Délmagyarország, 1928. október (4. évfolyam, 222-247. szám)

1928-10-21 / 239. szám

1928 október 21. pv-T m r.V WCiTiKT Kn 5 ÜM'I 4 „SVEJCI NOTESZ"'BŐÉ i. iNyilassy-szoba a szegedi muzeumban Beszéljünk másról is. Svejcban necsak a Jnngfraut bámuljuk meg, Chamonix havasait, a Furka-szorost, a Rhoneglecsert és a Bernina-vasntat, a svejci muzeumokat is nézzük végig — szegedi szemmeL Minden városnak és minden városkának van múzeuma (St Moritz lakosainak száma nem éri el a kétezret, de Segantini muzeoma van.) Es alig van város, amelyik egy-két szobára való képet, szobrot ne gyűjtött volna össze piktor vagy szobrász fiának alkotásaiból. A genfi városi múzeum három szobáját töltik meg Niederháusern szobrai, Basel mnzeumában — harminc Holbein és harminc Böcklin mellett — szobái vannak Conrad Witz-nek, St. Gallen Emil Rittmeyer képeit gyűjtötte össze hatalmas kollekcióvá, Winterhur muzeumában Anton Graffnak vannak termei, a berni muzeumban híresek Niclaus Manuel-nek és Charles Giron-nak termeket megtöltő gyűjteményei, a zürichi muzeumot három termet megtöltő Hodler-képek teszik világhírűvé, a braggi muzeum Stábli képeit gyűjtötte össze, Ölten muzeuma ezer darab (I) Martin Disteli képpel dicsekszik, a fribourgi képtárban szobái vannak Adele d'Affry-nak és igy tovább és igy tovább egész Svejcen keresztül Buchstól Genfig és Baseltől Luganőig. Miért nincs terme a szegedi képtárban Ngilasg Sándornak? Nincs itt az ideje annak, hogy a modern magyar pikturában kijelöljük Nyilasy Sándor helyét. Anynyit azonban bátran megállapíthatunk: sokkal kisebb városok, sokkal nagyobb muzeumai szobákat, sőt termeket töltöttek meg olyan festő képeivel, aki mellé szégyenkezés nélkül állhat Szeged nagy festője. Minden muzeum hivatásának tekinti, kultuszt csinál abból, hogy összegyűjtse annak a festőnek képeit, aki abban a városban született, vagy dolgozott. A szegedi muzeumtól nem kívánhatja senki, hogy Rembrandt-tal, vagy Peruginoval ismertesse meg látogatóit De megismertethetné Nyilasy Sándorral és megismertethetné az alföldi magyar művészekkel. Nehogy azonban valaki ebben gáncsot lásson a kultúrpalotánkkal szemben. Mindez nem lehet gáncs a múltra, inkább program a jövőre. A szegedi kultúrpalota nem képtárnak épült s talán a kupolacsarnoka az egyetlen hely, ahova szabadna képeket elhelyezni. A szegedi kultúrpalotának igy is legalább háromszor annyi képe van, amennyit fel tud akasztani. Az Enyedi-hagyatékből egyedül Móra Ferenc buzgósága és erélye kincseket szerzett a szegedi muzeum számára. A szépművészeti muzeum — s ez megint csak Móra Ferenc érdeme — vagy harmadfélszáz képet ajánlott fel a városnak egy vitás igény kielégítéséül, — el se lehet fogadni a fejedelmi ajándékot, mert nincs hely a képeket felakasztani Volna már anyag egy Zombory-szoba számára is, Zombory-képek vannak már, csak szoba nincs. Egy szobát meg lehetne tölteni Károlyi-képekkel is. Képek vannak, de szoba nincs. A Móra-városrészben nincs olyan Iakásinség, mint a kultúrpalotában. Nem is lehet hát arra gondolni, hogy a mai kultúrpalota nyisson meg egy szobát Nyilasy Sándornak s gyűjtse össze darabonkint a szegedi festők legjava képeit, a szegedi művészek szobája számára. Am egyre komolyabbá válik az a terv, hogy ki kell bővíteni a kultúrpalotát. Jól tudjuk, hogy ami a régészeti és népművészeti osztályt illeti, a kibővített kultúrpalota számára is bőséges, csudálatosan gazdag anyag van már együtt A város tanácsának azonban bölcs előrelátással gondoskodnia kellene arról is, hogy mire a mai szükségmegoldásból végleges otthonába kőltözködhetik át a képtár, legyen egy teremre való Nyilasykép s gyűjtsék össze darabonkint az alföldi magyar művészek muzeális értékű alkotásait A város biztosítsa anyagi feltételét annak, hogy Nyilasy reprezentatív alkotásait összegyűjthesse a muzeum és minden évben két-három legjava képével gazdagítsa a gyűjteményt Hogy mire fölépül a kultúrpalota kíbővitett részén a városi képtár, belehesen rendezni a Nyilasy-szobát is. Aki dicsekedhetik azzal, hogy van Nyilasy-képe, az kell, hogy kivegye részét ennek a teremnek megvalósítását sürgető propagandából. Hiszen minden magántulajdonban lévő Nyilasy-kép értéke — nem festői, de forgalmi értéke — megkétszereződik abban a pillanatban, amelyikben a szegedi muzeum Nyilasy-szobáját megnyitják. Meg kellene szervezni a Nyilasy-képek tulajdonosainak ligáját, hogy propagálja, sürgesse, segítse megvalósítani ezt a gondolatot ...Minderről legelőször Genfben esett szó, egy csöndes juliusi estén, szemben a komoly-komor Saléve-ve 1, amikor két pohár whisky között a házigazda megmutatta uri lakásának legnagyobb büszkeségét: egy Nvilasy-Vér1?! Vasárnap, hétfőn és kedden Is Mosjoukine Ivan grandiózus filmje, a Titokzatos futár a Belvárosi Moziban. Nyílt Wimmer Fülöp kenderfonógyári vezérigazgató úrhoz A csütörtöki tárgyalás eredménytelensége után szükségét érzem annak, hogy ezúton mondjam el azokat, amiknek elmondására kijelentései után nem volt módom. Hat év óta állok a szegedi munkásmozgalom szolgálatában. Hivatásom és meggyőződésem egy és ugyanaz. Feladatom, hogy Szeged munkásságának segítségére legyek a kiemelkedés, ben a kulturális, erkölcsi és gazdasági mélységből. Nem csináltam soha titkot abból, hogy ennek elérésére minden tőlem telhetőt megteszek. De tisztában vagyok azzal is, hogy a teljes felemelkedés az emberi méltóság eléréséhez nem megy máról holnapra, számoltam azokkal a nehézségekkel, amelyek ennek útját állják és az a meggyőződés kristályosodott ki bennem, hogy inkább egy lépést efelé a cél felé békés eszközökkel, kettőt harc árán is, de már három lépést sem akkor, ha egyet majd visszafelé kell tenni. Megtanultam azt is, hogy az abszolút győzelem után rendszerint ugyanilyen mértékű reakció szokott következni, ennél pe. dig többet ér egy lépés is olyan, mely a munkásságot célja felé előbbreviszi. De amilyen helytállók ezek a megállapítások a munkásságra nézve, ugyanilyen igazságok a munkáltatókra nézve is. X harc alfán eléri teljes győzelem nagy áldozatot követel a munkáltatóitól is és hiába igyekszik ezi a maga javára teljesen kihasználni, ott áll a másik oldalon a legyőzött meg nem szűnő elkeseredése — parázs a hamu alatt —, mely soha sem vált még a termelés előnyére és előbb vagy utóbb megismétlődő munkabeszüntetésekben és egyéb termelési zavarokban nyilatkozik meg. Hivatkozom azokra, akiknek már sikerült az ilyen harcokban teljes győzelmet aratni, mondják meg, hasznára vált-e teljes győzelmük a termelésnek és a nyugalom tartós volt-e üzemükben? Mindenki tudja, hogy: nem. Ezért tehát ugy a munkáltatóra, mint a munkásra legkívánatosabb és legelőnyösebb a felmerülő differenciák kölcsönös megegyezés utján való kiegyenlítése, mely nem akar sem győzőt, sem legyőzöttel. Csakis ilyen módon lehetséges a termeléshez feltétlenül szükséges viszonylagos nyugalom biztosítása Ezek az elvek képezték alapját az én eddigi működésemnek és fogják képezni ezentúl is. Nem volt még olyan megmozdulása a munkásságnak, ahol nem ezt a célt szolgáltam volna és ha nem mindig sikerült, nem rajtam múlott. Tartozom annak kijelentésével is, hogy én személyemben nem szoktam igényt támasztani fjem rtnnél. sem másutt, ha rrrr m«irbntnlmr»zást nem kaptam az érdekelt munkásságtól, de szívesen teszem ezt, ha ebből a célból hozzám fordulnak. Igy történt ez most is. És nekem, aki teljes mértékben átérzi azt a felelősséget, amellyel hivatásom jár, csak az lehetett a feladatom, hogy azt a mozgalmat, amelyet a Kenderfonógyár munkásai megindítottak, olyan irányban vezessem, amely lehetővé teszi azoknak az elveknek gyakorlati alkalmazását, melyeket föntebb vázoltam. Én nem megyek el odáig, mert nem voltam személyesen jelen, mint ön, aki abszolút valónak fogadta el, amit Faragó iga'gató ur állított, hogy t L a textilmunkások nem is terjesztettek elő semmifelé bérjavitás iránti kérelmet, — hanem csak azt mondom, hogy a Faragó igazgató ur álliiása félreértésen vagy tévedésen alapulhat, mert kizártnak tartom, hogy a textilmunkások megbízottai ne terjesztették volna elő bérigényüket, ami mellett minden állításnál erősebb lények bizonyítanak. Ezek a tények, hogy a textilmunkások már három nappal előbb felezték a Munkaadók Szövetségénél is, bérfavllásra irányuló igényüket. Ez történt szombaton mult két hete. Hétfőn Faragó igazgató ur a Szövetségnél folytatott vasipari tárgyaláson kijelentette, hogy sem a vas-, sem a textilmunkások nem kaphatnak bérjavitást Amikor ez a gyár textilmunkásainak tudomására jutott, már hétfőn este ugy akartak dönteni, hogy kedden beszüntetik a munkát. Az én közbelépésemre történt, hogy KORZÓ MOZI | Október 21-én Vasárnapi nánma Vadnjuga.i lőr'énetfj felvonásban « CXdS reme Főszereplő: Buch Johnes. j Azonkivflt: \A válópereit angyala. Vígjáték 7 felvontoban Főszereplő: Madge Bcllömy. j Előadások ke7de<e 5.7,9, vasár- és ünne pnap 3 5. 7, 9 órakor. KORZÓ MOZI [ Október 22, 23, hétfőn és kedden Csa.lt feínöllekaeít! KETTEN A LEJTŐN, j Világvárosi történet 7 felvonásban Főszereplő: NORMA SIIE A R E R. Azonkívül: A puszták lovagja. I Vadnyugati történet 6 felvenásben. Főszereplő: Tlm Coy. ™ ! Előadások kezdete 5 7,9; vasár- és Cnnepnap 3, 5, 7, 9 óra, i