Délmagyarország, 1928. október (4. évfolyam, 222-247. szám)

1928-10-14 / 233. szám

1928 október 14. P^T w * nv A mnu s T re Jubileumi beszélgetés Tonelli Sándorral „A kamarákat a gyakorlat! élettel kell szorosabb kapcsolatba hozni" (A Délmagyarország munkatársától.) 'A szegedi kereskedelmi és iparkamara szék­házában uralkodó szellemnek van valami kü­lönleges, amerikai ize. Szinte csudálkozik az ember, hogy a csendes, előkelő hangulata, komoly folyosókon és hivatalszobákban nem angol nyelven folynak a diskurzusok, hanem magyarul. Ezt a szellemet, amely a kereskedelem és az ipar becsületéért, illetve megbecsüléséért harcol, kétségtelenül Tonelli Sándor főtitkár honosította meg. Ha tizenöt évi főtitkársá­gának más eredményei nem lennének, ez maga nagy, számottevő eredménynek számithatna. Tonelli dolgozószobájának is amerikai a stí­lusa. Redőnyös iratszekrények, széles Íróasz­tal, írógép, világos fal és butorszinek, tiszta­ság, praktikusság és sok levegő. Tonelli olasz származású, arcában, tempe­ramentumában sok az olasz jellegzetesség, tem­pója azonban amerikai. Gyakorlati ember te­tőtől talpig, nem szereti a lirát, vagy ha szereti, nem mutatja. Most is, hogy elmentünk hozzá jubileumi interjúért, nem vonakodott, nem szerénykedett, rögtön rátért a dologra, mint aki szabálynak, életszabálynak tartja az amerikai mondást: Az idő pénz. — Tizenöt esztendővel ezelőtt választott meg a kamara főtitkárává — mondja —, amikor elődöm, 1913 julius 3-án meghalt. Én akkor az Országos Iparegyesület másodtitkára vol­tam. Szegeden akkor több név került az állás betöltésével kapcsolatban kombinációba Szabó Gyula, dr. Szalag József, Sziggártó Albert és Palócz László neve. Fekete Ignác vetette fel a gondolatot az egyik Budapesten tartott ér­dekképviseleti titkári vacsorán, hogy a szegedi kamara főtitkári állását nekem kellene meg­pályáznom. Szterényi József levelet irt Szarvady Lajosnak, a kamara akkori elnöké­nek, Weiner Miksa és Reiner Károly alelnö­köknek, Hegedús Lóránt, a GyOSz igazga­tója Lázár György polgármesternek és Wim­mer Fülöpnek, aki akkor éppen Blanken­bergheben tartózkodott. Nagy hírlapi kam­pány keletkezett pályázatom benyújtása után akörül a kérdés körül, hogy helyi, vagy vidéki emfcer kerüljön a főtitkári tisztségbe. A kamara elnöksége a titkárválasztás napját a kamara október nyolcadiki ülésének napirendjére tűzte ki. Akkor meg is választottak. Állásomat októ­ber tizedikén foglaltam el és a december 9-i teljes ülésen vázoltam nagyjából programomat Kifejtettem, hogy a kamarák nagyrésze tel­jesen elbürokratizálódott és őket a gyakorlati élettel kell szoro­sabb kapcsolatba hozni. fíogy ez mennyire sikerült tizenöt év alatt, arról én nem mondhatok Ítéletet Hogy milyen súlyos volt ez a tizenöt esztendő, azt leg­jobban az bizonyitja, hogy a kamara élén még Kétszer kellett úgyszólván teljesen újrakez­deni a munkát. A háború kitörése után, 1914­ben bevonultam katonának és az orosz frontra kerültem. A következő évben a hadügyminisz­tériumba osztottak be és itt teljesitettem szol­gálatot 1916-ig, amikor a kamara kérelmére felmentettek a katonai szolgálat alól. Ami­kor hazajöttem, a háború által teljesen össze­kuszált helyzetben találtam a kamarát. Alig fejeztem be az ügyek rendezését, kitört a for­radalom és a kommün alatt a kamara hatás­köre Szeged város határai közé zsugorodott össze. Harmadszor kellett újrakezdenem a munkát, ami annyival komplikáltabb volt, mert a kamara elveszítette a trianoni béke követ­keztében Bácska legnagyobb részét és a keres­kedelmi miniszter később helyette ide kap­csolta Békés- és Csanádmegvéket A két megye kereskedelmére és iparára egyetlen adatunk sem volt, mert a románok nem adták ki az aradi kamara irattárát — Most rendben vagyunk valahogy. Megkérdeztük Tonelli Sándort, hogy'tizenöt­évi főtitkári működésének melyek voltak a legkiemelkedőbb közgazdasági eseményei. — Ez alatt a tizenöt év alatt — mondotta — sok érdekes gyár alapítást kísér­let történt Szegeden, illetve a kamara körzetében. A kísérletek kőzött a legjelentősebb volt Mannesmantték terve, akiké Németország legnagyobb vascső-, lokomotív-, motor- és autógyára volt 1914-ben Szegeden akartak nagyszabású vállalatot létesí­teni, amely ellátta volna Ausztriától kezdve kelet felé egész Európát. A tárgyalások már befejezés felé közeledtek, a vállalat igazgatója személyesen tárgyalt Lázár polgármesterrel, és a város a Boszorkánysziget környékén ki is jelölt nagyobb területet a gyárvállalat szá­mára. De kitört a háború és elsöpörte ezt a tervet is. — A gyáralapitások .szempontjából most Szegeden igen nehéz a helyzet Az ország meg­csonkítása következtében Szeged a legmesz­szebb fekszik az összes nyersanyagtermelő vi­dékektől és szénbányáktól főleg az olyan gyárak alapításáról lehetne szó, amelyeknek természetes előfeltételeit a szegedkórnyéki me­zőgazdaság biztosítja. Most a legfőbb tevékenységünk arra Irányul, hogy békeszerző­dés megkötöttségeit, amennyire lehet, enyhítsük és lehetővé te­gyük a szegedi kereskedelem és Ipar számára, hogy a déli terfl­lelekre dolgozzon- Másik feladat, hogy a környékei szorosabban a városhoz kapcsoljuk. Ezt ia célt szolgálja már az alsótanyai kis­vasút és a város autóbuszüzeme, azonban ezen a téren még sok a tennivaló. Erre irányul a kamarának az a törekvése, hogy az állam minél előbb építse fel az algyői közúti hidat és fejezze be a bajai müut építését, amely megteremtené az autóforgalmat egészen a Dunáig. Dolgozunk olyan irányban is, hogy a vasút meglévő vonalainak járatait Szeged gazdasági életének megfelelően állítsa a me­netrendbe a Máv. — Tizenöt év alatt az a meggyőződés erő­södött meg bennem, hogy Szeged, bár hihe­tetlen nehézségeken ment keresztül és a Tria­noni szerződés Sopronnal együtt a legerő­sebben sújtotta ezt a várost, közgazdasági szempontból igen fontos pozícióra tarthat számot, mert. gazdasági alapjai egészségesek. Ezt bizonyítja, hogy aránylag itt volt a leg­kevesebb a csődök és a kényszeregyezségek száma. — Az utolsó esztendők legnagyobb ered­ményének azt tartom — fejezte be Tonelli Sándor —, hogy sikerült a kamara szervezetét ugy kiépíteni, hogy akár külkereskedelmi, akár adóügyi, tarifaügyi és vámügyi téren töké­letes információs irodája van, amely az érde­keltségeknek minden tekintetben rendelkezé­sére áll. Beszélgetés közben bekopogtatott Tonellihez egy magyar származású amerikai újságíró, aki néhány hét óta tartózkodik az országban és másodszor van megérkezése óta Szegeden. Tonellivel angol nyelven tárgyalt a paprika­j kivitel kérdéséről és adatokat kért Szeged ' gyáriparának ekszportképességére. Drámai leienetek között tárgyalták Fischer Adrienne-Besenczky Baba bUnügyét Az elegáns fiatal lány többször összeesett a tárgyalóteremben és zokogva mondta el szomorú sorsát — Öt hönapra ítélték és azonnal szabadlábra helyezték (A Délmagyarország munkatársától.') Fischer Adriennét, illetve Besenczky Bábát szombaton délelőtt vonta felelősségre dr. Tarajossy Béla tanácselnök, törvényszéki egyes bíró. Az ügyészség háromrendbeli csalás és kétrend­beli sikkasztás címén emelt vádat Fischer Adrienne ellen, aki a bűncselekményeket Szegeden, Budapes­ten és Kecskeméten követte el. A jó nevelésű, elegáns fellépésű kecskeméti uri leány Szege­den alig néhány nap alatt előkelő ismeretsé­geket szerzett. Szegedi ismerősei előtt mint zseniri leány szerepelt és ekkor vette fel a patinásan hangzó Besenczky Baba nevet Is­merősei előtt hatalmas dominiumokról regélt, grófi rokonságot emlegetett Később azt mondta, hogy menyasszony lett Egy tényle­gesen szolgáló főhadnagynak lett a mátkája, aki talán házasságot is igért a kis kecskeméti leánynak. Ennek a romantikusnak látszó sze­relmi viszonynak következményei hajtották azután Fischer Adriennét a bOn lejtőjére. Az érdekes hátterű szerelmi viszony külön­böző fázisai lebbentek fel a szombati főtár­gyaláson és regényes megvilágításba hozták a kis Físcher Adrienne tragédiáját. A regény elkezdődik Físcher Adrienne 1909 április 8-án Kiskun­félegyházán született Egyszerű kereskedő szü­lők egyetlen leánya volt Iskolákat végzett, zenét tanult, tenniszezett, társaságba járt. Szü­lei imádták és minden kívánságát tel iesitették. Csinos, müveit és okos leány volt 1927 szeptemberében rokonai látogatására Makóra utazott Onnan szeptember 27-én jött vissza azzal, hogy haza utazik. Szegeden azon­ban kiszállt a vonatból és vacsorázni bement a városba. Hogy melyik étterembe kötött ki, nem is emlékszik. Ami ezután történt vele, igy, mondta el a törvényszék előtt Mindenben csalódtam... — Éhes voltam nagyon. Bő vacsorát rendel tem, amikor észrevettem, hogy az egyik asztal nál fixiroznak. Erősen szembe néztem egy főhadnaggyal, aki virágot küldött és engedei met kért a bemutatkozásra. Én vísszautasi tottam közeledését... Amikor azután eltávoz tam a vendéglőből utánnam jött és bemutat­kozott. Megismerkedtünk... Este szállodában voltam vele, majd január 15-én megbeteged­tem. Kórházi ápolásom nagyon sokba került és szégyenem miatt nem mertem hazamenni... Szüleim nem is tudták, hogy hol vagyok. Fel­gyógyulásom után bútorozott szobát vettem, tele voltam uj reményekkel, de mindenben csalódtam... A kis Fischer Adrienne valósággal oégig zokogta az egész fötárgyalást. Néha megnyugodott, de azután ellenállhatat­lan erővel tört ki belőle a sírás. A börtönőrök vizet hoztak neki. Kétszer annyira erőt vett rajta a sírás, hogy a tárgyalás percekre félbe­szakadt. KORZÓ MOZI Csek 16 éven leliillcknek! A STE6LITZI TRAGÉDIA Főszereplő. Grefe Mo»helm. Azonkívül: F,lfladá«"k k**7d°t° S. 7. 9 órakor, vasár- és flnnepmo 3. 5. 7 »» 9 iSraKor Október 15. is 16-án, hétfőn és kedden Dráma 8 _ tel vonás <5 an, A CCIIf 8 B Dráma 8""?elvonásban. Főszereplő: EMUND tOWE. Serdülő lányok. ffS^I^S • Dráma 8 felvonást, ! B E LVÁ KOSI MOZI Ottóber 15., 16. és 17. én, héttő'ől szerdáig "j FEL & KEZEKKEL. Tora Mix„ AESIEftlT EYDDSCC FW naeyravásyó ember Íleie 9 ftlv-ban. WKIEll I EAritOii Főszerepben: Angeló Ferrari. | Előad á« 'k k'Tdete 5. 7. 9 őMknr. vas.-'r- és flnnepnap 3. 5. 7 és 9 érakor I Azonkuti

Next

/
Oldalképek
Tartalom