Délmagyarország, 1928. szeptember (4. évfolyam, 197-221. szám)

1928-09-12 / 205. szám

1928 szeptember 8. DÉLMAGYARORSZÁG «585 Hajsza szegedi lakások után A Tárosnak tizenöt ujabb lakásról kell oondoskoenl a tanárképző intézet lanáraí számára (A Délmagyarország munkatársától ) Медirta a Délmagyarország. hogy a népjóléti miniszter megbízásából néhány nappal ezelőtt Szegedre érkezett dr. Németh ödön törvényszéki tanácselnök, hogy itt összegyűjtse a lakásviszonyokra vonatkozó adatokat. Ezekre az adatokra a népjóléti miniszternek azért van szüksége, hogy eldönthesse, vájjon elérkezik-e a jövő évben a lakásforgalom felszabadításának az ideje, vagy pedig továbbra is szükség van a kötöttség bizonyos formájának fentartásána. Dr. Németh ödön a városi hatóságok közreműködésével gyűjti össze a szükséges adatokat és munkája előreláthatólag jó néhány hétig eltart, mert meglehetős nagy nehézségekkel kell megküzdenie. A lakás Szegeden ugyanis még mindig adás-vétel tárgya. Számos ügynökség van, amely kizárólag eladó lakások közvetítésével foglalkozik, vagy lakásokat szerez. A lelépési díj nem ment még ki egészen a divatból, sőt változott formában fokozottabb mértékben virágzik. Ma már nemcsak lelépési dijat követelnek és nem a lakók, hanem rendszerint a házigazdák követelik, hanem a békeparitást jóval meghaladó lakbéreken kivül egy, esetleg több évre szóló bérelöleget• Ilyen körülmények között ma sokkal nehezebb lakást szerezni, mint volt néhány évvel, a lakásuzsora fénykorában. A lakás még mindig dugáru és igy senki sem ad szívesen az érdekeltek közül adatokat a hatóságok közegeinek. Ez a lehetetlen helyzet különben sokszor súlyos problémát jelent a város hatósága számára is, különösen az egyetemi építkezésekkel kapcsolatban. A lebontott Palánk lakóit — mint ismeretes — nagyrészben a város hegyezte el, a város szerzett számukra lakásokat és hihetetlen összegeket fizetett ki a főpénztár lelépési dij cimén. Amikor az utolsó paIánki család elhelyezése is megtörtént és amikor az újonnan épült Oroszlán-uccai bérházban elhelyezte a város a DMKE-palota lakóit, azt gondolták nagy megkönnyebbüléssel a torony alatt, hogy a lakásprobléma a hivatalos város számára megszűnt. Most azonban kiderült, hogy a városra ujabb lakásgondok hárulnak. A kultuszminiszter legutóbbi szegedi látogatása alkalmával közölte a polgármesterrel, hogy a polgári iskolai tanárképző intézet tanárainak és alkalmazottai számára a városnak kell megjelelő lakásról gondoskodni. Azt is közölte a miniszter, hogy körülbelül tizenöt két-, három, és négyszobás lakásra van sürgős szükség és megkérte, hogy a lehető legsürgősebben nyomozza ki a város az üres és gyorsan elfoglalható szegedi lakásokat. A polgármester a miniszter elutazása után Ör. Pálfy József tanácsnokot, az elölj árósági ügyosztályt bízta meg ezzel a feladattal. Pálfy tanácsnok viszont dr. Hammer Fidél kihágási bírót utasította a szükséges adatok összegyűjtésével. Hammer Fidél kedden már be is mutatta érdekes jelentését Pálfy tanácsnoknak. A kihágási biró jelentése szerint Szeged város belterületén 32 kétszobás fires lakás van, amelyből 8 azonnal elfoglalható, 24 pedig no vember elsején. A kétszobás lakások évi bére 750—1800 pengő. Háromszobás üres lakás 17 van a város területén, 6 azonnal beköltözhető és 11 november elsején. A bérek 1300 és 2200 pengő között váltakoznak. Hammer biró 11 üres négyszobás lakást talált, 4 olyant, amely azonnal elfoglalható, a többi csak november elsején üresedik meg. Bérük 2400—3200 pengő, ötszobás lakást csak egy üresét talált, az is csak november elsején lesz elfoglalható 3500 pengő évi bér ellenében. Pálfy tanácsnok ezeket az adatokat sürgősen felterjesztette Komis államtitkárnak Budapestre, akit a kultuszminiszter megbízott a polgári iskolai tanárképző alkalmazottainak elhelyezésével. Az előljárósági hivatal által összegyűjtött adatok természetesen hiányosak, mert csak az üres lakások számát és a háztulajdonos által megállapított évi bért tüntetik fel, azt azonban nem árulják el, hogy a házi*' ur egy-egy lakásért mennyi lelépési dijat követel és hány évi lakbér előlegként való le£W zetését kívánja jövendőbeli lakójától. Boníás közben összedőlt a ház és maga alá íemeííe a 61 éves gazdái Holtan húzták ki a romok alól Kovács József testét (A Délmagvarország munkatársától.) Kedden délel5lt Jelentették a rendőrségnek, hogy Öszeszéken falbontás közben a ház összedőli és maga alá temette Kovács József 61 éves gazdálkodót. Kovács József jómódú gazda hírében állott. Ennek ellenére azonban minden házi munkái maga végzeit. Hol asztalos volt, hol kőműves. Kovács Józsefnek már régi terve volt, hogy az istállót, emely úgyis rozoga volt, lebontja. Ismerősei és hozzátartozói arra akarták rávenni az öreget, hogy kőművest fogadjon és azzal végeztesse el a munkálatokat. Az öreg azonban tiltakozott a terv ellen és kedden kora reggel csákánnyal a kezében maga állott oda az istálló mehé és megkezdte annak lebontását. Az első néhány csákányvágás után semmi baj sem történt. Az egyik fal mér ledőlt. Az istálló magasabb fala azonban nem engedetf a csákánynak. Kovács József közvetlenül a fal mellett állt, amikor a fal óriási robbaffal lezuhant és maga alá temette a szerencsétlen gazdálkodót. A házbeliek a dörej hallatára azonnal kirohantak az udvarra és hozzákezdtek a mentési munkálatokhoz. Hosszas munka után sikerüli az öreg Kovácsot kihúzni a romok alól, de ez akkor már halott volt. A leomlott magas fal összenyomta testét. A szerencsétlenséget azonnal Jelentették az. alsótanyai rendőrségnek. A helyszíni szemle megállapítása szerint a szerencsétlenségért senkit sem terhel felelősség, mert Kovács József szabálytalanul ídiott hozzá a bontási munkálatokhoz. Ünnepélyes külsőségek között iktatták be dr. Széli Gyulát a békés—bánáti református egyház gondnoki tisztébe EVEZREDEK DALA csütörtöktől a Belvárosiban. (A Délmagyarország munkatársától.) Nagy ünnepe volt kedden a békés-bánáti református egyháznak. Ünnepélyes külsőségek között iktatták be dr. Széli Gyulát, az egyházmegyének egyhangúlag megválasztott uj gondnokát. Dr. Széli Gyula, az ügyvédi kamara elnöke évtizedek óta jelentékeny munkásságot fejtett ki egyháza kormányzásában és ennek eredményeképen esett rá az egyháztanács egyhangú választása, amikor a legnagyobb világi állást, a gondnoki tisztséget kellett betölteni. A beiktatási ünnepségre az egyházmegye minden református községe elküldte képviselőjét. A világi deputációkon kivül megjelent mintegy 30—40 lelkész, valamennyien fekete palástban. Hétfőn este a Kass-szállóban társasvacsorára gyűltek össze a megjelentek, amelyen dr. Széli Gyulát a Szegedi Református Énekkar köszöntötte. Kedden reggel 8 órakor a református templomba vonultak az ünnepségre megjelentek, ahol istentisztelettel kezdődött az ünnepség. Az istentiszteleten résztvettek a különböző felekezetek képviselői és a hatóságok is. A Szegedi Református Énekkar »Jövel szentlélek Úristen« karéneke vezette be az istentiszteletet, amelyen a lelkészi szolgálatot Gilieze Antal szentesi lelkész végezte, az énekkar kvartettie zsoltárokat énekelt. Az istentisztelet után a közgyűlés lelkésztagjai és a világi tagok a városháza nagytermébe vonultak, ahol Harsányi Pál espereslelkész elnöklésével megkezdődött a díszközgyűlés, amelyen a város hatóságát dr. Somogyi Szilveszter polgármester képviselte. Az elnöklő Harsányi Pál imával nyitotta meg a díszközgyűlést, utána Gonczy Béla vésztói lelkész olvasta fel az egyházmegyei gondnoki tisztségre elrendelt szavazás jegyző, könyvének felolvasását. A megválasztott gondnokért négy tagu küldöttség ment és a terembe léptekor a díszközgyűlés tagjai felállva tapsolták és melegen ünnepelték dr. Széli Gyulát, a megválasztott uj egyházmegyei gondnokot. Harsányi Pál üdvözölte dr. Széli Gyulát, aki letette az esküt, majd megtartotta székfoglaló beszédét, amely mélyenjáró gondolatmenetével nagy hatást gyakorolt. Közel másfél óra hoszszáíg tartott ez a székfoglaló, amelyben dr. Széli Gyula történelmi visszapillantást vetett elődeire, akiknek munkássága olyan nagy és eredményekben gazdag volt. Végig tekintett a legnagyobb református egyházmegye történetén és ugyanazon program megvalósítását tűzte ki célul maga elé, amelyet nagynevű elődei, gróf Ráday Gedeon, gróf Lónyay Menyhért Fekete Márton követtek. A székfoglaló beszédet hosszantartó éljenzés és taps követte. Erek után a különböző küldöttségek járultak az uj gondnok elé. Gyúr* gyevits István a görögkeleti szerb, Antalffg László ezredes-lelkész a protestáns katonai egyházközség, Kutas Kálmán lelkész az evangélikus egyházközség, dr. Geley József egyetemi tanár az unitárius leányegyház, dr. Somogyi Szilveszter polgármester Szeged közönsége, Szundy Géza alezredes a szegedi vegyesdandár és dr. Pap Róbert az ügyvédi kamara nevében mondtak üdvözlő beszédet, végül Bakó László lelkész a szegedi református egyházközség és református intézmények nevében köszöntötte az egyházmegye világi fejét. Az üdvözlésekre dr. Széli Gyula meghatott hant-