Délmagyarország, 1928. október (4. évfolyam, 222-247. szám)

1928-10-07 / 227. szám

1928 október 5, П^т MA ПУЛ ИГ» RS? 1С A Héivezér-nccal óvodában kell berendezni a póljárványkórházat A megyéspüspök nem engedheti át a kiürített Templom-téri házakai a bontási munkálatok miatt Szombatos nem jelentettek ujabb íifuszmegbeíegedésí (A Délmagyarország munkatársától.') A Délmagyarország szombati számában részletesen ismertettük azt az előterjesztést, amelyet a város főorvosi hivatala intézett a tanácshoz a szokatlanul nagyszámú tifuszmegbetegedések ügyében. A legutóbbi két hét alatt ugyanis nem kevesebb, mint negyvenhét uj tifuszbeteget jelentettek be a kerületi tiszti orvosok a főorvosi hivatalban. Ilyen nagyarányú megbetegedésre tiz év óta nem volt példa Szegeden. Az ujszegedi járványkórház felmondta a szolgálatot, mert sem helye, sem személyzete nincsen a ragályos betegek befogadására. A főorvosi hivatal éppen ezért sürgős intézkedések megtételét kérte a tanácstól cs azt javasolta, hogy ideiglenesen, a megbetegedési időszak elmultáig rendezzen be tizenkétezer pen. gős költséggel pátjárványkörházal a Hétvezér-uccai kisdedóvó épületében. A főorvos később talált egy jobb megoldást és kívánságára a polgármester kérdést intézett a püspöki hivatalhoz, hogy a megyéspüspök átengedné-e néhány hónapra az egyik Templom-téri kisajátított épületet, amely nemsokára lebontásra kerül és amelynek helyére a jövő évben a püspöki palotát és internátust építik fel. A város, mint ismeretes, kisajátítási jogot kért és kapott arra az épülettömbre, amely a Templom-tér, a Gizella-tér, a Zrinyi-ucca között fekszik. Ezeket az épületeket a város a megyéspüspök számára már ki is sajátította, illetve megvásárolta, a lakók nagy része elkől- J tőzött belőlük és értesülésünk szerint már csak egy épület van, amelynek lakói még nem , költöztek el máshová. A házak kisajátítási j árát természetesen a megyéspüspök fizette ki és a lebontásra itélt épületek anyagát a püspöki hivatal már el is adta darabonkint tízezer pengőért olyan vállalkozóknak, akik a ház lebontására is vállalkoztak. A megyéspüspök intézkedésére azonban a házakat csak a téli hónapokban bonthatják le a vállalkozók, amikor az építési szakmában nagy lesz a munkanélküliség. A telektömbőn álló négy ház közül három mSr tejesen üres nem lakik bennük senki, ezek a házak igy üresen várják meg januárt, amikor megkezdődik a bontási munka. Éppen ezért gondolt a város arra, hogy egy-két hónapra elkéri a megyéspüspöktől az egyik üresen álló házat és abban rendezi be a tifuszmegbetegedések lezajlásáig az ideiglenes járványkórházat. így ugyanis a Hétvezér-uccai óvóda lefoglalása szükségtelenné válna, tehát nem kellene ennek az intézménynek működését egyetlen percre 6em beszüntetni. A püspöki hivatal szombaton válaszolt a város átiratára és közölte a város hatóságával, hogy a kisajátított épületek közül egyet sem engedhet ál ideiglenes használatra, mert a házak lebontásának pontos idejét még nem állapították meg. így valószínűleg a Hétvezér-uccai kisdedóvó épületét kell a városnak ideiglenes járványkórházzá berendeznie. Itt emiitjük meg, hogy szombaton ujabb lijuszmegbetegedést nem jelentettek be a főorvosi hivatalban. A kamatlábemelés az élet további drágulását Jelenti Szegedi bankvezérek nyilatkozatai a Nemzeti Bank kamatlábemelésének következményeiről (A Délmagyarország munkatársától) "Kínos szenzációja volt az elmúlt héten a pénzpiacnak. A Nemzeti Bank minden látható ok nélkül, meglepetésszerűen felemelte a hivatalos bankrátát 1 százalékkal, azaz 6 százalékról 7 százalékra. A kamatlábemeléssel egyidejűleg természetesen napvilágot láttak a Nemzeti Bank magyarázatai is. Ugylátszik, hogy a Nemzeti Bank vezetősége maga is tisztában volt azokkal a következményekkel, amelyek a kamatlábemelés természetes kísérőjelenségei és szívesen el is hárítaná azokat, ha ez lehetséges lenne oly módon hogy maga ezáltal ne veszítsen. Erre vall ugyanis az a bizalmas körlevél, ¡amelyet a kamatlábemelés bejelentésévél egyidöben valamennyi pénzintézethez intézett és amelyben közli, hogy nem kívánatos, hogy a bankok a leszámítolási kamatot többel, mint fél százalékkal emeljék. A Nemzeti Banknak cz az óhaja legalább is különös, ö maga 1 egész százalékkal emeli a kamatlábat, azoktól azonban, akikkel ezt az 1 százalékot megfizetteti, azt kívánja, hogy ennek csak felét hárítsák át a piacra, a másik felét pedig viseljék maguk. Szerettük volna erről a meglepetésszerű furcsaságról a szegedi nagybankok vezetőinek véleményét megtudakolni. Kérdést is intéztünk hozzájuk, de b válaszok annyira rezerváltak, hogy azokból bajos tiszta képet alkotni és következtetni arra, hogy milyen hatása lesz a pénz megdrágulásának a közgazdasági életre. Közöljük a válaszokat, ugy, ahogy azok elhangzottak, minden hozzávetés nélkül. Planner Ottó • Nemzeti Bank szegedi fiókjának helyettes főnöke hivatalos minőségében nem hajlandó a feltett kérdésekre válaszolni. — Mi, csupán végrehajtó szervei vagyunk a központnak. Velünk sem az okokat, sem magyarázatot nem közölnek. A kamatlábemelést, mint befejezett tényt, közölték velünk és reánk csak az a feladat hárul, hogy azt szegedi viszonylatban végrehajtsuk. Megkérdeztük a helyettes főnököt, hogy mi a magánvéleménye a bankráta emeléséről. — Mint magánember, remélem, hogy a kamatlábemelés nem lesz bosszú életű. Bizonyos, hogy súlyos okai voltak az üzletvezetőségnek erre, sőt ezeket az okokat ki is fejtette, de én azt hiszem, hogy ezek az okok rövidesen el is múlnak és azután ismét visszaáll a régi állapot. — De miért adott a Nemzeti Bank a takarékpénztáraknak olyan utasítást, hogy ők csak fél százalékkal emeljék a kamatlábat? — Az üzletvezetőség természetesen ugyancsak tisztában van a kamatlábemelés nagy horderejével és nehezen szánta rá magát erre. Mindenesetre azt szeretné, hogy a gazdasági élet ne érezze teljes egészében egyszerre az emelés terhét és amennyiben szükség lesz rá, ugy a bankok csak fokozatosan hárítsák át ezt a terhet A közérdek kétségtelenül az, hogy a kamatlábemelés nagyobb rázkódást ne okozzon. És ha csakugyan lehetséges lesz rövidesen visszatérni a régi kamatlábra, akkor kár az átmeneti időre izgalmakat előidézni. Dr. Kozma Ferenc a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár vezérigazgatója a kővetkezőkben foglalta össze véleményét a kamatlábemelésről és annak várható következményeiről : — A Nemzeti Banknak a kiváltságot nyújtó törvény és a bank alapszabályai szerint nagy kötelességei vannak. A Magyar Nemzeti Bank a törvényekben és az alapszabályokban megállapított kötelességeket megalapítása óta a legkiválóbCsütörtökön nyílja meg kapuit a fényesen ujfóalakltoti KORZÓ MOZI BIÉLII QiYESZTER cimü nagy attrakcióval. Főszereplő: OLGA CSEHÓVA. S Jegyek már váltfiaiólí a SxécQenyl Moxt ft pénztáránál. » ban teljesili, annak vezetése tökéletes és a bank nemcsak Európában, de az egész világon a legnagyobb bizalmat élvezi. — A magyar valuta nemzetközi relációban éppen olyan állandó értékű fizetési eszköz, mint az amerikai dollár, vagy az angol font. El kell ismernünk, • hogy a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi kamatlábemelése, a bank és a nemzeti hitel magasabb pénzügyi szempontjából feltétlenül indokolt, helyes és szükséges volt. — A hivatalos 6 százalékos bankráta 1926 augusztus óta volt érvényben. A Magyar Nemzeti Bank vezetősége, dacára annak, hogy a bank váltótárcája nem egészen kívánatos módon állandóan duzzadt, a mi tőkeszegénységünkre és a hazai közgazdasági viszonyokra való tekintettel, eddig nem fordult a bank-kamatlábemelés eszközéhez, bár a pénzügyi indokoltság már régóta bekövetkezett, ellenkezőleg minden módon odahatott hogy a hazai kamattételek a mezőgazdasági és ipari termelés prosperitása és versenyképessége tekintetében lehetőleg alacsony szinten tartassanak. — A világ piacán azonban az elmúlt 4—5 hónapban reánknézve kedvezőtlen események következtek be. A newyorki tőzsdén hónapok óta amerikai értékekben óriási tőkéket absorbeáló üzlet folyik. Ugy Newyorkban, mint Londonban a világ minden részéről rendkívül sok emissio történt, ami a külföldi pénzt az utolsó hónapokban nemcsak megdrágította, de tőlünk elvonta. Németország hatalmas gazdasági életének óriási tőkékre van szüksége A győztes államoknak fizetendő évi reparáció 2500 millió aranymárkát tesz ki. A német pénzvilág, hogy kötelezettségeit teljesíthesse és a német közgazdaság menetét fentarthassa, rendkívüli kamattételeket fizet az idegen pénzekért, aminek a következménye az, hogy a külföldi pénz erősen gravitál Németország felé és tőlünk is sok idegen pénz oda ment. Tudott dolog, hogy nálunk a belső tőkeképződés igen lássa ütemben történik, ezzel szemben a hitelszükségletek állandóan emelkednek, aminek következménye az, hogy a Magyar Némzeti Bank váltótárcája erősen rnegdu'/zadt, ami valutapolitikai okokból nem kivánatos. — Mindnyájan látjuk, hogy a gazdasági élet rendje meg van zavarva. A termelők nem adják el szemes terményeiket, hanem visszatartják, magasabb árakra spekulálnak. Mindenki igyekszik földbirtokot vásárolni, ahelyett, hogy a már meglévő terheken könnyítene. Ezek a körülményekvégeredményben előidézik a pénzkeresletet a váltótárcák emelkedését, ami ellen pedic a Magyar Nemzeti Banknak védekeznie kell. — Kétségtelen az, hogy a kamatláb emelésének a közgazdaságra hátrányos következményei lesznek. Beméljük azonban, hogy a kamatláb emelése csak átmeneti természetű és mihelyt annak hatásaként a termények gyorsabb értékesítése és a fizetési kötelezettségek pontosabb teljesítése megindul, a bank vezetősége a kamattételt le fogja szállítani. Grosz Marce! a Szegedi Kereskedelmi és Iparbank vezérigazgatója a kővetkező rövid választ adta: — A Magyar Nemzeti Bank kamatlábemelésének okairól arra hivatottak már nyilatkoztak. A hivatalos kamatlábemelést természetesen köved a ma* gánkamatláb emelése is, melynek mérvét azonban még nem lehet tndni, hiszen néhány nap alatt az még nem alakulhatott ki. Sajnos, a kamatláb emelkedése bizonyos arányú általános drágulássá] szokott járni, mert a hitellel dolgozó gazdasági egyedek igyekeznek a kamatláb emeléséből reájuk háramló rezsi többletet a fogyasztásra áthárítani. jS£?RUNI cukrászdába Nyugatival szemben UFfl PALOT il. BU