Délmagyarország, 1928. október (4. évfolyam, 222-247. szám)

1928-10-24 / 241. szám

SZEGED: Szcrkcsílöség: Somogyi ucca 2Z. U em Teleion: 13-33,-KIadóhlvatol, kölcsönkönyvtár és Jegyiroda : Aradi UCCA 8. Telelőn: .106. - Nyomda: Löw Upól ucca 19. Teleion ; 16-34. «»«»«» Szerda, 1928 október 24 IV. évfolyam 241. szóm MAKÓ: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Url ucca 6.Teleion: 131.szám.« »«»«» HÓDMEZÖVÁSÁRHELVI Szerkesztőség é» kiadóhivatal: Andrássy ucca 25. Telelőn: 49. szám. « » « » « » « » <c » ElOflzelésl ára piavonio 3-20 vidéken és a lővdro»ban 3-60, kUIlHIdön 0-40 pengő. Egyes szám 1©, vasár- és Ünnepnap 24 Ullér Klehelsfcerg Kunó gróf őnagymél tósága a vasárnapi alsótanyai táborozása alkalmával rendkívüli figyelemre méltó beszédet mondott Magyar Péter bátyánknak és a többi rebellisnek. A miniszter ur őnagyméltósága bizonnyal nem veszi tőlünk rossz néven, ha beszédének nem azt a részét méltatjuk, amelyben Kossuth forradalmát hasonlította össze az 191S-as forradalommal. Mi a miniszter urnák másik kijelentését tartjuk rendkívüli figyelemre méltónak. A kegyelmes ur ugyanis az alsótanyai banketten a politikai és kulturdemokrácia öszszefüggéséről s a politikai és kulturdemokrácia sorrendjéről beszélt. Az alsótanyai kulturprogram szerint »előbb legyen kulturdemokrácia s azután lehet politikai demokrácia«. S hozzátette Magyarország közoktatásügyi minisztere azt is, hogy »ez a neonacionalízmus programja*. Hallgatóinak kilencvenkilenc százaléka bizonyára hiába fáradozott volna e szavaknak nem megértésével, de kiejtésével. Helyettük nekünk kell megkérdeznünk, végtére is ez a mi kötelességünk, hiszen még a legutóbbi választáson is egg politikai párton voltunk velők, hogy Magyarország közoktatásügyi minisztere hogyan tudja összeegyeztetni a neonacionalizmusuak előbb kulturdemokráciát s csak azután politikai demokráciát követelő programjával a — numerus clausus intézményét'? Hogyan lehet egy lélekzetvétellcl és egy ajakkal kulturdemokráciát sürgetni és megvédeni a numerus clausust? Hát mit jelent a kulturdemokrácia, ha védelmezője és apostola a numerus clausus-nak is? Mi a kulturdemokráciában azt a berendezkedést, azt az intézményt, azt a törvényes állapotot és tényleges helyzetet szeretnénk ünnepelni, amelyben, a tanulás joga egyformán illet meg mindenkit, aki tanulni akar, amelyben. a műveltség megszerzésének a veleszüler tett tulajdonságokon tul egyenlő eszközök állnak mindenki rendelkezésére s amelyben sem vallás, sem származás, sem az apák foglalkozása nem teremt különbségeket, nem állit fel korlátokat a tanulásnak mindenkit egyformán megillető joga 'tekintetében. A kulturdemokrácia ezt jelentené annak számára, aki nemcsak a kulturát veszi komolyan, hanem a demokráciát is. A kulturdemokráciának legnagyobb ellensége, legkonokabb akadálya, felesküdtebb ellenfele a numerus clausus. Akár törvény ad neki formát, akár — mint a mai szegedi események, — atrocitások mutatják *oeg igazi ábrázatát. A magyar kulturnyilvánosság még tudomásul sem vehette, hogy milyen programot hirdetett Szegeden Rassay Károly választói között Magyarország közoktatásügyi minisztere a kulturdemokráciáról, amikor a szegedi egyetem falai között ismét megmutatták gyakorlati megnyilatkozását a numerus clausust kulturdemokráciával összeházasító politikának. S a legmélyebb reverenciával, amit nem tagadhatunk meg az alkotó minisztertől, megkérdjük a közoktatásügyi miniszter urat, aki egyben a város képviselője is: összefér-e kulturdemokráciát követelő programjával a zsidó vallású hallgatók kiverctése a szegedi egyetemről? Ki nagyobb ur a szegcdi egyetemen, Magyarország közoktatásügyi miniszterevagy azok a bandákba verődő ifjoncok, akik rárontottak társaikra és kituszkolták őket az egyetem falai közül? Kinek akarata érvényesül a szegedi egyetemen, a közaktatás miniszteréé-e, aki kulturdemokráciát követel, vagy azoknak az elsőéves jogászoknak^ akik balkánizmus'. akarnak? Jól esik hallani, hogy az idősebb, a felsőbb évfolyamokon lévő egyetemi hallgatók s az egyetemi hallgatók egyesülebeinek vezetői maguk is súlyosan elitélik azoknak az elsőéveseknek tetyárkodásait, akik a jassi-i egyetemhez akarják hasonlítani a szegedi egyetemet s akik az oláh egyetemi hallgatók nagyváradi vérengzésén buzdulhattak csak fel. Jól esik tudni azt is, hogy a szegedi egyetem tanári kara most szilárd bástyája a jognak és törvénynek és jól esik nyugtatni a szegedi ál. lamrendőrség páratlan, erélyes, hivatása magaslatán álló munkáját is. A betyárkodók egyéni felelősségét nem lehet hát csökkenteni semmiféle hatósági és társadalmi tekintélylyel. Akik ebben a csúnya, nemzetrontó gonosz erőszakoskodásban, akik ebben a menthetetlen embertelenségben résztvettek, kötelesek maguk viselni a felelősséget. S a szegedi egyelem becsülete, az ország jóhirneve, a valláskülönbség nélkül egyetemért áldozó szegedi polgárok önérzete megköveteli azt, hogy a fe- • lelősségben való részeltetés egyszersmindenkorra elvegye a kedvüket a rakoncátlankodóknak attól, hogy máskor is beletapossanak az országnak, az egyetemnek, a városnak jóhirébe. S bár magunk is azt mondjuk, hogy a törvénytisztelet és a jog tekintélye megköveteli azoknak lakoltatását, akik akár gonoszságból, akár a tudatlanság felbuzdulásával ezeket a bűncselekményeket, — ez Váry Albert koronaügyészhelyettes minősítése, — elkövették, mégis el kell ismernünk, hogy csak a másutt megmutatkozó esélytelenség és cselekvőképtelenség kapathatja el a gonosz és ostoba antiszemitizmus szegedi frontharcosait a mai erőszakoskodásra. Mert azok, akik erre hajlamosak akár műveltségűk fogyatékosságánál, akár a bűnben kedvűket lelő szenvedélyüknél fogva, nem hallottak mást, csak be nem váltott fenyegetést-Bezárjuk az egyetemet, ha folytatódni fog...« Folytatódott »A rendőrséget bevezényeljük az egyetembe, ha keddig.. * Nem vezényeltük be, pedig ma már kedd van. Mindenki elitéli, de senki nem hajtja végre az ítéletet. Mindenki »kíméletlen rendszabályokat« helyez kilátásba. De a kíméletlenséget még csak az ő részükről lehetett tapasztalni. A »Danton halálá«-ból kicenzuráztak minden jelenetet, mely uccai tumultuozitásával a forradalomra emlékeztetett s a tömegmegmozdulás fenyegető hatását keltette fel. A színpadon nem szabad azt játszani, amit az egyetemen és a budapesti uccán meg lehetett csinálni• A színpadon tilos, a színdarabból kicenzurázzák, —• az egyetemről, a budapesti uccáról nem cenzúrázhatják ki. Ha a magyar színpadok cenzorai teremthetnének rendet az uccákon és az egyetemeken és az uccai rend hivatott őrei cenzúráznák a színdarabokat, kevesebb lenne a kulturbot- j rány és kevesebb leune az uccai és egyetemi j botrányok száma is. | A legutóbbi szegedi egyetemi botrányók idején az eltökélt rosszhiszeműség azzal védekezett, hogy a szegedi baloldali sajtó cikkei hívták ki »az ifjúság jogos haragját«;. A szegedi baloldali sajtó napok óta nem tesz mást. mint dicséri a szegedi egyetem hallgatóságát,mintahogy elismerő szavaikkal hódolt a szegedi egyetem tanári karának is, amiért emberségesek, bölcsek és jóságosak voltak a felvételi kérvények elintézésében. Az ártó, a bünt mentő rosszhiszeműség mit fog most feltálalni vádul és mentségül? Talán majd a nemzeti és keresztény napi politikát még azzal is diszkreditálni akarják, hogy erre mentséget találnak s magyarázattal sietnek azoknak az elsőéves jogászoknak védelmére, akik revízió alá akarják venni a tanári karnak a hallgtókat felvevő határozatait? Mert itt voltaképen nem történik más, mint hogy az elsőéves jogászoknak egy csoportja nincs megelégedve a tanári kar döntésével s meg nem elégedésének! tettekkel ad kifejezést. Az lenne már most kívánatos, ha azok is tettekkel adnának kifejed zést elégedetlenségüknek, alak az elsőéves jogász urak mai viselkedésével nem értenek egyet. .. , Annyi csalódás, annyi illúziónak szétrombolása, annyi jogos reménykedésnek szomorú fiaskója után mi még mindig bizni szeretnénk1 abban, hogy a kultuszminiszter erösebb lesz a szegedi egyetemen, mim az elsőéves jogászok verekedő különítménye s ha a kultuszminiszter Szegeden kulturdemokráciát hirdet^ nem fogja azt tűrni, hogy a jogban járatlan elsőéves jogászok, akik a magánosok elleni erőszak elkövetésével tartanak büntetőjogi szemináriumot, éppen Szegeden űzzenek csúfot kulturdemokráciát sürgptő miniszteri programijából. Mi bizunk abban, hogy a szegedi egyetem bölcs és tekintélyes tanári kara fel fogja világosítani a rakoncátlankodókat arróK hogy* nem ezzel tartoznak annak az országnak és annak a városnak^ mely példátlan erőfeszítéssel és példátlan áldozatkészséggel teszi lehetővé, hogy diplomát szerezzenek. , A »revízió« szent szavától és szent fogadkozásától hangos már az ország. Mindennek, ami ebben az országban történik, a revízió szolgálatában kell állania• Minden ucca tüntetés, minden egyetemi botrány tépi az ország jóhirét és sötétíti azt a képet amit a világ közvéleménye szerencsétlen országunkról alkot. Mindenki, aki egyetemi verekedésben, vagy uccai tüntetésben vesz részt, többet árt az országnak és többet árt a revizió gondolatának, mint amenynyit egész életében le tud vezekelni. A szegedi egyetem tanári kara megtürheti-e azt, hogy a gondjaira bízott ifjúság egy csoportja a békeszerződések revíziójánál többre becsülje a felvételi határozatok revízióját? Gpnus ieiet az Erzsébet-kőrúton (Budapesti tudósítónk telef o n j elentése.) Ma éjfél előtt az Erzsébet-körut 26. számú ház kapujában az Olimpia-mozi titkára egy gyanús csomagot talált. A csomag barna papirdoboz, amely olajos papírral van beragasztva. A szélekről két zsinór csüng ki. A késő éjszakai órákban rendőri bizottság szállott ki a helyszínre. A bizottsággal volt Iorsoh PítPr robbantási szakértő is. A gyanús leletet bevitték a VII. kerületi kapitányságra, ahol szerdán reggel fogják tüzetesen megvizsgálni.