Délmagyarország, 1928. szeptember (4. évfolyam, 197-221. szám)

1928-09-12 / 205. szám

1928 szeptember 8. DÉLMAGYARORSZÁG «585 Hajsza szegedi lakások után A Tárosnak tizenöt ujabb lakásról kell oondoskoenl a tanárképző intézet lanáraí számára (A Délmagyarország munkatársától ) Мед­irta a Délmagyarország. hogy a népjóléti mi­niszter megbízásából néhány nappal ezelőtt Szegedre érkezett dr. Németh ödön törvény­széki tanácselnök, hogy itt összegyűjtse a la­kásviszonyokra vonatkozó adatokat. Ezekre az adatokra a népjóléti miniszternek azért van szüksége, hogy eldönthesse, vájjon elérkezik-e a jövő évben a lakásforgalom felszabadításá­nak az ideje, vagy pedig továbbra is szükség van a kötöttség bizonyos formájának fentartá­sána. Dr. Németh ödön a városi hatóságok közreműködésével gyűjti össze a szükséges adatokat és munkája előreláthatólag jó néhány hétig eltart, mert meglehetős nagy nehézségek­kel kell megküzdenie. A lakás Szegeden ugyan­is még mindig adás-vétel tárgya. Számos ügy­nökség van, amely kizárólag eladó lakások közvetítésével foglalkozik, vagy lakásokat sze­rez. A lelépési díj nem ment még ki egészen a divatból, sőt változott formában fokozot­tabb mértékben virágzik. Ma már nemcsak lelépési dijat követelnek és nem a lakók, ha­nem rendszerint a házigazdák követelik, ha­nem a békeparitást jóval meghaladó lakbére­ken kivül egy, esetleg több évre szóló bérelö­leget• Ilyen körülmények között ma sokkal nehezebb lakást sze­rezni, mint volt néhány évvel, a lakásuzsora fénykorában. A lakás még mindig dugáru és igy senki sem ad szívesen az érdekeltek közül adatokat a hatóságok közegeinek. Ez a lehetetlen helyzet különben sokszor sú­lyos problémát jelent a város hatósága szá­mára is, különösen az egyetemi építkezések­kel kapcsolatban. A lebontott Palánk lakóit — mint ismeretes — nagyrészben a város he­gyezte el, a város szerzett számukra lakásokat és hihetetlen összegeket fizetett ki a főpénz­tár lelépési dij cimén. Amikor az utolsó pa­Iánki család elhelyezése is megtörtént és ami­kor az újonnan épült Oroszlán-uccai bér­házban elhelyezte a város a DMKE-palota lakóit, azt gondolták nagy megkönnyebbülés­sel a torony alatt, hogy a lakásprobléma a hivatalos város számára megszűnt. Most azon­ban kiderült, hogy a városra ujabb lakásgondok há­rulnak. A kultuszminiszter legutóbbi szegedi látoga­tása alkalmával közölte a polgármesterrel, hogy a polgári iskolai tanárképző intézet ta­nárainak és alkalmazottai számára a városnak kell megjelelő lakásról gondoskodni. Azt is közölte a miniszter, hogy körülbelül tizenöt két-, három, és négyszobás lakásra van sürgős szükség és megkérte, hogy a lehető legsürgő­sebben nyomozza ki a város az üres és gyor­san elfoglalható szegedi lakásokat. A polgármester a miniszter elutazása után Ör. Pálfy József tanácsnokot, az elölj árósági ügyosztályt bízta meg ezzel a feladattal. Pálfy tanácsnok viszont dr. Hammer Fidél kihágási bírót utasította a szükséges adatok összegyűj­tésével. Hammer Fidél kedden már be is mu­tatta érdekes jelentését Pálfy tanácsnoknak. A kihágási biró jelentése szerint Szeged város belterületén 32 két­szobás fires lakás van, amelyből 8 azonnal elfoglalható, 24 pedig no vember elsején. A kétszobás lakások évi bére 750—1800 pengő. Háromszobás üres lakás 17 van a város területén, 6 azonnal beköltözhető és 11 november else­jén. A bérek 1300 és 2200 pengő között válta­koznak. Hammer biró 11 üres négyszobás la­kást talált, 4 olyant, amely azonnal elfog­lalható, a többi csak november elsején ürese­dik meg. Bérük 2400—3200 pengő, ötszobás lakást csak egy üresét talált, az is csak no­vember elsején lesz elfoglalható 3500 pengő évi bér ellenében. Pálfy tanácsnok ezeket az adatokat sürgő­sen felterjesztette Komis államtitkárnak Bu­dapestre, akit a kultuszminiszter megbízott a polgári iskolai tanárképző alkalmazottainak elhelyezésével. Az előljárósági hivatal által összegyűjtött adatok természetesen hiányosak, mert csak az üres lakások számát és a háztu­lajdonos által megállapított évi bért tüntetik fel, azt azonban nem árulják el, hogy a házi*' ur egy-egy lakásért mennyi lelépési dijat kö­vetel és hány évi lakbér előlegként való le£W zetését kívánja jövendőbeli lakójától. Boníás közben összedőlt a ház és maga alá íemeííe a 61 éves gazdái Holtan húzták ki a romok alól Kovács József testét (A Délmagvarország munkatársától.) Ked­den délel5lt Jelentették a rendőrségnek, hogy Öszeszéken falbontás közben a ház összedőli és maga alá te­mette Kovács József 61 éves gaz­dálkodót. Kovács József jómódú gazda hírében állott. Ennek ellenére azonban minden házi munkái maga végzeit. Hol asztalos volt, hol kőműves. Kovács Józsefnek már régi terve volt, hogy az istállót, emely úgyis rozoga volt, lebontja. Ismerősei és hozzátartozói arra akarták rá­venni az öreget, hogy kőművest fogadjon és azzal végeztesse el a munkálatokat. Az öreg azonban tiltakozott a terv ellen és kedden kora reggel csákánnyal a kezében maga ál­lott oda az istálló mehé és megkezdte annak lebontását. Az első néhány csákányvágás után semmi baj sem történt. Az egyik fal mér ledőlt. Az istálló magasabb fala azonban nem engedetf a csákánynak. Kovács József közvetlenül a fal mellett állt, amikor a fal óriási robbaffal lezuhant és maga alá temette a szerencsét­len gazdálkodót. A házbeliek a dörej hallatára azonnal kiro­hantak az udvarra és hozzákezdtek a men­tési munkálatokhoz. Hosszas munka után sikerüli az öreg Kovácsot kihúzni a romok alól, de ez akkor már halott volt. A leomlott magas fal összenyomta testét. A szerencsétlenséget azonnal Jelentették az. alsótanyai rendőrségnek. A helyszíni szemle megállapítása szerint a szerencsétlenségért senkit sem terhel felelősség, mert Kovács József szabálytalanul ídiott hozzá a bontási munkálatokhoz. Ünnepélyes külsőségek között iktatták be dr. Széli Gyulát a békés—bánáti református egyház gondnoki tisztébe EVEZREDEK DALA csütörtöktől a Belvárosiban. (A Délmagyarország munkatársától.) Nagy ünnepe volt kedden a békés-bánáti reformá­tus egyháznak. Ünnepélyes külsőségek között iktatták be dr. Széli Gyulát, az egyházmegyé­nek egyhangúlag megválasztott uj gondnokát. Dr. Széli Gyula, az ügyvédi kamara elnöke évtizedek óta jelentékeny munkásságot fejtett ki egyháza kormányzásában és ennek eredmé­nyeképen esett rá az egyháztanács egyhangú választása, amikor a legnagyobb világi állást, a gondnoki tisztséget kellett betölteni. A beiktatási ünnepségre az egyházmegye minden református községe elküldte képviselő­jét. A világi deputációkon kivül megjelent mintegy 30—40 lelkész, valamennyien fekete palástban. Hétfőn este a Kass-szállóban tár­sasvacsorára gyűltek össze a megjelentek, ame­lyen dr. Széli Gyulát a Szegedi Református Énekkar köszöntötte. Kedden reggel 8 órakor a református templomba vonultak az ünnep­ségre megjelentek, ahol istentisztelettel kez­dődött az ünnepség. Az istentiszteleten részt­vettek a különböző felekezetek képviselői és a hatóságok is. A Szegedi Református Ének­kar »Jövel szentlélek Úristen« karéneke ve­zette be az istentiszteletet, amelyen a lelkészi szolgálatot Gilieze Antal szentesi lelkész vé­gezte, az énekkar kvartettie zsoltárokat éne­kelt. Az istentisztelet után a közgyűlés lelkész­tagjai és a világi tagok a városháza nagyter­mébe vonultak, ahol Harsányi Pál esperes­lelkész elnöklésével megkezdődött a díszköz­gyűlés, amelyen a város hatóságát dr. So­mogyi Szilveszter polgármester képviselte. Az elnöklő Harsányi Pál imával nyitotta meg a díszközgyűlést, utána Gonczy Béla vésztói lelkész olvasta fel az egyházmegyei gondnoki tisztségre elrendelt szavazás jegyző, könyvének felolvasását. A megválasztott gond­nokért négy tagu küldöttség ment és a terembe léptekor a díszközgyűlés tagjai felállva tap­solták és melegen ünnepelték dr. Széli Gyu­lát, a megválasztott uj egyházmegyei gond­nokot. Harsányi Pál üdvözölte dr. Széli Gyulát, aki letette az esküt, majd megtartotta székfoglaló beszédét, amely mélyenjáró gondolatmenetével nagy hatást gyakorolt. Közel másfél óra hosz­száíg tartott ez a székfoglaló, amelyben dr. Széli Gyula történelmi visszapillantást vetett elődeire, akiknek munkássága olyan nagy és eredményekben gazdag volt. Végig tekintett a legnagyobb református egyházmegye történe­tén és ugyanazon program megvalósítását tűzte ki célul maga elé, amelyet nagynevű elődei, gróf Ráday Gedeon, gróf Lónyay Menyhért Fekete Márton követtek. A székfoglaló beszédet hosszantartó éljenzés és taps követte. Erek után a különböző kül­döttségek járultak az uj gondnok elé. Gyúr* gyevits István a görögkeleti szerb, Antalffg László ezredes-lelkész a protestáns katonai egyházközség, Kutas Kálmán lelkész az evan­gélikus egyházközség, dr. Geley József egye­temi tanár az unitárius leányegyház, dr. So­mogyi Szilveszter polgármester Szeged közön­sége, Szundy Géza alezredes a szegedi vegyes­dandár és dr. Pap Róbert az ügyvédi kamara nevében mondtak üdvözlő beszédet, végül Bakó László lelkész a szegedi református egy­házközség és református intézmények nevében köszöntötte az egyházmegye világi fejét. Az üdvözlésekre dr. Széli Gyula meghatott hant-

Next

/
Oldalképek
Tartalom