Délmagyarország, 1928. október (4. évfolyam, 222-247. szám)

1928-10-06 / 226. szám

Í925 oKtoDer n. IJEL^l AGYAKORSA \Tí' tmvmmí®<sf zare»» történt Szegeden i^esgi&essss pétlárványkérfaázat k<sM feiáHitaati a Hétvezér« uccai óvodában, vagy a Tesnpiom-téren (A Délmagyarország munkatársától.') A tiszti főorvosi hivatalnak a legutóbbi kél hét alatt negyvenhét lifuszmegbetegedést jelen­tettek be a város legkülönbözőbb részeiből. A megbeIrrcdések feltűnően nagy száma, amely szinte járvdnyszerünek tűnik, a legszigorúbb egészségügyi rendszabályok életbeléptetését teszi indokolttá. A tiszti főorvosi hivatal pén­teken sürgős beadványt terjesztett a tanács elé és rámutat arra a veszedelemre, amelyet a járváwjkőrház hiánya jelenthet a város kö­zönségére. A beadvány szerint az újszeged! járványkórbáz ma Is ugyanolyan állapodban van, SEiní voM megalapítása Idefén, 1915-ben, sem személyzete, sem férőhelye, sem felszerelés« nincs elegendő. A helyzet a tö­meges megbetegedések következtében annyira komollyá vált, hogy a járvány kórház körül mutatkozó hiányok pótlása elodázhatatlan. Elmondja a főorvosi jelentés, hogy Szegeden a hasi hagy máz szezon betegség. Minden ősz­szel előfordul kisebb-nagyobb számban, külö­nösen szeptember, október és november he. teiben. Az idén azonban a megbetege­dések száma oly nagy, amilyen Hz év óía sohasem vo!í. Miután, a tifuszbetegek kórházi elhelyezése helyhiány miatt lehetetlen, mert sem a jár­ványkórházban, sem a közkórházban, s;m az egyetemi klinikákon megfelelő számú férő­hely nincsen, a városnak sürgősen más meg­oldásról kell gondoskodnia. A főorvosi hivatal, a legmegfelelőbb megoldásnak azt tartja, hogy a város ideiglenesen a tíéívezér-uccai óvodában rendezzen be egy má­sodik Járványkórbázaí, amely a legnagyobb valószinüség szerint két­három hónap múlva fölszabadul. Ez a kis­dedóvó közel van a közkórházhoz, nincs a város szivében és lefoglalása nem okoz nagy tanveszteséget. A hozzávetőleges számvetés sze­rint az ideiglenes járványkórház felszerelése tizenkétezer pengőbe kerül és a főorvosi hi­vatal ennek az összegnek azonnali kiutalását kéri a tanácstól. Kéri ezenkívül egy orvos és megfelelő számú ápoló alkalmazását. A tanács valószínűleg szombaton foglalko­zik a főorvosi hivatal beadványával. Értesülé­sünk szerint a Hétvezér-uccai megoldáson kí­vül felmerült egy másik és alkalmasabbnak látszó megoldási mód is, nevezetesen az, hogy a város a Templom-téren kisajátított épületek egyikét rendezze be ideiglenes járványkórház­nak. Ezek az épületek úgyis rövidesen csákány alá kerülnek, hogy helyet adjanak a nüsoöki rezidenciának. A taulfék tiasrca m falu jegyz6Je ellen „A jegyző basáskodik, erkölcstelen életei él" — A íanitóHat felmentették . (A Délmagyarország munkatársától.) Áldat­lan ügyben kellett pénteken ítélkeznie a tör­vényszék Hábermann-lanácsának. Olyan ügy­ben, melyben benne van a magyar falu egész •tragédiája: a kicsinyes torzsalkodás, a gyiilöl­'tödés. Tömörkény község tanítósága állolt szemben la faiu vezető jegyzőjével, Oláh Sándorral. A jegyző és a tanítóság között régóta elkesere­dett harc folyt. A tanítóság összefogott a jegyző ellen, de a jegyző is ahol lehetett, éreztette ¡hatalmát a tanítókkal. 1926 november 26-án a tömörkényi tantes­tület ülést tartott, amelynek során szóba került Oláh Sándor ügye is. Itt elhatározták, hogy sérelmeiket a tanfelügyelőség elé terjesztik és kérik, hogy az illetékes fórum intézkedjék a tanítóság nyugalma érdekében. Ebben a be­m ieMneíöKérdlés megoldásúi A mai rendszer larlfyalailan és egészségiden (A Délmagyarország munkatársától.') Is­meretes, hogy a tanács elvben már régebben elhatározta a központi temető és ravatalozás tervének megvalósítását és megbízta dr. Pátfy József tanácsnokot a keresztülvitelre vonat­kozó {evaslat elkészítésével. Pátfy tanácsnok a tiszti főorvos társaságában Budapestre uta­zott, hegy ott a már meglévő központi teme* 4ót tanulmányozza és adatokat gyűjtsön ja­vaslaténak elkészítéséhez. Budapesti útjáról tegnap érkezett vissza és tapasztalatairól a következőket mondotta a Délmagyarország munkatársának. —- A latoltak teljesen meggyőztek arról, hogy Szegeden sem szobád tovább halo­gatni a temetőkéraés végérvényes megoldá­sát, mert a mai rendszer tarthatatlan és egészségtelen. A központi temető és a köz­ponti ravatalozás nagyon sok kellemetlen és "-eciyelefsédő momentumtól mentesiti a la­adványban kérték, hogy a főjegyzőt helyezzél, el Tömörkényből, mert basáskodik, mert er­kölcstelen életmódot folytat és önkényesen ki­nevezte magát a Népművelési Bizottság el­nökévé. Ezt a beadványt aztán a tanítók, ne­vezetesen Brunner Róbert igazgató, Lengyel János, Kiss Lajos, Rigó Aranka, Petreczky Zoltán, Lengyel Jánosné, Kovács Magda, Sza­káll Erzsébet és Sineger Hona aláírták. Hatóság előtti rágalmazás miatt indított pert a csongrádi járásbíróság előtt az aláírók ellen Oláh Sándor, ahol a vádlottakat elitéltek. Fc­Iebbezés során jutott az ügy a szegedi tör­vényszék elé. A tárgyalás során rengeteg vádat hoztak fel a vádlottak Oláh Sándor ellen, amivel igazolni akarták jogos felháborodásu­kat. A bíróság a vádlottakat bűncselekmény hiányában felmentette. kosságot és a temetkezés problémáját a le­hető legjobban leegyszerűsíti. Budapest u! központi temetője a rákoskeresztari temető, amely háromszáz katasztrális holdon terül el. Itt van a központi ravatalozó épület is, ahová kivétel nélkül minden halottat ki kell szállí­tani. Ez az intézmény azonban, bár egészen uj, még sem tökéletes, nagy hibája, hogy hűtőkamrája nincsen. Ha mi iit, Szegeden megvalósítjuk a központi ravatalozást, feltét­lenül gondoskodnunk kell ennek a hiánynak a kiküszöböléséről. A legjobban az ammo­niákhütés vált be, mert ezzel az eljárással a a ho'ltestek a felravatalozástól számított négy órán belül szagtalanok maradnak. — Természetesen meg heh alkotnunk az uj temetkezési szabályrendeletet is, amely­hez mindenkinek alkalmazkodnia kell, éppen ugy, mint ahogyan Pesten. Első teendőnk a közDcr.ti temető helyének kijelölése lesz. Vé­tw «-ji»JnrauMB! wQfmwwswmmwmssaia leményem szerint erre a célra a iegmegte• leiőbb a belvárosi temető, amelyhez termé­szetesen még bizonyos nagyságú területet kell csatolnia a városnak. Ezt követőleg azonnal me7 kell szüntetnie a városnak az összes többi temetőket, mert a törvény ér­telmében a temetőnek használt terület az utolsó temetéstől számítóit harminc éven be­lül más célra nem használható. — A központi temetőben külön temetőt kapnak természetesen az összes felekezetek, azonban a halottak közoonti ravatalozása mindenkire és minden felekezetre kötelező. A halál bekövetkezése után a lehető legrö­videbb időn belül a halottakat kiszállítják a központi ravatalozóba és ott csak rövid idő­vei a temetési szertartás meqkezdése előH ravatalozzák fel. Megszűnik tehát a város te­rületén a gyászmenet, ami a halottak hozzá­tartozóit nagyon sok költségtől mentesiti. A ravatalozótól a sírhelyig egyébként mindenki olyan gyászpompát fejthet ki, amilyent^ akar. Megváltozik a sírhelyek megszerzésének módja is. A sírhelyek árát a város szabály­rendeletileg állapítja meg és ettől senki el nem térhet. Elmondotta még Páify tanácsnok, hogy a kérdést megtárgyalás és véleményezés vé* gett rövidesen egy olyan értekezlet elé ter­jeszti, amelyre meghívót kapnak az összes felekezetek egyházi és világi vezetői, azután pedig megkezdi javaslatának összeállítását, hogy azt a közgyűlés minél előbb letárgyal­hasse. HI'IIWI'I U—Mlli WM'nitfiUlUW.HMM-UH Hogyan kell világítani a kirakatokat Világítástechnikai előadás a kamarában (A Délmagyarország munkatársától) Pénteken este kezdődött meg az érdekesnek ígér­kező világítástechnikai előadássorozat a kamará­ban. Az első előadást Pillitz Dezső mérnök tar­totta :KirakaS- és r?klámvilágitásc cimmel. Az elő­adássorozatot az ipartestület elektromos szakosz­tálya és a légszeszgyár közösen rendezi. Az előadást Wimmer Fülöp kamarai elnök ve­zette bc, maid élvezetes előadásban beszélt Pillitz mérnök a szegedi kereskedőknek a modern ki­rakatvilágitási effektusokról. Külföldön régebben belátták, hogy a világítástechnika vívmányainak felhasználásával berendezett, jól világított kirakat­tal lehet csak üzleti forgalmat megteremteni, fej­leszteni és fentartani, éppen ezért számos külföldi kereskedelmi főiskolán a világítástechnika ismer­tetésére külön tanszéket állítottak fel. Magyaror­szágon e téren nagy tudatlanság uralkodik. Be. szélt ezután a különböző helyes és helytelen vi­lágításról, megmagyarázta, hogy lehet a leggazda­ságosabban fölhasználni a drága áramot. Az elő­adás végén az előcsarnokban felállított demonstrá­ciós kirakaton bemutatta az előadásában fölsorolt világítási effektusokat A vetített képekkel élénkített előadásnak naffir sikere volt. A világítástechnikai előadássorozat második elő­adását Poagráez Albert, a gázgyár igazgatója és Gvfirgy Vilmos mérnök tartja >A szegedi közvilá­gítás rekonstruálása« cimmel. Perzsia is csatlakozik a &ellogg~paktumhoz (Budapesti tudósítónk telefonjelen­tése) Washingtonból jelentik: A perzsa kormány követe ma jegyzéket nyújtott át a külügyi hiva­talban, amelyben a perzsa kormány közli az ame­rikai kormánnyal, hogy Perzsia is csatlakozik a háborúellenes Kellogg-féie békrpakfumhoz. A Kel. legg-szerződéshez a legtöbb állam már bejelen­tette csatlakozását és most mar csak néhány ál­lam válasza késik. Felmentették a volt gyulai polgármestert Gyula, október 5. Ma délelőtt 9 órakor foly­tatta a bíróság a Csete-ügy tárgyalását. A védőbeszéd elhangzása után 11 órakor vissza­vonult a bíróság és egy órai tanácskozás után kihirdette az ítéletet, mely szerint dr. Csele József volt polgármestert az összes vádpontok alól felmentette. Az üovész felebbezést jelen­tett bc.

Next

/
Oldalképek
Tartalom