Délmagyarország, 1928. október (4. évfolyam, 222-247. szám)

1928-10-28 / 245. szám

1928 október 28, nf-ТЛТ Vr.v A T* nsí?S7 *G 7 LUSZTIG IMRE Harisnya és kötöttáru különlegességi raktára legelőkelőbb, legnagyobb és legolcsóbb A kenderfonőgyári szirájk (A Délmagyarország munkatársától.') A kenderfonógyári sztrájk ügyében a szombatra remélt közeledés, sajnos nem vált be. Emellett bizonyítanak azok a nyilatkozatok, amelyeket ebben az ügyben kaptunk: A sztrájkoló mun­kásság a következő nyilatkozat közlésére kért fel bennünket: A »Szegedi Napló« pénteki számában »Vá­lasz a sztrájkvezetőknek« cim alatt nyilatkozik a Szegedi Kenderfonógyár igazgatósága és azt állítja, hogy ezzel a nyilatkozatával bebizonyí­totta, hogy 16 éven felüli leányok heti 20 pen­gőn felül keresnek — tehát vegyék fel a munkát. A nyilatkozatból az állapitható meg, hogy a körülbelül 750 munkás közül csak 252­nek a keresete mozog 18 és 25 pengő között, mig a többi 16 éven felüli leánynak a heti keresete 18 pengőn alól van. Ezzel az nyert bebizonyítást, hogy az a feltétel, amelyet a sztrájkoló munkásság a munka felvétele elle­nébeu szabott meg, még a gyár igazgatóságának beismerése szerint sem áll fenn. Lájer Dezső párttitkár pedig így nyolatko­jsott a sztrájk ügyében: A helyzetet súlyosabb­nak látom, mint a sztrájk első napjaiban. Az az engedékenység, amdíynek a munkásság tanújelét adta a sztrájk kezdetén, nem talált viszonzásra a gyár igazgatósága részéről és most már a sztrájkoló munkásságnál dacossá­got váltott ki, ugy, hogy a közeljövőben kevés kilátás van arra, hogy a megegyezés létre jöhessen. zoBig®ra$@rem a Alapítva 1835. Budap8s!V.,Dor8ltya u.7. (Hitel hank-palota). Bechstein Röiend >rfe*-. Grntrlan Sleinwec. Prokch, Sleck világ márkák egyeűOSi hépvlseíete s nagy választék eirvéb gyárt­mányú z ns r.í&han. — Előnyős árak és Kedvese fizetést feltételek! — Hanml's. iaviás h'rte . H. 11 Kötött kabátok, pulloverek legolcsóbban 455 Hoffmann Dezsőnél, Oekonics ucca 4. sz. KShó-éssárclpőlí a Linoleumlparban, Kárász ucca 6. 43Э A téli hónapokban kényelmesen és olcsón lakhat a központilag jól fűtött Tisza szállóban Budapest, VM., Baross tér 19. Egy pír lépés a Keleti pályaudvar indulási oldalától Szobák egy ággyal már P 2'50-tSI. Szobák két ágeyal mSr f 5"—101. B. 116 Teleion: József 410-30. VASÁRNAPI KONFERAMSZ Hogyan szolgál a kedélyük, mélyen tisztelt Höl­gyeim és Uraim, hiszen egy hét óta elcsendesültek az egyetemes szép napok. Ó már nem tanácsolnak a tudomány kadétjai, rendben van már minden. Azért el kell valamit mondani egy szigorú szegedi professzorról, aki nem hagyta magát megzavar­tatni a komoly munkában és lelkiismeretes tani­tásban. Az eltanácsolások gyönyörű és tomboló napjaiban, amikor Debrecenben a rendőrség ost­romzára nézett farkasszemet a tábortüzet ütött diákokkal, a professzor bement az órára és nyu­godt, csöndes hangon ennyit mondott hallgatói­nak: — Uraim, méltóztatnak tudni, hogy a tanár és diák összekerül néha a szigorlatokon... Csak azt akartam mondani, most, hogy megint áll a bál. És a professzor diákjai közül egy sem vett részt a hangos occai felvonulásokban és az udva­rias eltanácsolásokban... A szinház tájékán minden lelkesedéssel és ener­giával készülnek G. B. Shaw Szent Johannájának premierjére. Komoly művészi produkció ez és áldozatos munkavállalás, hiszen a szakállas öreg angol forradalmárt megszólaltatni nem könnyű dolog. Rekedt torkok és kifáradt izmok jelzik a megfeszült munkát, ami talán nem lesz hiába­való. Tizszer és hússzor végigmennek egy-egy jele­neten, hogy közel férkőzzenek G. B. Shawhoz és — a közönséghez is. Pcérg Piri kifáradt hang­jával kétségbeesetten suttogja — mig az impro­vizált törvényszéki emelvényen vitatkozik az inkvi­zíció —, hogy a megfeszített munkában a próba­szinpad pincei levegője elfojtotta a hangját Dél­után orvoshoz jár ecsetelni, délelőtt rendületlenül próbálja Jeanne d'Arc shawi szavait De azért összeszedi minden kitörő kedvét, amikor behur­colják az inkvizíció elé és túlharsogja a szinház falait, amikor rávágják az Ítéletet: őrök fogság! Hont Ferenc, a rendező lelkendezve örül: sike­rült kiharcolni uj díszleteket e drámai produk­cióhoz és utána teszi: — Az emberek azt hiszik, hogy ez a darab valami élvezhetetlenül komoly és súlyosan leüle­pedő klasszikus tragédia, pedig ha tudnák, hogy itt Shaw szavai zengenek minden szatírájával és markáns valóságával! Nem komoly tragédia ez; itt élnek, mozognak és mosolyognak a középkor emberei, akik nem feküsznek le páncélban és sú­lyos sisakban aludni... Néha akd humor is az inkvizíció próbái köz­ben. Fodor, egy fiatal színész vonszolja be Jahan­nát a birák elé, aki a hóhért alakítja. Ahogy megáll a lépcsőkön, Páger megszólal a sötét hát­térben : — Ez a hóhér nagyon kegyetlen, megöli még a szerepet is... A szinház kötelezettséget vállalt, hogy január elsejéig — utolsó terminus — bemutatja a Doroty­tyát, amiről már tavaly is sokat diskuráltak. Eleinte az volt a terv, hogy a remek Csokonai-alakot Fedák Zsaz.->a fogja alakítani a szegedi premieren. legutóbb azonban, szegedi tartózkodása alkalmá­val visszalépett a tervtől, mert kötelezettséget vál­tait Pesten az Amazon-ban. Valószínűleg Geíszler Lolára bizzák az öreg kisasszony szerepét... A november elsejei darabról beszél Tarnay di­rektor és Sziklai főrendező. — Valami komoly, szomorú darabot kell adni Mindenszentek ünnepén, — mondja a direktor. — A választás könnyű, — felel a főrendező, ad­juk elö anyagi viszonyainkat... Olyan hirek érkeznek Pestről, hogy Babits Mi­hályék nemsokára nyilvánosságra hozzák a Baum­garten-örökség első nyerteseit. A hirek arról szá­molnak be, hogy minden intrika és erőlködés elle­nére is Juhász Gyulát jelölték első helyen, az Anna­rímek elmúlhatatlan értékű poétáját, aki egész életével, munkáival, küzdelmeivel és megnemal­kuvásával rászolgált a főúri örökhagyó rendel­kezéseire. Babits Mihály mintha már irt volna valami ilyesmit a litterátus szegedi főkapitány« nak. És a költő barátai már tervezgetnek a négy­ezer pengőre: el kell küldeni a költőt Párisba, Flórencbe, napfényes, remek egek alá... Tarnay direktort is meghívták a Magyar Hét rendezőbizottságának ülésére. A direktor büszkén védte a magyar szerzőket: — A magyar daraboknak már régen nincs szük­ségük Magyar Hétre, mindenütt játszák őket, még itthon is... De azért magyar hetet rendez a színházban a Magyar Hét alatt Csak magyar darabokat fog adni. a Királyfogást, a Kék rókát, a Régi nyárt és Vachott Imre egyfelvonásosát Valóban a magyar szerzőknek régen nincs szükségük Magyar Hétre: Ember tragédiája, Bánk bán, a Bródi Sándor­darabok, a Móricz Zsigmond-darabok, a Liliom, a Szomory-királydrámák... A testőr szegedi reprize szegedi Légion d'honneur. akart lenni a Becsületrendes, negyedszázados Mol­nár Ferencnek. A jubiláns iró Berlinből küldött táviratot erre az estre: »Tarnay, Szeged, öreg barátsággal köszöntelek hálás köszönettel. Molnár Feri.« A repríz izgalmában volt néhány kisebb zavar. Komjáthy Mária annyira benne volt a színésznő izgalmában, hogy néha át-átugrott egy-egy jelzőn, mondaton. Főidényi segítette ki ilyenkor a jele­netet Előadás után azután a meghatott, fiatat színésznő egy pompás lila krizantémot küldött át testőrje asztalához. — Sok köszönettel, hogy ne haragudjon, —üzente őszinte »bűnbánással...« Szabó László professzor, a csillagos fényű pub­licista előadást tartott a szegedi egyetemen. Este aztán köréje gyülekeztek sokan a Kassbéli nagy­asztalhoz. A szinház is szóba került és a pro­fesszor bevallotta, hogy harmincöt éve nem volt színházban. — Igen, tanár ur, Önt a leghíresebb sziaház­nemlátogatók között ismerik, — mondták mosó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom