Délmagyarország, 1928. október (4. évfolyam, 222-247. szám)

1928-10-26 / 243. szám

DeXflíAGYAfmw«^ < r, •moM rg28Tötf<5Ber^2B: Ezntán szavazásra került a sor. A Ház többsége elfogadja örffy indítványát. Ezután következnek az 1924—1925-ik évi A szociáldemokraták a parlamenti Az elnök ezután javasolja, hogy a Ház hol­nap délelőtt tiz órakor tartsa legközelebbi ülé­sét, amelyen megválasztják a házszábálurevi­ziós bizottság 33 tagját. A napirendi indítványhoz Györki Imre szól hozzá, aki ezt nem fogadja el és indítványozza, hogy íüzie ki holnap! napirendjére & Ház Scltovszky Bélának tegnap a csongrádi bombamerénylettel kapcsolatban elmondott felszó­lalásának tárgyalását. — A belügyminiszter olyan tényeket hozott tegnap a Ház tudomására, amelyekről be­szélni kell, amelyek fölött nem lehet elsik­lani. Meg kell vizsgálni, vájjon a belügymi­niszter és államtitkár megtett-e mindent, amit a nyomozás érdekében meg kellett tenni. Na­gyon érdekes, hogy Tóth István megírta, hogy Csongrádot meg kell menteni a jobboldali bol­sevizmustól. Nagy zaj a jobboldalon. Felkiáltások: Egé­szen egyéni véleményt — De a polgármester állítja — válaszol­ják a szociáldemokraták. Györki Imre: A kérdés elbírálásánál na­gyon fontos az is, hogy az uj bizonyítékok megítélésénél nem a belügyminiszter illetékes, az nem a belügyminiszter hatáskörébe tarto­zik abban a tekintetben, hogy vájjon a je­lentés adatai elegendők-e az uj eljárás meg­indítására. Ez az ügyészség feladata. A belügyminiszter és az állam­titkár mulasztást kft vetett el, ami­kor a jelentésben foglalt adato­kat nem bocsátották az ügyész­ség rendelkezésére. (Nagy zaj és mozgás a Házban.) Csak a királyi ügyészség irányithatja a nyomozást. Rothenstein Mór: De ezt egyedül a belügy­miniszter nem tudjál Dabasi-Halász Móric: Dehogy nem tudja! Györki Imre: Igenis nem tudja, mert ha tudja, akkor törvényszegést követ el, amikor a kezébe került adatokat nem bocsátotta az ügyészség rendelkezésére. Nem lehet tehát ezt a csongrádi ügyet elkenni. (Nagy vihar a jobboldalon.) Dabasi-Halász Móric: Nincs semmi adat a pör ujrafelvételére. t Peyer Károly: Nem is ez a fontos. Ez a bíróság dolga. Györki Imre: A 89. paragrafus kimondja, hogy minden közhatóság köteles a hozzá be­érkezett feljelentést átvenni és az illetékes ügyészségnek átadni, a bíróság tagjai pedig kötelesek azt átvenni. A belügyminiszter tar­tozott volna a feljelentés az illetékes ügyész­séghez a perrendtartás értelmében haladék­talanul áttenni. Igenis így szól a törvény: Ha­ladéktalanul! Jánossy Gábor az elnök napirendi indítvá­nyát fogadja el. • Malasits Géza: Persze, elkenegetnek. Jánossy Gábor: Azt kell nézni, kinek hasz­nál és kinek árt az ,hogy ha mi a tegnap és tegnapelőtt incidentaliter idehozott elszólást most kidomborítjuk, holott az egész dolog megy a maga utján előre, mivel az illetékes hatósá­gok kezében van. Farkas István: Az a kérdés, mit kiván a haza érdeke. Eltussolni-e a dolgot, vagy azt, hogy menjen minden előre a maga utján. Amig a Somogy—Bacsó gyilkosság, az erzsébet­városi bombamerénylet, a csongrádi bomba­merénylet elintézve nincs, mindig ide fog jön­ni és figyelmeztetni fog arra, hogy becstelenség, igazságtalanság történt. A törvényi sértik meg, amikor ezt az ügyet MARNE J zárszámadásokra vonatkozó legfelsőbb állami számvevőszéki jelen­tések. nem teszik át az ügyészséghez, hogy a gyilko­sok elvegyék büntetésükét. Györki indítvá­nyát fogadja el. Váry Albert: — A túloldal maga tiltakoznék legerősebben, ha jogerősen felmentett egyének ellen hirtelen uj vizsgálat rendeltetnék el. Igen óvatosan kell eljárni az ilyen vizsgálatnál. Talán a biróság hibázott, talán a rendőrség hibázott annak idején. Nem szabad elfelejteni, hogy a nyomozó hatóságok és a biróság között bizo­nyos ellentét keletkezett. Nagyon óvatosan kell eljárni az ilyen nyomozásnál, mert vég­telen finom nüanszok vannak benne. Szalay József főkapitány felen­lése ugyanazokat tartalmazza, mint a bizalmas Jelentés, a két jelentés majdnem szószerint megegyezik egymással. Azt mondják, hogy át kellett volna tenni az ügyet. Rendben van, tegyük át. — Akkor lehetne azt állítani, hogy bün­palástolás történt, ha a belügyi államtitkár elrejtette volna az aktákat, meg fogta volna a nyomozó hatóság kezét. De mindannyian látjuk, hogy puhatolózás folyik. Ez a puhatolózás sok évig el­tarthat. Közben azután megeshet egy páratlan elszó­lás. De nem olyan egyszerű ez a puhatolózás és nyomozás, mert a büntettet elkövetők fél­nek, tehát összetartanak. — Tekintettel vannak arra, hogy ébredők! — kiáltják a szocialisták. Váry Albert magából kikelve fordul a szo­cialisták felé: — A magyar hatóságok előtt nem számit —• emeli fel hangját —, hogy valaki ébredő, zsidó, vagy keresztény. Az időelőtti eljárás az ügy halálát jelenti. Váry Albert beszéde után percekig zúgott a taps az egységes párton. Az elnök ezután szavazásra lette fel a kér­dést és a Ház nagy többsége az elnök napirendi ¡avaslatát fogadta eL Az ülés háromuegyedháröm órakor végző­dött. Bethlen István megindlttatta az eljárási Nagy Emil ellen (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Emlékezetes, hogy Nagy Emil országgyűlési képviselő a nagykanizsai választás előtt beszé­det mondott, amelynek keretében éles táma­dást intézett Bethlen István miniszterelnök személye ellen. Bethlen akkor kijelentette^ hogy Nagy Emilt kijelentéséért bíróság elé állítja. Ez most meg is történt. A miniszter­elnök felhatalmazást adott az ügyészségnek; hogy Nagy Emil ellen rágalmazás vétsége el­mén az eljárást indítsa meg. Az ügyészség első­sorban Nagy Emil mentelmi jogának felfüg­gesztését kéri az országgyűléstől. November első napjaiban kezdik meg az ipartestület régi székházának lebontását Nehézségekbe ütközik a lebontásra váró Templom-téri épületek lakólnak elhelyezése (A Délmagyarország munkatársától.) Né­hány neppal ezelőtt a város tanácsának uta­sítására megismételték az Ipartestület anya* gának értékesítésére tartott árverést Mint em­lékezetes, a székház anyagát a korábban tar­tott nyilvános árverésen a Szolcsányi és Ta­kácecég vásárolta meg 18.200 pengőért. Az árverés tanácsi jóváhagyás előtt azonban az ipartestület elnöksége pótajánlatot nyuitolt be és az árverésen elért legmagasabb árra tiz százalékot igérl, ha a város &z ipartestületnek adja el a lebontásra kerülő székház anyagát. A tanács a pótajánlatot nem fogadta el, azon­ban uj árverést rendelt el és utasította az árverező bizottságot, hogy az ipartestület pót­ajánlatában kinált 20.020 pengőt alkalmazza kikiáltási árként, miután az ipartestület elnök­sége garanciát vállalt, hogy ezért az árért fel­tétlenül megtartja a régi ház építési anyagát és vállalja a széképület lebontását is. A napokban tartolt pótárverésen nagyszám­ban jelentek meg az érdeklődő építési vállal­kozók, megjelent a Szolcsányi és Takács-cég Is, azonban a 20 020 pengős kikiáltási árnál senki sem kinált többet és Így a székház anyagát az ipartestület kapta meg. Az ipartes^let elöljárósága most beadvány­nyal fordult a tanácshoz és azt kérte, hogy az árverésen megajánlott vételárat ne kívánja a város készpénzben, hanem vonja le abból az összegből, amellyel az ipartestület székházá­ért tartozik az ipartestületnek. A tanács ezt a kérelmet teljesíthetőnek találta. Ennek a kérdésnek a tárgyalásánál a gaz­dasági ügyosztály érdekes bejelentést tett a tanácsnak. A jelentés szerint a város nem kapott az ipartestület székházára ktsaiátitási iogot a kereskedelmi minisztertől, aki arról értesitelte a város hatóságát, hogy a közgyű­lés állni kér! kisajátítási Jog megadását fölös­legesnek tartie. mert hiszen a közgyűlés fel­terjesztett korábbi határozata érielmében a város és az ipartestület között már békés uton létrejött az adásvétel és kölcsönösen ál­lapodott meg a két fél az épület vételárá­ban is. A tanács a kereskedelmi miniszter értesí­tését csalódottan vette tudomásul. A közgyű­lés ugyanis a tanács javaslatára azért kért formailag kisajátítási Jogot a házra, mert igy mentesült volna a város a normális házvé­tellel járó tekintélyes bélyegilletékek meg­fizetése alól, közcélú kisajátítás esetén ugyanis nem terheli semmiféle illeték az adásvételt, A tanács ettől függetlenül utasította a mér­nöki hivatalt, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket az ipartestület székházának lebontatására. A székház lebontását novem­ber első napfaiban megkezdik és ugyanak­kor lebontják azokat az épületekel is, ame­lyek az Ipartestület mellett, a természettudo­mányi intézet számára kijelölt helyen van­nak. A csütörtöki nyilvános tanácsülés után a tanács tagjai a polgármester szobájában bi­zalmas megbeszélést tartollak, amelyen — a polgármestertől nyert értesülésünk szerint — folytatiák az ipartestületi székház és a mel­lette lévő lakóépületek lebontásával kapcso­latos kérdések megbeszélését. A lebontásra itétt házak lakóinalt elhelyezése körül ugyanis bizonyos nehézségek tornyosultak. A lakók elhelyezését a város vállalta magéra, néhá­nyan a kitelepitésre ítélt családok közül azonban nem tartották elfogadhatónak a vá­ros által felajánlott cserelakást és igy hallani sem akarnak arról, hogy november elsejére kiköltözzenek régi lakásaikból. A polgármester erről a kellemetlennek láfszó kérdésről és annak elintézési módjá­ról részletesebben nem nyilatkozott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom