke és álláspontja. — Hogy a szegedi kereskedelmi és iparkamara ma az ország első kamarája, ez tisztán Tonelli Sándor érdeme, ö volt az első, aki szakitott a régi tradíciókkal, amikor szócséplésben merült ki a kamarák tevékenysége és semmi önállóságot nem tudtak tanúsítani olyan kérdésekben, mely önkormányzati joguknál fogva tisztán a kamarák belső ügyei lettek volna. Az életet kitűnően ismerő tudós éles látásával vezeti Tonelli Sándor a szegedi kamarát, melynek életében aranybetükkel lesz beírva a tevékenysége. Az az uj korszak, melyet ő kezdett meg a szegedi kamara életében, annyira helyesnek bizonyult, hogy ma az ország összes kamarái követik és köveiííezeiwn ki is kéri A- véleményét minden krhnlnállsabb kérdésben. — Amikor a szegcdi ipartestület nevében igaz tisztelettel és szeretettel üdvözlöm Tonelli Sándor urat, 15 éves szolgálata után, kérem a jó Istent, hogy életét az öregség legvégső határáig tartsa meg. Tatsa meg, hogy nagy tudását, kiváló szakismeretét, gazdag irodalmi munkásságát még sokkal jobban értékesíthesse szegény hazánk kereskedelmének és iparának felvirágoztatására. — Ne hagyja cl ezt a rögös pályát soha, melyet maga választott magának. Ha nem is terem itt sok babér számára, de a tudat, hogy Magyarország iparáért és kereskedelméért dolgozik és pedig eredménnyel, ez a tudat szépségekkel töltheti tje a lelkét, meri nincs szebb és méltóbb tevékenysége egy igazi férfinek, mint a köz és a nemzet javáért dolgozni. Dr. Tonelli Sándor pedig ezt teszi. Rácz Antal beszédét perceken át tapsolták, végül Boda Bertalan köszöntötte Tonellit, aki meghatottan köszönte meg az üdvözléseket és megemlékezett a nehéz időkről, a régi kamarai vezetőkről, majd meleg szavakban mondott köszönetet a szegedi sajtónak, amely hasábjait mindig készséggel bocsájtolta rendelkezésére. Betörök Széchenyi innagrófn® Zalaegerszeg, október 10. Bak községben ismeretlen tettesek betörtek Széchenyi Anna grófnő uradalmának pénztárszobájába. Az alvó intéző zsebéből ellopták a pénztár kulcsát és a Wertheim-szekrényből 4 ezer pengőt elvittek. A betörők az íróasztalból elvitték a Wertheim-szekrény kulcsának a másodpéldányát is. Fiu- és Beánykaruhák elsőrendű kivitelben 2801 POlláh Tesltöreiíltól Cselionícs ucca. Emberölés vétségéért ítélték el az anyáimért kislánya belefulladt a vszesmedencébe (A Délmagyarország munkatársától.) hagy Sándor téglagyári üzemvezetőt és Soós Bá« lintnét vonták szerdán felelősségre emberölés vétségéért a szegedi törvényszéken. 1927 október 29-én a kis Sóos Erzsébet játszadozás közben beleesett a téglagyár udvarán lévő vizzel telt medencében és mire rátaláltak. a két és féléves kislány halott volt. Nagy Sándornak kötelessége leit volna a gyár udvarán lévő medencéket felülvizsgálni, hogy le vannak-e fedve. Azzal védekezett, hogy nagyon elfoglalt ember és igy a munkásokat, akik ott laknak, megkérte, hogyha valami hiányl látnak, Jelentsék. Ők ezt elmulasztották, felelőssé tehát nem tehető. Soósné már megbűnhődött vigyázatlanságáért, mert a kis Erzsike meghalt. Hat gyer• meke van, nem tud mindegyikre vigyázni. A medence közel volt a lakáshoz, a kislány kiszaladt és az udvaron játszolt, Nem tudott ulána menni, meri épp a legkisebb, három hónapos gyermekét dajkálta. Soós Bálint, az apa, az egyetlen ianu. Megesküdött arra, hogy a medence fedelét maga Nagy Sándor vitte el egyszer és nem adoll helyelle másikai. A törvényszék Nagy Sándort bűnösnek mondotta ki és 300 pengő pénzbüntetésre ítélte. Soósné 8 napi fogházbüntetését a törvényszék 3 évre felfüggesztette. Az iléle' jogerős. BELVÁROSI MOZI | Október 11-én CsütBrtOkön j HfflRRY UEBKE és H3NS ÍMERMBNH brilliáns filmje; í Csákó és kalap. szaliríia 8 felvonásban, j Azonkívül Híradók. | Előadások kezdete 5,7,9, vasár- ds Onnepnap 3, 5, 7, 9 órakor. { Elsőrendű febérne^iianyagok Polláfc Tesfrércftnél csekom» ucca. 3