Délmagyarország, 1928. október (4. évfolyam, 222-247. szám)

1928-10-10 / 229. szám

•mmraranararaHnanH SZEGED : Szerkc»rtö$6g : Somogyi ncca 22.Lem Teleion: >3-33.^KIadóMvatal, kíJIcsönkönyviAr és Jegyiroda : Aradi ncca 8. Teleion: 306. < Nyomda : UJw Lipót ncca 19. Teleion : 16-34. «»«»«» Szerda, 1928 cMóber 10 <5Ö6> rv. évfolyam 229. szám MAKÓ : Szerkesztőség és kiadóhivatal i Url ucca 6. Telefon: 131. szám.« »«»mm HÓDMEZÖVASAKHELY : Szerkesztőség és kiadóhivatal: Andrtoy ucca 25. Telelői*: 49- Szám. «» «» «» « » « » —ii mi Előfizetési Ara havonta 3-20 vidéken és a (Óvárosban 3-60, KUltöldila 0-40 pengO. Egyes szara 16, vasAr- és Ünnepnap 24 llllér Törvénytisztelet és törvényismeret A város tisztviselőkarában van egy derék, szorgalmas, lelkiismeretes irnok, aki — a mult héten szerezte meg az ügyvédi oklevelet. S most azt sem mondhatjuk, amit a rádiófelolvasó szokott mondani, hogy: más. Mert nem más az, hogy a városi téglagyárnak nincs iparengedélye s a városi téglagyár érek óta kihágást követve el folytatja üzemét. És nem más az sem, hogy a város pénzt ad olyan töltés emelésére, amit a városi hatóságnak, mint engedély nélkülit, lc kell bontatnia s tanúi lehetünk annak az »épületes< látványnak, hogy a város közönségének pénzén épült töltést a város hatósága hordatja le, természetesen megint csak a város közönségének pénzén. Nem más az a sok jelenség, ami a mi időnkben nyugtalanítja a város polgárságának lelkiismeretét. Nemcsak a törvénylisztelet költözőit ki a városházáról, de a törvényismeret isMi más magyarázatot lehet találni arra, hogy ilyen primitív hibák, ilyen elemi kisiklások megtörténhetnek? Senki sem tudja,' hogy hatósági engedély nélkül nem lehet téglagyári üzemet fólytatni s a város iparszerüen el kezd téglát gyártani anélkül, hogy saját hatóságától erre engedélyt kérne? Senki nem tudja azt, hogy hatósági engsdély nélkül nem lehet a viz lefolyásának irányát megváltoztatni s a város közönségének pénzét a törvény által tiltott cél elérésére dobják ki a vizbe? S ez a >vizbedobálásc most nem is metafora, de valóság. Senki nem akarja tudomásul venni azt sem, hogy kíméletlen jogtalanság és csúnya törvénytelenség megy végbe a helyhatósági adóztatás terén is s a fogyasztási illetékek szedésével a jogtalanságnak és törvénytelenségnek olyan dsungsljél tenyésztette ki a város tanácsa, aminek díszpéldányai már beillenék a — közigazgatási pálmaház felsővjlágitásos üvegfedele alá. A törvénytelenségeknek, jogtalanságoknak, a törvénytisztelet és törvényismeret hiányának ez a rendszere akkor terebélyesedik ki, amikor van már ügyvédi vizsgás irnok is a szegedi városházán s amikor alig lehet már adótisztet találni a fiatalabbak között, akinek jogi doktorátusa ne lenne. Az adóhivatal jogi képzettsége és a városi tanács jogi képzettsége között alig van már különbség. Vannak sokkal magasabb kvalifikációval rendelkező adótisz. tek, mint tanácsnokok s van irnok a városházán, akinek kvalifikációjával csak egyei, tenegy tanácsnok dicsekedhetik s annál is erényszámba ment a tanácsnokválasztásnál a szükségesnél magasabb kvalifikáció. S amikor a diplomák így ellepik a város közigazgatásában dolgozókat, amikor jogvégzettség, sőt jogi doktorátus nélkül ma már a sikernek kevés kilátásával lehet pályázni még kezelői állásra is, amikor jogi diplomája van annak is, aki az adókönyvet kezeli, akkor távolodik el a városi közigazgalás a törvényes rend tiszteletétől a kihágások elkövetése, kihágásoknál való segédkezés és törvénytelen helyhatósági adók kényszervégrehajtása által. A város mai vezetőinek »mentalitása«, a jognak a hivatali hatáskörrel való összeegyeztetéséről vallott felfogása lényegesen különbözik azoktól a példáktól, melyeknek nyomába léptek. Mi még emlékszünk Fodor Károlvra, a nagy eszű és naeytudásu adóügyi tanácsnokra, aki kíméletlen eréllyel védelmezte a város érdekeit, de csak a törvény keretein belül s minden intézkedésébe^ a törvények tisztelete vezette. Néhai Balogh Károlynak is voltak jelentős érdemei, de a törvények magyarázatában nem tudta már magát függetleníteni a város érdekeitől. Ám a városi tanácsnak mindig voltak olyan tagjai, mint Ivánkovits Sándor és Taschler Endre, akik páratlanul sokat tudtak és páratlan hűséggel védték minden vonatkozásban a törvények uralmát. Sok anekdota fűződhetik Taschler Endre hivatali ténykedéseihez, de nagy közigazgatási tudása, nagy tekintélye, biztos judiciuma és önérzete • nem tűrte el azt, hogy a város jóhirét tör- | véhytelen és jogtalan határozatokkal és intézkedésekkel veszélyeztessék akár »a város érdekeinek védelme« jelszavával is. Jogvégzettség a papiroson és jogvégezetlen intézkedések és határozatok az életben. A szegedi városházán az a rendszer terebélyesedik ki, mely a törvények rendelkezéseivel nem engedi magát korlátozni program szerint: a város érdekeinek védelmében, valójában azonban: a hivatali hatáskör kiterjesztésében. Vissza a joghoz, vissza a törvények uralmához! — ez lehetne a jelszava a városi közigazgatás meg sem születő, életre sem hívható re• formtörekvéseínek. A jogtalanságot nem le| het eltakarni jogi diplomákkal. Borzalmas szerencsétlenség Prágában Összeomlott egy épülő hatemeletes áruház — A munkások és a jjárékelok egész tömegét temették maguk alá a lezuhanó romok dtvennéB több halott (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Prágából jelentik: Ma délután 3 órakor borzalmas szerencsétlenség történt a Bischof-ucca és a Poritsch-tér sarkán, ahol óriási robajjal beomlott az épülőfélben levő hatemeletes Jakesch-áruház. A beomló falak az állványokon dolgozó munkásokat maguk alá temették és félő, hogy a szerencsétlenségnek ötvennél több halottja van. A katasztrófát a hatodik emelet összeomlása idézte elő, amely magával rántotta a többi emeletet is. A beomlás robbanásszerű zajjal történt és a városban mindenütt pánikot okozott A hatalmas faállványok és a beömlő falak több járókelői is magák alá temettek. A Bischof-uccát több, mint egy méter magas romhalmaz borítja, amelyből az állványgerendák és a betonfalak roncsai látszanak ki. Az egész épülőfélben levő házból egy husz méter magas faállvány maradt állva. Két munkás, aki ezen az állványon dolgozott, megmenekült Husz munkás, aki a legfelső emeleten dolgozott kisebb-nagyobb sérülések árán menekült meg, mert ezek a romhalmaz tetejére kerültek, mig az alsóbb emeleten dolgozó munkásokat maga alá temette az óriási beton tömeg. A mentési munkálatok azonnal megindultak, de csak délután 5 órakor került napfényre az első halott. Este 7 óráig hat holttestet és 12 salyos sérültet ástak ki. Egy szemtanú elmondotta, hogy a katasztrófa előtt pár pillanattal egy fiatalasszony kanyarodott be gyermekkocsival az uccába, egészen bizonyos, hogy ez a szerencsétlen aszszony is az áldozatok között van. A katasztrófa hírére ezrekre menő óriást tömeg vette körül az összeomlott épületet. A hatóságok hatalmas betonfürészeket hozattak, ame• lyekkel átfürészelték a pincebeiáratokat elzáró betontömeget, hogy hozzájuthassanak a pincében eltemetett munkásokhoz. Nagy mértékben hátráltatja a mentési munkálatokat az a körülmény, hogy a még épen maradt épületrészek is beomlással fenyegetnek. Az est beálltával reflektorok fénye mellett folytatták a mentési munkálatokat Az építési hivatal jelentése szerint déli 12 órakor 78 munkás lépett munkába, ezenkívül nagyon sok szerelő dolgozott a pincehelyiségekben. Miután pedig a járdákat is messzire elborítja az omladék, attól tartanak, hogy 30—30 járókelőt is maga alá temetett. Félő, hogy az első becslésekben 50-nek jelzett halottak száma jelentősen emelkedni fog. Eltűnt többek között Moravetz vezető építészmérnök, az építőmester és az épület tervezője is. Az egyik ácsmester, aki csak könynyebb sérüléseket szenvedett, átnyújtotta a rendörségnek a munkások névjegyzékét A rendőri bizottság e jegyzék alapjan állapítja meg az eltűnt munkások számát. A szerencsétlenség okát még nem állapították meg. A városi építészeti hivatal véleménye szerint alapozási hibák és rossz cement okozhatták a katasztrófát. Ehez hozzájárult az is, hogy az építkezést gyorsított tempóban végezték és a betont nem szárították kellően, úgyhogy az nem tudta megszerezni a szükséges szilárdságot és hordképességet. Este 8 óra felé az egyik beomlott oszlop alatt egy jól öltözött fiatal nő holttestét találták, akit az oszlop maga alá nyomott. Később három borzalmasan megcsonkított gyermekholttestet ástak ki a romok alól. A három gyermek valószínűleg az uccán játszadozott és ugy került a beomló falak alá. Egy szemtanú elmondotta, hogy pontosan