Délmagyarország, 1928. október (4. évfolyam, 222-247. szám)

1928-10-07 / 227. szám

1928 október 5, П^т MA ПУЛ ИГ» RS? 1С jjoa I Karlheinz Martin rendez Irta: Juhász Gvula 1, Els5 házi főpróba a budapesti Magyar Színházban, díszletekkel, jelmezekkel, világítással, zenével. A homályos és üres nézőtéren kísérteties fehér lepedők boritják a páholyokat és a székeket. Senkit sem engednek be a lezárt ajtók. A földszint közepén kis asztal, rajta finom pálinkás üveg. Karlheinz Martín, a Reinhardton is túljáró tanítvány, a világhírű berlini rendező, egy szőke, izmos, fiatal ember, csupa erő és tűz, helyet foglal az asztal mellett, Kosztolányi Dezső, a Danton halála forforditójának társaságában. Én az utolsó sorban ülők, a szereplők környezetében. Karlheinz Martin megfújja a rézsipot és hármat tapsol. A bíborfüggöny lassú morajjal szétválik és egyszerre kigyullad és fölragyog a szinen a forradalmi Paris. A paloták oszlopai és a templomok kupolái egymásra dőlnek és a háttérből, eleinte halkan, majd egyre hangosabban, végre is viharosan harsogva, dübörögve, mennydörögve felzendül és szól, mint egy vérben fogant uj világ vakmerő és diadalmas indulója, a Marseillaise! Most már világosan látható a színpad felső és baloldali állandó kerete is: a francia trikolor, amelynek drapériáját néha egészen elfakitja a reflektorok vörös sugárözöne. A Marseillaise és a Caira — az ujjongás és a guny — adja meg a zenei aláfestését az egész előadásnak, amelynél különbet még eddig nem láttam magyar színpadon. A Danton halála egy kamasz Shakespearenak megrendítő halálkiáltása a kietlen semmiségbe és a dráma vigasztalan világnézetét a nagy francia forradalom tizenkilenc jelenete illusztrálja. Már pedig a Marseillaise nélkül a francia forradalom olyan, mint a magyar március idusa Nemzeti Dal nélkül. Bizony lobog és lelkesit Rouget de V Islc dalama ma is, kivéve, ha ujabb szegedi színpadi szokás szerint a Káka tövén költ a ruca dallamára nyekergetik, zenekíséret nélkül. Karlheinz Martin nyugodtan áll, kis rendezői marsallbotjával verve a taktust és mikor elhal a melódia, fölrohan a színpadra, valamit sug Vaszary Jánosnak, a famulusának és újra elölről kezdik a ¿egészet. És harmadszor is újra élőiről. És ha kell, hát százszor is. Egy óriás germán akarat és elszántság lendülete ragad itt magával minden embert. Karlheinz Martin a tömegek csodálatos mozgatója. Félelmetes tenger az ő népe, amely árad és apad, az égbe tör és a pokolba ront. Ugy dirigálja ezt a népet, mint Gusztáv Mahller egy szimfóniát. Mozgóképeket varázsol a színpadra, művészi ihlettel és Ízléssel és egy tömegjelenetében százakkal ezrek és ezrek illúzióját tudja fölidézni, a Marseillaise eleven apoteozisában messze túlszárnyalja Eugene Delacroix híres Barricadeját. Képzőművészeti tekintetben minden egyes képe a stilus tökéletes egységével hat. A párisi ucca, a jakobinusklub, a mulatóhely (ezt a pesti cenzúra később törölte), Danton háza, a nemzeti konvent, a Luxemburg, a forradalmi tribunál, a jóléti bizottmány, a Conciergerie, j az igazságügyi palota, mind, minji, az élet és történet levegőjével, színével és hangjával ragadják el a néző érzékeit és szellemét. Igaz, ennek a büszke és bátor rendezőnek kezében matéria lesz a darab, de ő imádja és szereti ezt a nemes, nagyszerű matériát és amit hozzátesz 'és amit elvesz, az mind a költemény sikerét szolgálja. Vacak anyagból akármilyen pazar tálalással és körítéssel se lehet remeket csinálni és én bizonyos fájdalommal és keserűséggel gondolok arra, hogy mikor jő el már a magyar Karlheinz Martin, aki a mi Bánk bánunk és Az ember tragédiája roppant színházi lehetőségeit valóra váltja és végső diadalra viszi nálunk és az egész világon! A Danton halálának budapesti rendezése mintha a wagneri Gcsammtkunst demonstrációja lenne, (Az egyes színészi alakitások páratlan nagyszerűségéről nem is beszélek.) Piktúra és plasztika, muzsika és mozgás bámulatos összeolvadása ez az előadás. A reflektorok kevert színeit először alkalmazza itt a német rendező. A jupiterlámpák tündöklését szintén. A premierplanokra emlékeztető megvilágításokat hasonlóképpen. Danton utolsó szavait ötven dob pörgése nyeli el... És hogy a nagy francia forradalom lelkét még közelebb hozza és még közvetlenebbül szólaltassa meg: Saint Justtel elmondatja eredeti nagy beszédét, amely a forradalom filozófiáját adja. (A pesti cenzúra ezt a beszédet a maga egészében töröltette.) Érdekes. Még ennél a geniális drámánál és kougeniális rendezésnél is érdekesebb. Saint Just százharminc évek után még mindig veszdelemes — Budapesten- Az a Saint Just, akinek Esprit de la Révolution ct de la Constitution de Francé cimü, 1791-ben megjelent könyvére a mi Nemzeti Dalunk költője ezt irta saját kezével: Petőfi Sándor kincse, Í8ÍS. De persze, azóta sok minden történt, 1928-at irunk és Tomcsányi őrködik a költők álmai és a polgárok nyugalma fölött. Olciober 6. Gyás-xiinnepély a Szabadság-szobor előtt — Kegyelell staféta a városon kérésziül (A Délmagyarország munkatársától.') Szeged város társadalma egyszerű, bensőségteljes ünnepséggel áldozott október 6-ika emlékének. Az ünnepség a Gizella-téren a Szabadság-szobornál folyt le, amelyen résztvettek a hatóságok, a testületek, a társadalmi körök, a katonaság, az egyetemi ifjúság képviselői és a nagyszámú ünneplő közönség. Az ünnepség előtt a fogadalmi templomban gyászmise vdlt, majd féltizenegykor a szo- . bornál kezdődött meg az ünnepség. Ekkorra j már a Gizella-tér feketéllett a közönségtől. Felvonultak az iskolák növendékei, különböző csapattestek, amelyek a befutó staféták utvonalán sorfalat állottak. A Himnusz eléneklésével kezdődött az ünnepély. Csornák Elemér karnagy vezényelte a szegedi összesített dalárdákat, majd Kunlz Henrik evangélikus pap >Szunnyadó lelkekc cimü költeményét szavalta el. Vitéz Gárgyán Imre ünnepi beszéd. kíséretében megkoszorúzta az emléket, majd a dalárda a Szózatot énekelte el. Az ünnepség utolsó pontjaként a Magyar Atlétikai Szövetség kegyeleti stafétának győztes tagja koszorúzta meg az emléket. A versenyt ez évben éppen ugy, mint a múltban a Kitartás Egyetemi Atlétikai Club csapata nyerte meg. Tizenkét órakor tünt fel az Iskola.uccában ifjú Ottovay Károly, aki a többi futókat több mint száz méterrel megelőzve ért a célba és helyezte el koszorúját a szobor talapzatára. A városon keresztüli stafétában résztvettek a sportegyesületek, a katonaság, az iskolák és a leventealakulatok. A start féltizenkettő után volt a Kossuth Lajos-sugáruton az anatómiai intézet elől. Tizennégy csapat első futója indult el a starter jelzésére. Az útirány a Brüszszeli-, a Római-körut, a Felsőtiszapart, a Tisza Lajos-körut, a Takaréktár-ucca, a korzó, a Kárász-, a Somogyi-, Iskola-ucca és a Gizellatcr volt. A táv mintegy négy és félkilométer és 100-tól 300 méteres távokon váltották fel a futókat A váltásokat mindenütt nagy közönség nézte végig, az Iskola-uccán és a Gizella-téren pedig már több száz főre nőtt az érdeklődők száma. A KEAC győzelme pillanatig sem volt kétséges. Az egyetemi gárda összes krekkjeit starthoz állította és ez magyarázza, hogy a stafétát nagy fölénnyel nyerték meg. A kegyeleti staféta részletes eredménye: 1. KEAC. 2. KISOK (Tanítóképző). 3. KISOK (Felsöipariskola). 4. Dugonics András Sportkör. 5. Bácska Sportkör. A katonai alakulatok közül elsőnek a 0. gyalogezred 1. zászlóaljának stafétája futott be. A befutó Tapodó József szakaszvezető volt. Másodiknak a 10. gyalogezred 2-ik zászlóaljának csapata érkezett be, harmadik a csendőrség lett. A stafétaverseny után Kabdebó nyugalmazott ezredes tartott beszédet a sport jelentőségéről és fontosságáról. A református templomban szombaton délelőtt október hatodika emlékére istentiszteletet tartottak, amelyen Bakó László lelkész mondott emlékbeszédet Ünnepi istentisztelet volt a zsinagógában is, ahol dr. Löw Immánuel főrabbi méltatta a gyászünnep el nem múló jelentőségét. A belvárosi községi elemi fianépiskola tanítótestülete és tanulóifjúsága kegyeletes módon ünnepelte meg az aradi vértanuk emlékét. Az ünnepélyt Lantos Béla igazgató nyitotta meg. Az ünnepi beszédet Nemes Árpád testületi tag tartotta, aki hazaszeretetre, munkára buzdította a tanulóifjúságot. Az iskola énekkara Rózsa Imre vezetésével szebbnél-szebb hazafias énekeket adott elő* Alkalmi költeményeket szavaltak korukat meghaladó biztossággal: Ács Zoltán, Csiky István, Pávő Ferenc, Rácz István, Móró Gábor, Tóth László és Tóth Károly tanulók. A bezáró beszédet Lélek Gábor hitoktató tartotta. Legelegánsabb férfisportfii'flnyfik, rasián.k, bftrkabátok 971 Földes Bzsó Kárász o. 7. SPrima selyemharisnya Ismét kaphalö 4 pengd 50 llllérér) 714 Hollmann Dezsőnél, Cíekonlcs ucca 4. az. Ne mulassza el, ha BUDAPESTRE megy, felkeresni a „BOHÉM" MULATÓ-I VII., RáKócsi uí 36. ss. Világvárosi műsor. B. 87 Naponta kezdete 10 órakor. Kávéházi italok. Belépődíj nincs. £j BELVÁROSI MOZI Október 7-én, vasámsp 1 [Ha az Istenek összefognak. Dráma 10 ¡elvonásban 1 eiöiátékkal • Főszereplők DOLORCS COSTELLÓ és WARNER OLAND. |ArtmMvü:' Fogi meg, ha tudsz. E íadásoV kezdete 5. 7. 9 órako- vsír és flnn-pnap 3. 5, 7 és 9 órakor. 1 SZÉCHENYI MOZT Október 7 en, vasárnap ffl 1 "3P 5 _ _ A JL JJL» • «{fent A mari-kai burleszk 8 felvonásban. K £9flOlO &UZE?8V1 Főszereplő: 7L 1 0 O t 6. I Magyar OIM! Zsuzsrmia és a véneM. I j Főszereplők: Tapolczay JolAn, Zálony KAImAn és Vendrey Ferenc- | Elóad*S"k kezdete 5, 7 9 Arak r. vi«ár- és ünnepnap 3, . , 7 é« 9 ó-aknr. R BELVÁROSI MOZI Október a 9, 10 én bMfön irdden és sierdáa 1 Ramesi Novarré ^^m** A ZSARNOK.?^* \ * ÜISZTERIKA. R2S&7 lyonel'öflír v moore. | F • a«» k k'td t' 5. 7 9 6 aknr vasSr- é« 0n^et>"'n 3, 5. 7'«« Arator. BSZÉCHENYI MOZI Október 8, 9., 10 én, héttőn, kedden és sierdan 1 1 A»NAN lliaxÍB Kit amerikai ten?eié<z «idá"i sz-relmi kalandjai » • M ÖLTESAF BB VCJIRA JMCSFLJEJS 7 fe]vo"ásb n Fő^trertft Vietcr Mc. Langlen- SF SAxonl'lv0,: A negyedik parancsolat, 1 Eltartás k k-'d-te 5. 7. 9 órtknr. v»«.'r. és "nn-rman ü. 7 c* 9 ó'aknr.