Délmagyarország, 1928. október (4. évfolyam, 222-247. szám)

1928-10-14 / 233. szám

1928 október 14. DÉLMAGYABOBRZAG A város a fogyasssiási ilIeíéJcelc ssceáését Sikerrel végzödöíi a szikvizgyárosok küzdelme (A Délmagyarország munkatársától.') Ismeretes az a hónapok óta tartó harc, melyet a szikvizgyárosok indítottak a fogyasztási illetékek megszüntetése érdekében. Ez a küzde. lem a tegnapi napon döntő fordulat elé érkezett A város még 1886-ban szabályrendeletet készített a fogyasztási illetékekről. Ez a szabályrendelet fogyasztási illetékkel rótta meg a déli gyümölcsöt, kávét, cukrot, ecetet, kereskedelmi süteményt, élő és konzerv halakat, mindenféle vadat, szódavizet és általában a gyógyvizeket. A kormányhatóság három évről három évre engedélyezte a szabályrendeleten alapuló fogyasztási illetékszedést s igy a város tizenkétszeri kormányhalósági megerősítés után egészen 1923-ig zavartalanul szedte ezt az illetéket. Amikor azonban 1923-ban a korona romlásához képest újra megállapított díjtételeket a város jóváhagyás végett felterjesztette a minisztériumhoz, a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben kiadott rendelettel 1924 január elsejétől kezdve a fogyasztási illetékek szedését megtiltotta, miután az időközben életbeléptetett forgalmi adó ugyanazt adóztatja meg, ami után a város fogyasztási illetéket szed s igy a törvényhatósági törvény által tiltott kettős adóztatás esete forog fenn. A város tanácsának előterjesztésére a kózA iitokxnt*** fwítír szerelmei I X gMHMOSJOUXIHE, LIL DDGOVER i i Oones Petersen ™ « l«»<5 bt! nagy eseménye' gyűlés még 1923. év decemberében felirati kérelmet terjesztett a kormányhoz, amelyben a fogyasztási illetékek szedésének újbóli engedélyezését kérte arra való tekintettel, hogy akkor már harmincnyolc év óta életben volt az erről szóló szabályrendelet s mert a város nem mondhat le arról a bevételéről, amelyet a fogyasztási illetékek jelentenek számára. (Ez a jövedelem az utolsó évben elérte a százezer pengőt is.) Különböző adminisztrációs hiba folytán ez a felirat csak későn került fel a minisztériumba s miután a város erről a jövedelméről nem mondhatott le, az ujabb jóváhagyás reményében a város tanácsa tovább Is életbenfarfolla a szabályrendeletet, sőt a romló koronához képest annak díjtételeit háromszor .is felemelte. A fogyasztási illetéket az érdekelt iparosok és kereskedők fizették is ez év nyaráig. Ekkor azonban a legújabban megállapított díjtarifa olyan súlyos terhet kezdett jelenteni rájuk nézve, hogy védekezni kezdtek ellene. Megbízták dr. Delire János ny. főispán szegedi ügyvédet, hogy a fogyasztási illetéknek törvénytelenségét mutassa ki s kövessen el mindent a fogyasztási illeték beszüntetése érdekében. Az ennek folytán megindult küzdelem részletei már ismertek. A szikvizgyárosok, később a halászok és evetgyárosok is bejelentették a város tanácsának, hogy tovább nem fizetik az illetéket. A város tanácsa a bejelentést nem vette tudomásul, azzal az indokolással, hogy a felirati kérelem még elintézve nincs. A város tanácsa egyben utasította a fogyasztási adóhivatalt, hogy a fizetést megtagadó szikvizgyárosok ellen vezessen végrehajtást. A végrehajtást foganatosították is, ami ellen a szikvizgyárosok ügyvédje panaszt emelt a kir. adóhivatalnál. Huszonegy végrehajtási panaszt nyújtott be az adóhivatalhoz s az adóhivatal a hozzá beérkezett végrehajtási panaszok folytán a végrehajtást felfüggesztette s egyben az iratokat áttette a közigazgatási bizottság adóügyi albizottságához az adóztatás törvényességének, vagy törvénytelenségének megállapítása végett Az érdekelteket a városi tanács, a közigazgatási bizottság, a szegedi kir. adóhivatal, pénzügyigazgatóság, a közigazgatási bíróság, a belügyminiszter, a pénzügyminiszter és a közgazdasági miniszter elé terjesztették panaszaikat, kérelmeiket és memorandumaikat. Ily előzmények után a városi tanács ujabb megfontolás alá vette a kérdést s miután a fogyasztási illetékek szedésének lörvényességs felől már a városi tanács tagjai is súlyos aggodalmakat tápláltak, a tegnapi napon tartolt rendkívüli tanácsülésen elhatározták, hogy beszüntetik a fogyasztási Dletékek szedését, megszüntetik a végrehajtásokat b mindaddig, amig a kormány két és fél év óta elintézetlen felirati kérelmük felett nem határoz, a fogyasztási illetékek szedésé» ről szóló szabályrendeletet nem hajtják végre. A felirat két és fél év óta elintézetlenül fekszik a pénzügyminisztériumban. A pénzügyminisztérium forgalmi osztálya a fogyasztási illetékek szedését megengedhetőnek nem tartja, a pénzügyminisztérium városi osztályának vezetője azonban azt a kijelentést tette a város polgármestere előtt, hogy ha egyetlen módot fog találni a fogyasztási illetéknek a törvénynyel való összeegyeztetésére, akkor a maga részéről mindent el fog követni a város ké-l relménck teljesitése érdekében. Arról azonban megnyugtatta a polgármestert, hogy a múltra nézve feltétlenül keresni fog olyan elintézési módot, ami a város anyagi érdekeit meg fogja óvni. Az érdekeltek most azon fáradoznak, hogy,; a várossal megegyezést keressenek az egész! vonalon. Egyrészt az érdekelteknek békevágya, j másrészt a város vezetőinek e kérdés likvidá-í Iásánál megnyilvánuló nobilitása azt a biztosreményt kelti, hogy az érdekelt' kereskedők-^ nek és iparosoknak a várossal lefolytatolt jogvitája mindkét félre nézve méltányos béke-« kötéssel fog véget érni. A IKIUI 0 világhírű szabadalmazott Schűberl-ágy nappal foíel — éjjel ágy kizáró'»!; Schőberl Róbert pat butorpyirnsnil kaDha'ó Budapest, IV., Hartsköz 4. az. Óvakodjunk silány u'ánratok'ól, kép» sele! vagy viszonteladá* sebol sincs ont- u aál Prima selyemharisnya Ismét kapható 4 pengd 50 tUlérérl 714Í Holtmann Dezsőnél, Ciekonlcs ucca 4. összes többi bolygó, sötét éccaka is látható csak ötven fillér. Tessék, kérem, tessék! Mivel egyetlen bolygó vagyok a környéken, kétségtelen, hogy a felszólítás hozzám van intézve, s mint udvarias ember, engedelmeskedem. Kiguberálom az ötven fillért és rövid használati utasítás után belenézek a hosszú hurkatöltő csőbe. Ürgetem-forgatom és konstatálom, hogy valóban égiszén uj rendszerű <ez az amerikai telcszpók Szabad szemmel látni a csillagokat, de ezen keresztül nem. — Na ja, — ásit a póktulajdonos —, hiszen mondtam, hogy a sötét éccaka is látható, hát azt *átja uraságod. • A szállodámhoz közel levélpapiruzcme van egy ífju gentlemannek. Nem tartozik a legvirágzóbb üzemek közé, amint látóm. Pedig már egész rekedtre kiabálja magát az istenadta: — Csak husz fillér egy csomag selyemmel bélelt levélpapír, amin magától megíródik a levélpapír és a hölgy örömkönnyeket sír. Csak husz fillér, hölgyeim és uraim, finom vétel, előny vé'»}, utánvéttel és részvéttel. Győngéllem az ügyet. Ennél már mink falusiak ís előbbre vagyunk. Láttam én a szegedi szegénypiacon egy csutkanyaku magyart, aki egy pár rossz csizmát árult, mivel most már, hogy nyiladozik az idő, a rendes ember úgyis felköszön a csizmának 4s mezítláb jár földanyánk hátán. Tehát a magyar előtt tartózkodik a csizma és a csizmán tartózkodik egy veréb. Ha valaki közeledik, akkpr fölrebben^ csippen is ejiy.et, dc el nem száll, mert oda van kötve a csizma füléhez spárgával. — Hát ez a veréb, bátya.' Ezt is árulja kend? — Nene, uram, — magyarázza a csutkanyaku —, hát ez a lekrám. Hogy iobban észrevögyenek a népek Nem is tudom, mi lesz ebből a Pestből, ha mink egyszer nekiduráljuk magunkat az üzletnek. * Az Andrássy uti lámpák fényében eícikkázik egy madár. Furcsa kesze repüléssel bukik a föld felé. Egy hölgy el visítja magát: — Jesszus, patkány! De aligha patkány, mert már megint fölváeódott a lámpáig. — Eh, veréb, — mondja egy monoklis vr —, nyilván kiesett a fészekből. — Dehogy, — állt meg mosolyogva egy másik ur —, a veréb már ilyenkor nem esik ki a fészekből, csak mikor a fiai megnőnek és kítaszigálják belőle. Ez fecske, kérem. A fecske költöző madár, tetszik tudni, s most keresi az utat Lám, csakugyan fecske. Ar emberik meg vannak illetődve és poétikus érzéseik támadnak. Egy kopasz ur le is veszi a kalapját, fölemeli a fejét a lámpa felé és nagyot szippant — Ä. ózon, érzitek? A hozzátartozó hölgy is érzi. Mások is kezdik érezni. Csak ő nem szól semmit, az esti bogárvadász, a sutaröptü madár- a denevér a pesti fecske. ... " Az Állatkertben ket egymásba nyilo kerítés... ßz egyiken is kint van a bérlő névjegye, a másikon is. Az egyikben a fekete bivaly lakik, a másfleban » bivaly, latinul és magyarul. Csak*; h°gy egyik lakosztályból át lehet a másikbamen-i pi és jelenleg a két T»érlö ki is használta ezt a lehetőséget. Most a feltér bivaly a fekete bivaly és; a fekete bivaly a fehér bivaly és a pesti nemzet zavarban van és nem tudja, mit higgyen. Ebből látom, hogy hogy keletkeznek Pesten a fél«, reértések A nyüzsgő téren, a villamosbódénál, a szürke vasoszlopon halvány rózsaszín foltocskát látok. Megnézem közelebbről: a foltocskának elmosódott szivformája van. Végighúzva rajta az ujjam- pirosceruzás lesz, a foltocska fog. Elég magasan van, gyerekkéz ide fel nem ért. Ez valami titkos jel, amilyent mifelénk vándorcigányok hagyogatnak cl a pusztai erdőkben. Ide piros szivet rajzolt egyszer valaki, nyilván magamforma falusi, aki, olyan egymagában bolygott ebben az embervadonban, mint most én. Eső mosta, hólé áztatta, nap szárította, szél porlasztotta,, de azért megvan Ki lehet, merre jár, mit csinál, megvan-e még, aki; emléket állított, üzenetet küldött, esküt fogadolt a piros szívvel? Mindegy, akárki volt, a falusi ember ugy érzi, hogy neki most kötelessége egy boltot keresni, ott píros plajbászt venni s azzaí újra lángolóvá tenni a szürke oszlopon a piros szivet Igy ni. Hadd nyiljon ez a píros szivvirág ezeknek a szegény pestieknek. Ne mondhassák, hogy nem hagytam itt nekik semmit s mit lehet tudni* hátha javamra irják ezt a jóvátételt valahol a Cas* sioDeia-csillasbafl., >