Délmagyarország, 1928. október (4. évfolyam, 222-247. szám)

1928-10-10 / 229. szám

1528 oldőbcr 10. DEUIAGYAK0RSZ4G Tízévi fegyház — egy halálos szúrás miatt „Aki bicskázik, annak el kellene darabolni a kézér szalonnás bicskájával agyonszúrta munkástársál mondta a vádlott, de (A Délmagyarország munkatársától.') Kedden tárgyalta a szegedi törvényszék Gömörytanácsa a szándékos emberölés bűntettével vádolt Buzder Lantos László bűnügyét Sírásra hajló arccal áll a törvény előtt a nagy darab ember. Akadozva beszéli el: miért is kellett Vigh Károly főmolnárnak augusztus 11-én este kilenc órakor meghalni. Minden mozdulatával, minden szavával kétségbeesetten védekezik a szándékosság ellen. Vigh Károly és Buzder Lantos László a csongrádi »Egyesült Malomipar Rt.« szolgálatában állottak Augusztus 11-én este kilenc órakor Buzder szóváltás következtében Vigh Károly főmolnárt szivenszurta, úgyhogy a főmolnár pár perc alatt meghált. Vigh és Buzder régóta haragos viszonyban voltak Buzder a szerencsétlen este a kőpadhelyiségben tartott szolgálatot. A délután folyamán az őrletők többször megkínálták sörrel. Kilenc óráig 6—7 üveggel ihatott meg, aztán hozzákezdett a vacsorához. — Szalonnát és kenyeret vacsoráztam. A kés ott volt a rámolóasztalon... Vigh a hengereknél állott az emeleten és az én felvonómra eresztett gabonát. Mikor mondtam, hogy azt ne tegye, rámkiáltolt, hogy: marha. Ezután a szó után Buzder felsietett Vighez az emeletre és azzal a késsel, amelyikkel az előbb még békésen vacsorázott, mellbeszurta a főmolnárt. Nem akarta megszúrni, nem is tudta, hogy nyitott kés van a kezében, de anynyíra megdühösödött a sértésért, hogy nem tudta, mit csinál. Rosenberg Ede, a malom igazgatója az első tanu. Buzdert is, Vighet is kötelességtudó embernek ismerte. A két ember közötti súrlódásokról ő is tudott. Buzder egyszer jelentette, hogy Vigh nem jár el hűségesen az őrlemények kiadásánál, fi azonban meggyőződött, hogy a vád alaptalan. Buzder panaszkodott, hogy Vigh üldözi őt, de mindig csititptta a haragos embert. Sok tanút hallgat ki ezután a törvényszék. Itt volt jóformán az egész malom. Rácz János így vallott: — Hat órakor mentem munkába. Láttam, hogy Buzder már megvacsorázott, mert csak a bicska meg az üres papiros volt az asztalon. A főmolnár arra jött és azt mondta Buzdernek, hogy zsákot kell a cső alá tenni, mert elfolyik a liszt. Aztán felment az emeleten lévő hengerekhez. Buzder utána ment, de előzőleg felvette az asztalról a bicskát... — Mit akar velem főmolnár ur? — kérdezte Buzder. De feleletet nem várt, hanem belevágta Vighbe a bicskát. Scholler István szerint Buzder mindég haragos szemmel nézte a főmolnárt. Panaszkodott is akkor este Buzder a főmolnárra: — Fiam, ezt nem lehet kibírni. Egyszer még kihasítom a hasát. — Mit szól a tanu vallomásához? — kérdi az elnök Buzdertől. — Tekintetes elnök ur, a Scholler haragszik rám, mert amikor egyszer ő megszúrt egy igényt, nagyon megszidtam érte... — Nem haragszom én — mondja Scholler. Tgaz, hogy akkor megszidott és azt mondta: Aki bicskázik, annak el kellene darabolni a kezét. De azért én nem haragszom Buzderre. Takács István roppant ideges embernek ismerte Buzdert, akihez nem lehetett munkaközben szólni. Ugyanígy vallott Nagy Imre, Felföldi Sándor, Magonyi János is. Papp István rendőr is megfordult a malomban, mint őrlető. Ez a szurkálás előtt 4—5 nappal lehetett. Vigh kérdezte, hogy melyik molnár őrli az ő gabonáját. Mikor megmondta, hogy Buzder László, Vigh azt kérdezte: — Ez csinálja, ez a gazember? Ki nem állhalom Buzdert. Elmondta ezután, hogy a szerencsétlen nap után két héttel beszélgetett Scholler tanúval, aki azt mondotta, hogy a munkások ugy beszélik, hogy Buzder többször fenyegette megöléssel a főmolnárt. Tehát nem igaz az, amit; a Scholler itt mondott, hogy a gyilkosság előtt neki mondta volna Buzder a fenyegetéseket. Még vagy öt tanút hallgat ki a törvényszék, azután elrendelte a megesketésöket Eskü közben az elnök rákiált a hátul álló rendőrre: — Rendőr, maga nem esküszik! Azután Papp István rendőrt külön is megesketik. Dr. Ács Sándor törvényszéki orvosszakértő szerint a szúrás elegendő volt a halál előidézésére, rögtön alkalmazott orvosi beavatkozás sem segített volna. Dr. Szabó József professzor, elmeszakértő I szerint a vádlott ép elméjű. A megivott sör a megfontolását csökkenthétté. Ezután dr. Liszkay Lóránd ügyész tartotta meg vádbeszédét.. Buzder hidegen és szándékosan követte el tettét, bár nem előre megfontoltan. Súlyos büntetést kért. A védő az ölési szándékot nem látja bebizonyitottnak. Kéri, hogy erős felindulásban elkövetett halált okozó testi sértésért mondják ki bűnösnek Buzdert és enyhén büntessék. 3 SSB5S Látványosság számba megy a lorzoiozi diszkrét eleganciával, páratlan Ízléssel njá varázsolt, gySnySro terme csQtörtfikBa nyílik Olga Csehova ítél a Dnyeszter cimG attrakcióiával. « A törvényszék rövid tanácskozás után kihirdette az ítéletet: Tízévi fegyház és tízévi hivatalvesztés. A bíróság szándékos emberölés bűntett miatt ítélte el Buzdert, de enyhítő körülménynek vette családos állapotát, büntetlen előéletét és hogy az eset megtörténtekor felhevült lelkiállapotban volt. Az ügyész súlyosbításért, a védő enyhítésért felebbezett Két éve Imzéúik a íejszaMlyrendelet ügye, még most sem intézték el A város íeiir a kormányhoz a tejrendelet módosításáért {A Délmagvarország munkatársától.) Tegnap délben vegyesbizottság ült össze a várösháza tanácstermében dr. Pálfy József tanácsnok elnöklétével, hogy letárgyalja a tejszabályrendelet ellen felmerült kifogásokat. Ezt a tejszabályrendeletet a város már kél évvel ezelőtt, 192ó ban megalkotta a kormány szigorú rendelete értelmében, végrehajtására azonban mind a mai napig nem került sor, mert a tanács számos rendelkezését ellentétesnek találta a közérdekkel. A legutóbbi közgyűlésen dr. Gerle Imre indítvány! terjesztett elő és a szabályrendelet több, különösen a termelők által kifogásolt részének módosilását ajánlotta. Kifogásolta elsősorban azt, hogy a szabályrendelet a lejárusilást i arcképes igazolványhoz köti, tiltakozott a kötelező orvosi és vegyvizsgálót» dijak ellen A szabályrendelet szerint minden telárusnak havonta négy pengőt kell ilyen címen fi> zetnie. A iejárusilással is foglalkozó kiskereskedők az ellen tiltakoznak, hogy a szabályrendelet alapján a tejet a Jövőben csak zárt palackokban árusíthatnák. Ez szerintük a fogyasztó közönség szempontjából sem ké» nyelmes. A tegnapi értekezleten megjelentek az érdekeltségek képviselői és sorra letárgyalták a szabályrendelet ellen felmerült kifogásokat. Pálfy tanácsnok végül bejelentette, hogy a szabályrendelet, illetve a szabályrendelet alapjául szolgáló miniszteri rendelet egyes rendelkezéseit maga a város hatósága is sérelmesnek és közérdekellenesnek találta, éppen ezért halogatta két esztendeig a szabályrendelet életbeléptetését. Bejelentelte, hogy a felmerült kívánságokat a tanács fontolóra veszi és Igyekezni fog a kormánynál kieszközölni tejrendelet módosítást. Megszabadlak a tárgyalások a munkások és a munkaadók között — Nem kötnek kollektív szerződési? (A Délmagyarország munkatársától.) Ismeretes, hogy a Szegedi Munkaadók Szövetsége elvbon kimondta, hogy ismét kollektív szerződést köt a munkássággal. A részletes tárgyalások ezért szakmánként meg is indultak. Először a vasmunkásokkal tárgyaltak, akik huszonöt százalékos alapbéremelést kértek. A munkások kérelmét a szövetség hétfőn tartott ülésén elutasította. így megszakadtak az első konkrét tárgyalások. A vasmunkások szakszervezete a szövetség határoza'át tegnap este tartott ülésén tárgyalta, amelyen azt a határozatot hozta, hogy az elutasítás következtében nem hajlandó a Munkaadó Szövetséggel kollektív szerződést kötni. Határozatáról a következő átiratban értesítette a Szegedi Munkaadók Szövetségét: »A szegedi vasmunkások tegnap este megtartott értekezletükön értesültek a tek Elnökséggel, illetve a vas- és ércipari szakosztály megbízottaival folytatott tárgyalás eredményéről, mely alkalommal a munkásság megbizottai által előterjesztett minden olyan kívánság, mely életük megjavítását célozta, a legmerevebben visszautasittatott Az értekezlet ennek következtében a tárgyalást befejezettnek tekinti és kimondotta, hogy, jogos kívánságainak elutasítása miatt nem hajlandó kollektív szerződést kötni, noha az erre irányuló őszinte készségét bebizonyította. Erro az elhatározásra a munkáltatói szakosztály el. utasító magatartása kényszeríti, mert olyan szerződés megkötése, mely az eddigi állapotot rögzítené meg egy ujabb év tartamára, egyet jelentene azzal, hogy a szegedi vasmunkásság az egyoldalúan diktált, szinte hihetetlenül alacsony keresetek mellett egy további esztendőn keresztül dolgozzék és nélkülözzön annak lehetősége nélkül, hogy akkor és ott javítson sorsán, ahol és amikor ezt célravezetőnek találja. A vasmunkások csoportjának vezetőségét teljes jóhiszeműség vezette eddigi magatartásában, mert kizártnak tartotta, hogy a munkáltató érdekeltség ne lássa be a mostani keresetek tarthatatlanságát és figyelembevéve a fővárosi és más szakmák kereseti viszonyait,1 megfelelő bér javításban részesiti vasmunkásait. Ebben a reményben tartotta vissza számos üzemben a munkásokat attól, hogy külön akciókkal a leskedvezőbb időkben Javítsanak