Délmagyarország, 1928. október (4. évfolyam, 222-247. szám)

1928-10-03 / 223. szám

1928 október 5, П^т MA ПУЛ ИГ» RS? 1С Zigoíó ifibben ^ Zigotó 8 felvonásos burleszkje péntektől a Széchenyiben \ Körmendy Mátyás, mintáz egységes párt nagykanizsai főkortese — biztos Káilay Tibor győzelmében (A Délmagyarország munkatársától) Nagykanizsán, Káilay Tibor kerületében javában áll a választási harc, amelynek kimenetelét ért­hető érdeklődéssel várja az egész ország. Az egy­séges párt, bár hivatalos jelöltet nem kapott a kormánytól és helyi ellenjelöltet állított Kállay­nak, mindent elkövet, hogy jelöltjét győzelem­hez juttassa. A korlesek erősen dolgoznak, de a jelek azt mutatják, hogy hiábavaló minden eről­ködés, mert Kállayt nem hagyják cserben vá­lasztói. Az egységes párt helyi jelöltjét, Bazsó Istvánt, a nagykanizsai ipartestület elnökét, a hi­vatalnokokon kívül kevesen támogatják, táborá­hoz legfeljebb az iparosok egy töredéke tartozik. Mint ismeretes, Bazsó támogatására sictett Kör­mendy Mátyás felsőházi tag, a szegedi ipartestü­let elnöke is, aki az iparosok körében igyekezett hivek«t toborozni az egységespárti jelölt számára. Körmendy Mátyás most érkezett vissza Szegedre kortesutjáról és a Delmagyarország munkatársa előtt a következőket mondotta a helyzetről cs a kilátásokról: — Ugy látom, hogy a választási küzdelemben Káilay Tibor nyer, hiábavaló ellene minden eről­ködés. A választási harc kimenetelét csak a kor­mány változtathatná meg, ha erősebb nyomást gyakorolna a kerületre. Ha azonban megmarad a semlegesség álláspontján, Káilay Tibor lesz is­mét a nagykanizsai kerület képviselője. Bazsó mö­gött még az iparosok sem állnak egységssen, mert az iparosok táborában ott sincs meg a kívánatos egység. Kállayt viszont a kereskedők, a munkások és a kispolgárok egységesen támogatják. Én nem mint egységespárti, hanem mint iparos kortes­kedtem Bazsó érdekében és az iparosokat akartam mögéje tömöríteni Körmendy Mátyás nyilatkozata föltétlenül hűen tükrözi vissza a helyzetet, mert hiszen köztudo­másúan egységespártl ember a szegedi ipartes­tület elnöke, aki — ha már nyilatkozik — inkább az egységes párt javára teszi ezt Ha tehát a helyzetet ugy iléü meg, hogy Káilay győzelmét biztosnak látja, akkor kétségtelen, hogy Káilay fölényes győzelemmel kerül ki a küzdelembői. A nyilatkozat mindenesetre érdekes. Régi temetőt dúltak fel Szatymazon Móra Ferenc nyilatkozata a nép tudatlanságáról és az Intelligencia közönyéről (A Délmagyarország munkatársát 61.) A Délmagyarország egyik olvasója figyelmezte­tett ma bennünket, tekintettel Móra Ferenc vasárnapi tárcájára, hogy a szatymazi állomás körül a napokban emberkoponyákkal játsza­dozó gyerekeket látott. S arra a kérdésre, hogy hol szerezték ezeket a különös játékokat, azt felelték, hogy az állomással szemben most fel­épült gazdasági iskola egész környéke tele van emberi koponyákkal és egyéb embercsontok­kal. Egy vasúti őr megerősitette a gyerekek állítását s ugy magyarázta a dolgot, hogy az iskola épilése alkalmával a kubikosok tömér­dek egymásra hányt embercsontot találtak. Az őr véleménye szerint nagy csata lehetett itt negyvennyolcban, vagy a Rózsa Sándor idejéből valók lehetnek a csontvázak... Az állítólagos szatymazi temető ügyében kér­dést intéztünk Móra Ferenchez, a szegedi mu­zeum igazgatójához, akitől azt a választ kap­tuk, hogy tud a dologról, sőt már meg is te­kintette a feldúlt csontmezőt, amelyet az ujabb korból eredőnek tart. — Vasárnap mult egy hete véletlenül érte­sültem a dologról, mert a hivatalos értssités nem szokásos, s hétfőn délután a szakadó eső­ben már helyszíni szemlét is tartottam, — mondta a múzeumigazgató. A kubikgödör ol­dalából, ahonnan a földet hordták az iskola alapozásához, kiállnak a bordák, csigolyák, koponyák a földből. Korhadásnak még nyoma sincs rajtuk, ennélfogva nem hiszem, hogy a temető régészeti szempontból figyelemreméltó volna. Hogy a csontok halomra lettek volna hányva, az éppen olyan mese, mint a negy­vennyolcas csata. Rendesen, sorjában feküsz­nek a csontvázak, koporsó nélkül és 40—50 centiméter mélyen, ami megint újkori temet­kezéseknél szokatlan dolog. Hallottam azon­ban olyan magyarázatot, hogy negyvenkilenc­ben kolerában elhalt orosz katonákat temet­ték volna ide s ez meg is magyarázná egyfelől a csontok épségét, másfelől a sebteben való, ESEKS35^BKS5JS2SSHaaHBIESD felületes temetést. Tudott dolog, hogy a musz­kákat nagyon pusztította a kolera, ezt Reiz­ner is följegyzi Szeged megszállóiról, de hogy éppen Szatymazon temették volna el őket, annak nem találom nyomát. Ezt a magyará­zatot, ha nem látszik is valószínűtlennek, már csak azért is fcntartással kell fogadni, mert mifelénk általában minden régi temetőre azt mondják, hogy koleratemető volt. A ballagi­j tói nagykun temetőre is azt mondták a cse­repc-ssoriak s még olyan is volt, aki ráismert valami Franci néninek a csontvázára. Nota­bene, olyan férfi sirban, amelyikben kést, nyílhegyet és ötven darabból álló bronz öv­garniturát találtunk. Biztosat csak akkor tu­dok mondani, ha egy-két sirt próbára felása­tok. Talán majd a jövő hetekben, o szőregi ásatások befejezése után. — Vásárhellyel már elkészült igazgató ur? — Körülbelül. Legalább erre az esztendőre. Az időből is, a pénzből is kifogytunk. Megkockáztattunk egy nehéz kérdést — Kiszombor, Vásárhely, Szőrcg. Mindenütt páratlan siker. De mind idegen hely. Vájjon a szegedi határban nem lehetne ilyen ered­ményre kilátás? Móra elkomolyodva felelt — Erről nem szívesen beszélek. Röstellek már róla szólni. Szeged óriás határában tele van a föld régiségekkel, de azokat nyom nél­kül elpusztítják. Huszonnegyedik eve vezetem a városi muzeum ásatásait, három-négy me­gye területen végzek kutatásokat, de ennyi tudatlansággal, a népnek ilyen vandalizmusá­val és a néppel közvetlenül érintkező intel­ligenciának ilyen indolenciájával sehol se ta­lálkoztam, mint itthon Szegeden. Próbáltam rajta segíteni újságcikkekkel, előadásokkal, nem sikerült s most már bele fáradtam a meddő munkába Akiknek kötelessége és hi­vatása lenne, hogy a tanyákon figyelemmel kisérjék, észrevegyék és bejelentsék a lele­teket, azok nem segítenek a muzeumnak. Egy negyed század óta nem volt rá eset, hogy va­laki személyes barátaimon kivül, hirt adott volua arról, hogy Szeged óriási határában va­lahol régiségekre találtak, — természetes, hogy ilyen körülmények közt kedvét veszti az em­ber a helyi kutatásoktól. Épp azért végzem nagy ásatásaimat idegen területen, mert Sző­regen, Makón, Hódmezővásárhelyen jobban kezemre járnál:, mint itt- A nép vezetésére hivatott intelligenciáról nem beszélek, mert l nagyon fájdalmas volna a párhuzam. De azt megemlítem példának, hogy mig Szegeden a gazdák eltitkolják, lm találnak valamit s mégi a napszámosoknak is megtiltják, hogy hírt adjanak a muzeumnak, addig a hódmezővásár­helyi határnak egyetlen pontján, ahol most ásatok, eddig tiznél több gazda kéretlenül ajánlotta fel ásatásra a földjét, bemutatván a szántás közben találl: régiségeket Itt vala­hol nagy hibának kell lenni, de minek fesze­gessük azt? Mi segiteni ugy se tudunk rajta, akik pedig tudnának, azok nem törődnek a dologgal. Bár Móra Ferenc arra kért, hogy a pana­szát mi is tegyük hallEitlanná, mi ugy érezzük, hogy nincs jogunk hozzá. Föl kell jegyez­nünk ezt is, ha nem a ma okulására, adalé­kul a ma kulturájáho;: a jövendő számára... Fiu- és leánykaruhák elsőrendű kivitelben 28n I Pollák Testvéremnél csekomc* u«a t Bartók Béla 700 dolláros dijat nyert Filadelflában Fiiadéi fia, október 2. Bartók Béla meg­nyerte azon első pályadíjnak a felét, hatezer; dollárt, amelyet a fiiadelfial zeneegyesület! tűzött ki kamarazene kompozíciókra. A díj; másik felét az olasz Alfredo Casella nyerte.; A diira több mint 600-an pá/páztak. [ SZÉCHENYI MOZI Október 3-án és 4 én Szerdán és csöWrtBkBn Ttinaldó, a bilincstörő. Ecy vakmerő artista brivnrtal 10 felvonásban. Főszereplőt Luclnnó AlticrtlnL Azonkhrtt ¡3 Gyerünk ivee&endesni vígjáték 2 Mvonásban. Előadások kezdete % 7.9, vasár- és ünnepnap 3,5,7.9 Arakor. I 829 N01 és férfi LICHTMANN ét> BALLY cipökülönlegessések gyermek- és raunkasclpik a leglobb kivitelben Belvárosi Cipőüzlet téri 1.Városi bérház w "5 *<ö N e a> N In olcsó árak! x% O w M S o V sasa N S\ Saját késriiésü férfl, női és gyermek kötöttáruk gyári árakban. A legjobb gyártmányú selyemharisnyák már P 4'SO-tíSl Férfi magas szárú sporlt-harisnyák a legújabb kivitelben. Férfi, női és meleg gyermek-alsók összes minőt égben ős kivitelben. Patent gyermek-harisnyák minden színben, garantált minőségben. Férfi lehérnemiiek kizárólag saját készítésű, csakis első­rangú kivitelben. Férfi, női és gyermek kcztyilk bőr, trikó és kötött a legnagyobb választékban. Svájci dlvatsapkák SS Selyemsálak minden árnyalatban LOMPIEL ÉS HEGYI Tisza Lajos körül, 2C PQsDOkbazáir-épQIet. Telefon 14-03.

Next

/
Oldalképek
Tartalom