Délmagyarország, 1928. október (4. évfolyam, 222-247. szám)

1928-10-02 / 222. szám

i QKtober 2. nfrtsEmsamssxBMwmgB Bécsi kokszot és porosz szenet Somogyi uccal lejárónál kirakodó uszályomból 8 napig a rendes árnál olcsóbban szállítok. IfoSoíD bank Boldogasszony sugár«! 40. l\cfcll~UdVIK. TeSefon: 68 és 2-82. °4o gyűlés kiküldött egy bizottságot a köztisztasági üzem igazgatásának megvizsgálására. Pásztor indítványozta, hogy a közgyűlés ^rje meg a kormányt, hogy a leiekértékadói teljes egészében engedje át a városoknak. — Az elvi kérdés, hogy behozzuk-e a telekírtékadót, — mondja a polgármester. — Ha nem léptetjük életbe meglévő szabályrendeletünket, akkor bevezeti majd az állam ezt az adónemet és mi elveszítjük végleg — általános helyeslés közben Hoffer Jenő —; csak Balogh tiltakozik. — A tanácsnak az a javaslata — mondja a polgármester —, hogy adja ki a közgyűlés az ügyet előkészítés végett és a tanács a legközelebbi közgyűlésre konkrét iavaslatot *>oz be. A közgyűlés ehez hozzájárul. Negyed nyolcat mutatót az óra. — Bocsánatot kérek — mondja a polgármester —, de tovább kell tárgyalnunk a költoktóber 15-ig fel kell terjesztenünk a költségvetést. Legalább az üzemeket tárgyaljuk le. Az üzemek költségvetését ismertette ezután a főszámvevő. Wimmer a téglagyár eladásának kérdéséről beszél. Helyesli az eladás tervét, de kéri, hogy a hozzá tartozó földeket ne adja el. A polgármester jelenti, hoey az üzemigazgatóság igy határozott már. A színház í24 ezer pengős hiányára vonatkozólag Wimmer kérdést intéz Pál fa József intendánshoz, hogy reális-e a darabok kiállítására szánt •«30.000 pengős tétel. Pálfy részletezi ezt a tételt és bejelenti, hogy ebben az összegben a zenekar 40.000 penfiös honoráriuma is szerepel. Wimmer Fülöp elmondja ezután, hogy a színház előtt egy lapot árulnak, amelynek hivatalos jellege van és amely ezen az alapon személyeket támad. A lap annyira nivótlanul van szerkesztve, hogy méltatlan Szegedhez. Kéri, hogy ezt a lapot ne támogassa a város. Pálfg kijelenti ezután, hogy a színháznak hivatalt* lapja nincs, ha van lap, amely hivatalos jelleget ad önmagának, azt jogtalanul feszi. — Felhasználom azonban ezt az alkalmat - mondotta ezután emelt hangon Pálfy —, hogy itt, a nyilvánosság előtt megmondjam a sajtónak a színházzal szemben tanúsított magatartásáról a véleményemet. Mint a költségvetésből is kiderül, a város tizenhatezer pengőt fizet ki a lapoknak a színházi kommünikék közléséért. A lapok ezenkívül szabadjegyeket is kapnak a színháztól és mégis kimeríti a hitelrontás lényálladékát az a mód, ahogyan a színházi előadásokat kritizálják, tizek a kritikák nemcsak a közönséget riasztják el az előadások látogatásától, hanem a színház veztőit személyükben támadják meg. Be jelentem, hogy ameddig a szinház vezetője leszek, beszüntetem a kommünikéadást és nem fizetek azoknak a lapoknak, amelyek a színházat támadják. — Jellemzésképen elmondom itl azt is, hogy egy színműpályázatot szándékoztam kiirni és a színházi büdzsé megerőltetésével három különböző müfaju darabra ezer-ezer pengő pályadijat szándékoztam kitűzni. Elhatározásomban kizárólag az a cél vezetett, hogy előhozzam a magyar vidék elrejtett irodalmi értékeit. Emiatt azután valósággal nevetségessé tettek, hatalmas támadást intéztek ellenem. Ugyanakkor azonban értesültem arról is, hogy X. ur pályázat nélkül ezer pengőért szivesen vállalkozna megbízatás alapján egy darab megírására. Ezt, amit itt, a sajtó képviselői ós a nyilvánosság előtt most elmondtam, egyszer meg kellett mondanom. Pálfy József feltűnést keltő beszéde után ismét Wimmer szólalt föl és arra kérte Pálfyt, hogy vonja meg minden támogatását öttől a laptól, amely a szinház hivatalos lapjának állit ja magát és amely durva támadásokat intéz egyesek ellen. — Ne tartson fenn a szinház ezzel a szennylappal semmiféle összeköttetést és intézkedjen a szinház vezetősége, hogy a színházi hirdetések ne jelenjenek mes ebben a tanban. Bokor Adolf a színházi zenekarról beszél. Utal arra, hogy a zenekar az idén nyolcezer pengővel többe kerül, mint amenynyibe a mult évben került. — Nem akarok most arról a szerződésről beszélni, amely a város és a katonaság kőzött létrejött és amelyben bizonyos cenzúrai jogokról is van szó, csak arra kérem a tanácsot, hogy minél előbb juttassa a színházat saját zenekarhoz, amellyel azután szabadon rendelkezhetik. — Nagyon nehéz ez a kérdés — mondja kézlegyintéssel a polgármester—, százezer pengő kellene a városi zenekar megszervezésére, de azért majd foglalkozunk a dologgal. — Már három év óta foglalkozik ezzel a város, — jegyzi meg irónikusan Wimmer. A költségvetés üzemi tételeit ezután végig j letárgyalta a közgyűlés és a polgármester fél I nyolc után kedd délutánra napolta el a* | ülést. A polgármester magáévá tette Móra Ferenc tervét a kultúrpalota kibővítésére Az árviz évfordulóra felépOl a népvándorláskori muzeum ? (A Délmagyarország munkatársától) Móra Ferenc, a szegedi muzeum igazgatója, a »Szegedi Friss Újság« szerkesztőjéhez intézett levelében igen érdekes és föltétlenül figyelemreméltó ötletet vet fel. »Lehetne-e a város föltámadásünnepét méltóbban és országraszólóbban megülni — irja többek között Móra —, mint a kultúrpalota kibővítésével, a fogadalmi templom után megépíteni a közművelődés uj templomát s aranybetükkel ráörökiteni a dátumot: ex urbe condita...» Móra Ferenc elöljáróban alaposan megindokolja, hogy mi teszi szükségessé a kultúrpalota kibővítését. Elmondja, hogy a muzeum elszabott palotájában nemcsak az ujabb ásatások során feltárt és kulturális szempontból kincseket érő népvándorláskori leletek elhelyezésére és kiállitására nincsen hely, pedig ezek a leletek nemzetközi viszonylatban is nagy feltűnést keltenek és kilelne belőlük a világ egyik legjelentékenyebb népvándorláskori múzeuma, de nincs hely annak a kétszáz Zombory-képnek a kiállitására sem, amelyet legutóbb ajándékozott a városnak a neves szegedi származású festőművész és nincs hely annak a másik kétszáz festménynek a befogadására sem, amelyet a budapesti Szépművészeti Muzeumban őriznek már évek óta Szeged számára. A Friss Újságnak az a cikke, amelyre Móra ezt a levelet irta válaszképén, a muzeum fokozottabb támogatását sürgeti és szembeállítja • városi színház dotálásának arányát n muzeum és a szegedkőrnyóki régészeti ásatások dotálásának aránytalanságával. Azt a teljes mértékben indokolt kérést intézi a város uraihoz, hogy a költségvetés külön megterhelése nélkül emeljék föl a muzeum és a könyvtár fentartására és fejlesztésére szánt összeget tizenöt-húszezer pengővel és ezt az összeget levonhatja a város a színház szubvencionálására szánt mintegy másfélszázezer pengőből, mert kétségtelen, hogy a szegedi kultúrpalota lényegesen nagyobb és jelentékenyebb kulturmissziót teljesít, mint jelenlegi szellemével a szinház, amely közel tízezer pengőt költ el holmi Mersz-e Mary? című revük kiállitására. Móra ötlete az első komoly és méltó ötlet a szegedi árviz ötvenedik évfordulójank megünnepléséhez, mert ennek az évfordulónak értékes és maradandó emléket állítana a város, ha felépítené a népvándorlás korának múzeumát, amelynek kincseit Móra már kitermelte a szegedkörnyéki homokból, de most ládákba rejtve hevernek ezek a kincsek a kultúrpalota legsötétebb zugaiban. , Pedig ezek a kincsek az egész világ érdeklődését i felkeltették és hírűk Szegedre hozta a legtávolabbi " világvárosok régészeit is. A Délmagyarország munkatársa beszélgetett ebben az ügyben dr. Somogyi Szilveszter polgármesterrel, aki többek között a kővetkezőket mondotta: — Az ötlet valóban szép, nagyon szép és érdemei lenne megvalósítani. Megvalósítása nem is múlik máson, mint a pénzkérdésen. A városnak pedig nem igen akad manapság erre pénze. Véleményem szerint a város nevezetessé teszi az árviz ötvenedik évfordulóját a fogadalmi templom fölszerelésével, meg a Templom-tér rendezésével. Ennél szebb emlékmű nincs sehol másutt a világon. Azért elismerem, hogy a népvándorlás korának muzeumát is fel kellene építenünk, csak az a kérdés^ hogy honnan vesszük hozzá a pénzt, mert Iegti alább egymillió pengős építkezésről lenne sző. Tu-H dom jól, hogy a muzeum mai palotája már néni; felel meg rendeltetésének, hogy előbb-utóbb keli' valami megoldást találnunk. Gondoltam1 már arra, hogy a Stefánia-sétányon lévő várrészletet is át- ' ndjuk n muzeumnak. Ebben talán helyet kaphatnának azok a gyűjtemények, amelyeknek nincs feltétlenül szükségük teljesen modern hajlékra. Végleges megoldásnak azért ezt sem tartom. A Somogyi-könyvtárnak kellene külön pa. vllfon, akkor felszabadulna a kultúrpalota tekintélyes számú terme és ezekben a termekben helyet kaphatnának a régészeti leletek. A legjobb Ienue, hogy két szárnyat épiienénk a kultúrpalotához a Stefánia-sétány felé és a két épületszárny közötti udvarrészen is el lehetne helyezni azokat a tárgyakat, amelyeknek az időjárás nem árt. — Terv tehát lenne elég, csak valaki a pénzszerzés módját is megjelölné. Kifejtettük a polgármester előtt, hogy a pénz* kérdés körül sem olyan pesszimisztikus a helyzet* mint ahogyan ő látja, mert a kultúrpalota két szárnnyal való kibővítése, vagy egy teljesen különc álló épület felépítése megközelítőleg sem kerülne egymillió pengőbe, hiszen nem került ennyibe az Oroszlán-uccában épített háromemeletes bérpalota1 sem. De meg nagyon valószínű az is, hogy ehezí az építkezéshez megfelelő állami szubvenciót is kieszközölhetne a kultuszminisztertől a város, süt talán megnyilatkozna a kulturális kérdések iránt mindig fogékony társadalom áldozatkészsége is. A! városra maradó részt pedig hosszúlejáratú törleszt téses kölcsön formájában lehetne megszerezni, ami nagyon kis mértékben terhelné meg a város költségvetését. A polgármesternek szemmel láthatólag egyre jobban tetszett Móra Ferenc terve, végül is kijelentet№, hogy , «jzt telje« ©¿észében magáévá teszi és mindent elkövet megvalósítása errfekéb;«. Ernyőjavlíási és áthúzást a legjobban és legolcsóbban vállalja S/eicernéJ Kölcsey u. 12, Tisza Lajos körút és Feketesas u. sarok f Iskolai rulták előírás szerint a olcsóbban készülnek Wigner Mi&ályné nöi- és aycrmeltru&a dlvatlermében Kelemen ncca 1. Háfjt étterem mellett. 203 [LIJCIAMO ALBERTINS ^ A bilincslöirő szerdán és csüiarlökön a Széchenyi Moziban.